A legfőbb vádlottak meghallgatásával folytatódik a Völner-Schadl-ügy előkészítő üléssorozata a bíróságon.
Frissítés: Schadl is tagadja a vádakat
Völner Pálhoz hasonlóan Schadl György, a végrehajtói kar elnöke sem vallotta magát bűnösnek a bíróság előzetes meghallgatásán. Tagadta, hogy pénzt adott volna át Völnernek. A végrehajtóktól kapott összegekről pedig azt állította, hogy azokat azért adták át neki, mert korábban kölcsönadott az érintetteknek
Beismerés esetén 10 év börtönbüntetésre és 200 millió forintos pénzbüntetésre ítélték volna. Így azonban nincs vége az ő ügyének sem, büntetőeljárásban fogják tárgyalni a későbbiekben.
Ártatlannak vallotta magát Völner Pál. A korrupcióval vádolt exállamtitkárt a Völner-Schadl-ügy négynapos előkészítő meghallgatásainak mai ülésén hallgatta meg a bíróság.
„Bűncselekményt nem követtem el, a vádirat nagy része súlyosan valótlan és alaptalan”
– vallotta Völner a Telex.hu tudósítása szerint. Azt mondta, hogy Schadl Györgytől sosem fogadott el pénzt, és jogtalan előnyt sem szerzett neki. A vád pedig valótlanul állítja, hogy az államtitkári pozícióját használta fel arra, hogy jogosulatlan segítséget nyújtson. Azt is hozzátette, hogy a nyomozati anyagból több olyan hanganyag kimaradt, ami az ő ártatlanságát bizonyítaná, és reméli, hogy a sajtóban eddig megjelent cikkek, amik ezen iratok alapján íródtak, nem befolyásolják majd a bíróságot a döntésben
Völner nyilatkozata azt is jelenti, hogy nem fogadja el az ügyészség indítványát, hogy beismerés esetén 8 év börtönbüntetésre és 25 millió forintos pénzbüntetésre ítéljék. Völner ügyéből így büntetőeljárás lesz.
Ma hallgatják meg Schadlt is
A bíróság szintén ma fogja meghallgatni az ügy másik fő gyanúsítottját, Schadl Györgyöt. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét vezetőszáron hozták be a tárgyalóba a börtönből. Völner otthonából érkezett meghallgatásra, mert szabadlábon védekezhet.
Az ügynek összesen 21 gyanúsítottja van, kedden hét vádlottat hallgattak meg és Schadl sofőrje kivételével mindegyik bűnösnek vallotta magát.
A Völner-Schadl ügy
Az ügy lényege, hogy a magyar állam korábban kiszervezte a végrehajtás intézményét, ezt pályázat útján lehetett elnyerni adott körzetekre. A megfelelő szakvizsga után pályázhattak a jelöltek a rendre meghirdetett pozíciókra. A pályázatokról az Igazságügyi Minisztériumban (IM) döntöttek. A pályáztatási rendszer miatt végrehajtónak lenni különösen jól jövedelmező üzlet, hiszen aki elnyer egy-egy körzetet, az verseny nélkül dolgozhat évekig, a törvény önmagában komoly monopóliumot ad a végrehajtó irodáknak.
Csakhogy a pályázatokat nem mindig azok vitték, akik jól szerepeltek, hanem sokszor azok kerültek pozícióba, akik jó kapcsolatokkal rendelkezve el tudták azt érni. A kulcsfigurák Schadl György és Völner Pál voltak. Völner az IM-en belül intézte úgy, hogy a pályázatokon a “megfelelő jelöltek” legyenek a befutók, ezért pedig a vád szerint pénzt kapott a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől, Schadl Györgytől. Schadl keze sok helyre elért, például a szakvizsgákat is el tudta intézni a pályázóknak, hogy formailag megfeleljenek a követelményeknek. Az elnyert végrehajtói mandátumokért cserébe Schadl pénzt kért azoktól, akik a segítségével jutottak a jól jövedelmező üzlethez.
A végrehajtói pályázatok a feltalálóként is sikeres Rogán Antal kancelláriaminiszter hatóságához, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához kerültek a botrány kirobbanása után.
