Januárra az ipar is megzuhant, nemcsak az építőipar. A rossz eredményeket többek között az akkumulátorgyártás felfutása tudta némileg ellensúlyozni. A szektornak a magyar ipar már most erősen kitett.
2023 januárjában az ipari termelés volumene 0,2%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 3,2%-kal csökkent – közölte a KSH. A feldolgozóipari alágak egy részében nőtt a termelés, a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártásáé. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a 2022. decemberinél 5,1%-kal kisebb volt.
Ez utóbbi adat különösen aggasztó. Az elmúlt húsz évben mindössze 6 alkalommal csökkent ennél is jobban az ipari termelés egyik hónapról a másikra.
Legutóbb éppen a koronavírus-járvány tombolása idején, 2020 áprilisában (-29,4 százalék).
2023. januárban:
- Az ipari termelés volumene 0,2%-kal mérséklődött az előző év azonos időszakához mérten. (Az első becslésben közölt januári adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.)
- A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás januárban az előző hónaphoz képest 5,1%-kal visszaesett.
- Az ipari export volumene 0,2%-kal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 31%-át képviselő járműgyártás kivitele 19,5, a 14%-os súlyú villamos berendezés gyártásáé 51%-kal bővült.
- Az ipar belföldi értékesítése 16,5, a feldolgozóiparé 11,5%-kal visszaesett az előző év azonos hónapjához képest.
- Az iparon belül döntő (96%-os) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 1,2%-kal nőtt, a csekély súlyú bányászaté 16,6%-kal csökkent. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 19,5%-kal visszaesett, nagyrészt az előző évinél jóval enyhébb idő hatására (az Országos Meteorológiai Szolgálat közlése szerint a 2023. januári átlagos középhőmérséklet 3,3 Celsius-fokkal magasabb volt a 2022. januárinál).
Forrás: KSH
A feldolgozóipari termelés és értékesítés alakulása
A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 25%-át képviselő járműgyártás 20%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A közúti gépjármű gyártása 29, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 14,4%-kal nőtt.
A 11%-os feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása az alágak közül a legnagyobb mértékében, 44%-kal emelkedett.
A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártása 97, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártása 15,7%-kal bővült.
A feldolgozóipari termelés 11%-át adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 10,8%-kal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 12,6%-kal nagyobb, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 0,9%-kal kisebb lett.
A feldolgozóiparból 12%-kal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 12,2%-kal csökkent, mind a hazai, mind a külpiaci eladások visszaesése miatt. Mindössze két alágazatban nőtt a kibocsátás: az – édesség- és a készételgyártást is magában foglaló – egyéb élelmiszer gyártásában 7,7, a dohánytermék gyártásában 48%-kal. A legnagyobb (21%-os) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 15,6%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A többi nyolc alágazatban 0,1 és 51% közötti mértékben csökkent a termelés, a leginkább a csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban.
A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 13,5, a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 12,9%-kal visszaesett az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Utóbbin belül a vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása a 2022. januárinak mintegy felére zsugorodott.
Folytatódott a csökkenés a vegyi anyag, termék gyártásában (28%-kal), nagyrészt a műanyagalapanyag-, illetve a műtrágya-, nitrogénvegyület-gyártás jelentős visszaesése miatt.
A legnagyobb mértékben, 35%-kal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása maradt el az egy évvel korábbitól, mindkét értékesítési irányban csökkentek az eladások.
