Nem csak a lakossági szemétszállításban, hanem a piaci körülmények között működő vállalati hulladékfeldolgozásban is hatalmas bizonytalanságot hozott a hulladékkoncesszió. Az eddig nyereségesen működő feldolgozóknak a bérmunka marad, miközben a csúszások miatt a koncesszió érvénytelensége is felmerült. A Mol szerint minden rendben lesz az indulással, bár még több száz alvállalkozóval nem állapodtak meg.
Nemsokára új időszámítás kezdődik a szemetünk életében: július 1-jével indul el az új hulladékkoncessziós rendszer. Ettől a naptól kezdve veszi át a Mol (pontosabban a nemrégiben alapított leányvállalata, a Mohu Hulladékgazdálkodási Zrt.) a hulladékgazdálkodási feladatok jelentős részét.
A koncesszióval egyidőben az ún. kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer is életbe lép. A koncepció célja az, hogy a termékek gyártói viseljék a pénzügyi felelősséget a hulladékkezelésért a termék teljes életciklusa során. A gyártók a termékek után díjat fizetnek, ennek mértékét az energiaügyi miniszter határozza meg.
A rendszer működtetésével pedig a Molt bízta meg az állam, mint koncesszort – nem kevesebb mint 35 évre.
Rezsicsökkentés, aminek a piac nem örült
A hulladékkoncesszió bevezetése alapjaiban forgatja fel a meglévő piaci berendezkedést. A lakossági hulladék kezelése eddig állami-önkormányzati feladat volt, és az elmúlt évtizedben masszívan veszteségesen működött, köszönhetően a rezsicsökkentés miatt mesterségesen alacsonyan tartott áraknak. A koncesszió közeledtével sok településen bizonytalanná vált, hogy pontosan ki is fogja elvinni a szemetet júliustól.
Minden elő van készítve az induláshoz, szögezte le a Mol a Forbes.hu kérdésére. A vállalat szerint egy átlagos lakos a koncesszió kezdetén nem fogja észrevenni a különbséget.
Ugyanúgy kiviszi a kukát a ház elé, ahogy korábban, és azt ugyanúgy elviszi a kukásautó, mint eddig.
A kukásautón túl
A koncesszió ugyanakkor nem csak a háztartások, hanem a gazdálkodó szervezetek hulladékára is kiterjed. A vállalati hulladékfeldolgozási piac teljesen más világ a lakossági szemétkezeléshez képest.
Itt nincs hatósági árszabás, piaci alapon működhetnek a cégek.
Épp emiatt érinti különösen érzékenyen az új rendszer a hulladékfeldolgozási piac utóbbi szereplőit. Ők eddig piaci körülmények között végezték a leselejtezett hulladékok átvételét, felvásárlását, feldolgozását, majd a nyersanyagok továbbítását. A koncesszió életbe lépésével azonban kihúzzák a lábuk alól a talajt.
Profit helyett bérmunka
A koncesszió hatályba lépésével elveszik tőlem a lehetőséget, hogy nyereséggel csináljam az üzletemet és marad nekem a bérmunka
– foglalta össze a helyzetet a Forbes.hu-nak Höflinger Norbert, az elektronikai hulladékok bontásával foglalkozó HWD Recycling alapítója és stratégiai igazgatója.
Két úton is érinti a vállalkozásokat az új intézkedés:
- a rendelkezésre álló információk szerint a koncesszori feladatokat ellátó társaságnak még hulladékgazdálkodási engedélyei sincsennek, így elméletileg ugyan továbbra is ugyanazon cégeknek kellene ellátni a feladatokat, azonban elveszik a feldolgozó cégektől a hulladék tulajdonjogát, pedig korábban a selejtek felvásárlását, majd feldolgozását követően a bontott nyersanyagok eladásából realizáltak profitot,
- az eddigi piaci szereplők csak a Mol alvállalkozóiként tudnak a koncesszióval érintett piacon fennmaradni, azaz a tevékenységüket júliustól fix díjazás keretében tudják majd csupán végezni, ha meg tudnak állapodni a koncesszorral.
A HWD folyamatosan tárgyal ugyan a Mollal az alvállalkozói együttműködésről, ám
olyan alacsony árat ajánlottak nekik, ami nemcsak a nyereséges működéshez nem lenne elég, hanem a rezsiköltségüket sem fedezné.
„Felelős vállalkozóként nem fogadhatok el egy ilyen ajánlatot, mert semmi garancia nincs arra, hogy a mostani inflációs környezet mellett jövőre ugyanennyi marad a rezsiszámlánk.” Höflinger Norberték előzetes számításai szerint a hulladékmennyiségük 80, a forgalmuknak pedig 70 százalékát vinné el a hulladékkoncesszió megjelenése. A teljes árbevételüket azért nem fenyegeti az intézkedés, mert bizonyos hulladéktípusok (például a termelési hulladékok és az építőipari, bontási fémhulladékok) nem tartoznak a koncesszió hatálya alá.
Érvényét veszthette a koncesszió
A piacon nagy a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy pontosan milyen élet is jön július 1. után. Höflinger Norbert szerint a jogászok véleménye abban sem egyöntetű, hogy pontosan milyen hulladékáramokra (hulladéktípusokra) terjed ki, s egyáltalán érvényes-e még a koncesszió.
