Márkus Zsolt Magyarországon elsőként épített fel egész évben termelő mesterséges megvilágítású üvegházat. Az itt pirosodó veresegyházi paradicsomok a Bocuse d’Or döntőjéig jutottak, de aztán épphogy túlélte a covidot, egy makacs paradicsomvírus és az energiaárrobbanás majdnem végleg térdre kényszerítette a vállalkozást. Most a veresi szamócával és uborkával menekülnek előre.
„A feleségem a legvégén már megenyhült, és azt mondta, támogat, de a zárszó az volt, hogy »a házunkat nem játszhatod el«. Vajon mi volt a bank első kérése a hitelbiztosíték kapcsán? Készfizető kezesség.” Zsolt környezetében mindenki ellenezte, hogy vállalkozó legyen.
„Azt mondták, bele fogok bukni, nem ismerem a magyar közeget.”
Miután megjárta a General Electric, a Waberer’s és az elektronikai termékeket forgalmazó Gexpro vezetői székeit, a sok utazás miatt váltani szeretett volna. A kilépése után érvénybe lépő versenytilalmi megállapodás miatt addigi területén egy évig nem helyezkedhetett el, így tudta, hogy új vizekre kell eveznie.
A veresi paradicsom története egy Veresegyháztól majdnem kétszáz kilométerre lévő Bács-Kiskun megyei faluból, Zsanából indult el. Itt találta meg Zsolt a Gardeninvest Zsana Kft.-t. A kétszázmilliós támogatást elnyerő projektcég nem tudta 2015 végére megvalósítani az uniós támogatás feltételéül szabott növénytermesztési projektet. Zsolt volt évfolyamtársa írta a pályázatot, és ismerte a tulajdonost, a céget Zsolt ötmillió forintért vette meg. A termálvizes adottságok miatt Veresegyházon kezdett paradicsomtermesztésbe.
Télen is nyár
Célja az volt, hogy itthon is intézményesítse és versenyképessé tegye a téli termesztést, mert a 365 napos kínálat kulcs a vevő szempontjából. Eleinte nem saját márkanév alatt értékesítettek, hanem nagykereskedőkön keresztül exportra adták el a paradicsomot. „Tudtam, hogy ha télen is termeszteni akarok, kell, hogy legyen brandünk, mert magasabb lesz a termesztési költségünk, mint a spanyol vagy a holland importé.”
„A nyári és a téli termesztés közötti különbség olyan, mintha a megyei első osztályban és a Bajnokok Ligájának elődöntőjében fociznál. Ha nyarat csinálunk a télbe, akkor egy kis hiba is felnagyítódik.”
A veresi paradicsom télen harminc–negyven százalékkal drágább az importparadicsomnál. „De nem almát almával hasonlítunk össze. Itt jönnek be az ízben és a beltartalmi értékben tapasztalt előnyök.” Az utóbbival kapcsolatos adatokat ugyanakkor nehéz eljuttatni a fogyasztókhoz.
Mészáros Dávid, a megújuló energiát használó okosüvegházakat, beltéri farmokat tervező és építő Smartkas alapítója szerint a vertikális farm- és üvegház-tulajdonosoknak el kell oszlatniuk a precíziós beltéri mezőgazdasággal kapcsolatos tévhiteket. „Ezek a gyümölcsök és zöldségek sokkal egészségesebbek, zamatosabbak, és nagyobb a vitamintartalmuk, mint a földön permetezett, madár által megcsipkedett és rovarok által károsított terményeké.”
Mészáros Dávid hangsúlyozza, hogy a vertikális farmoknak is az az előnyük, hogy nem kell növényvédőszert használni, valamint, hogy egész évben tudnak termelni. Utóbbira a legtöbb üvegház csak legfeljebb évi nyolc–tíz hónapban képes. Dávid a holland piacra is rálátva mondja ezt, a Smartkast is ott alapította, illetve onnan irányítja, valamint több aktív farmjuk is van ott.
Valóban nagy fegyvertény az egész éves termelés, de aki azt gondolja, hogy a nyári termesztés a télihez képest már megy, mint a karikacsapás, nagyot téved. Nyáron ugyan több a fény, de az éjszakai lehűlés hiánya miatt nem tud pihenni a növény, ami meglátszik a terméshozamokon. „A hűvösebb nyár miatt egy holland üvegház nyáron tizenöt–húsz százalékkal többet termel, mint mi” – mondja Zsolt is.
Arról, hogy milyen több ezer palántát kényszerből kézzel beporozni, hogyan indult a veresi szamóca és uborka története, miért szörnyű egy paradicsomvírus, illetve hogy miért nem adta el eurómilliókért sem a Veresit, Márkus Zsolt az áprilisi Forbes Gazda mellékletének címlapsztorijában mesél.