A koncessziós szerződésben és a hulladéktörvényben ugyanis az szerepel, hogy 2022. december 31-ig a koncesszornak be kell mutatnia:
- a koncessziós feladatellátáshoz szükséges engedélyeit,
- illetve a koncessziós tevékenység végzésének megkezdéséhez szükséges kapacitás biztosítási szerződéseit, tehát az alvállalkozói szerződéseit.
„Tudomásunk szerint egyikkel sem rendelkezett a Mol határidőre, innentől kezdve a koncesszió alapvetően érvényét vesztette”
– érvelt a HWD Recycling stratégiai igazgatója.
Mol: rendelkezésre állnak a kapacitások, de még tárgyalunk
A Mol ugyanakkor úgy látja, hogy a koncesszió indulásakor a koncesszori alvállalkozóknak (tehát a hulladékgazdálkodási közfeladatot ténylegesen végző jogi személyeknek) kell rendelkezni a szükséges engedélyekkel, nem pedig nekik. Ezzel kapcsolatban a hulladékhatósággal is egyeztettek.
Az olajipari vállalat célja az, hogy az új rendszer egy egységes, kapacitásban és koordinációban is megfelelő szakmai háttérrel rendelkezzen és európai színvonalon működjön. „Ebben a munkában számítunk a hazai hulladékgazdálkodás jelenlegi szereplőire is” – mondták el lapunknak.
Tavaly év végéig több mint 200 hulladékgazdálkodási vállalattal szerződtek, jelenleg pedig több száz alvállalkozóval folytatnak tárgyalásokat.
Ezeket az ígéretük szerint július 1-ig, tehát a koncesszió élesedéséig le fogják zárni.
A koncesszió esetleges érvénytelensége kapcsán kijelentették: a kapacitások rendelkezésre állását mind a lakossági mind az intézményi körben, minden anyagáramra igazolták.
A koncesszió visszavonásáért küzdenek
A szakmai szervezetek, például a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) környezetvédelmi és hulladékfeldolgozási szekciója igyekszik minisztériumi szinten egyeztetni a helyzetről. „Most azért harcolunk, hogy a koncessziót az eddig szabadpiac alá tartozó területek tekintetében vonják vissza” – mondta el Höflinger Norbert, aki a VOSZ-szekció vezetője is egyben.
Azt ugyanakkor leszögezte, hogy a Molnak is nagyon nehéz dolga van, mert a szűk határidőkkel az állam is nehéz helyzetbe hozta őket. „Ha a Molnak egy egész éve lett volna a felkészülésre, továbbá más koncepcióval közelített volna a feladatellátáshoz, akkor lehet, hogy meg lehetett volna csinálni időben.”
De mi számít pontosan a nemzet szemetének?
A Mol azokért a hulladékokért fog felelni, amik a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá esnek. Ilyenek például:
- a csomagolások,
- bizonyos egyszer használatos műanyagtermékek,
- elektromos és elektronikus berendezések,
- elemek és akkumulátorok,
- gépjárművek, gumiabroncsok,
- irodai és reklámhordozó papírok,
- sütőolaj és -zsír,
- bizonyos textiltermékek,
- valamint fabútorok.
Szakértői becslések szerint a teljes hulladékgazdálkodási piac 25 százaléka kerül be a koncesszió alá.
A Mol pedig vállalja az említett hulladékok átvételét, gyűjtését, elszállítását, előkezelését, kereskedelmét és a kezelésre történő átadását.
Unokáink is látni fogják
A magyar állam 2021-ben írta ki a koncessziós pályázatot a hulladékgazdálkodási feladatok ellátására. A Mol egyetlen pályázóként végül 2022 júliusban nyerte el a lehetőséget, a megbízatás ráadásul 35 évre szól. Az olajtársaság korábban évi 100-200 ezer tonnányi saját hulladék kezelését végezte, idén júliustól már 4-5 millió tonnáért felelnek.
A Mol mindezért cserébe évi százmillió forintos koncesszió díjat fizet az államnak, valamint vállalta, hogy 10 év alatt 185 milliárd forintnyi beruházást hajtanak végre a szektorban. A tervek szerint a koncesszió első öt évében egy olyan létesítményt is építenek, ami évente 100 ezer tonna települési szilárd hulladék energetikai hasznosítására lesz alkalmas.
A Mol céljai között az is szerepel, hogy 17 év múlva, azaz 2040-ig a hazai települési hulladék jelenlegi, 32%-os újrahasznosítási aránya eléri a 65 százalékot, a hulladéklerakókba kerülő hulladék arányát pedig 10 százalékra csökkenti a jelenlegi 50%-ról. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója egy korábbi interjúban azt mondta, hogy az eddigi hulladékgazdálkodási rendszer nem volt hatékony és sosem nem érte volna el az uniós célokat. „Az utolsó utáni pillanatban vagyunk ahhoz, hogy a hazai hulladékgazdálkodást európai szintre hozzuk, de a Mol ereje elegendő ahhoz, hogy ezt a nagy, sok évtized alatt összegyűlt feladatot végrehajtsa” – jelentette ki a vállalat portálunk kérdésére.
