A hétvégi küldöttgyűlésen a nyomásgyakorlás mellett döntöttek, a kormánytól azóta sem érkezett érdemi reakció.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke, Kincses Gyula hétfőn a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában számolt be a hétvégi küldöttgyűlés eredményeiről, ahol arról döntöttek: rég nem látott nyomás alá helyezi a magyar kormányt az orvosi kamara. A kamara elnöke szerint a megoldásban, egy jobban működő rendszerben érdekeltek. Hozzátette, hogy nem a nyomásgyakorlási eszközök ezek használata a cél, hanem az eredmény.
Kincses azt mondta, hosszú folyamat eredménye, hogy az egészségügyi rendszer nagyon egyenetlenül teljesít. Nem mindenhol rossz,
„de orosz rulett, hogy kinek milyen ellátás jut”
– fogalmazott a Klubrádió műsorában.
Azzal folytatta, hogy szakmában nem vitatják, hogy szükség van a rendszer átalakítására, az olyan célokkal egyetértenek, mint a centrumkórházak megerősítése, vagy, hogy az emberek a lakhelyükhöz közel jussanak ellátáshoz. Ugyanakkor úgy látják, az új szabályozás nem fogja megoldani a meglévő problémák tömegét.
Kincses szerint az, hogy a tagság aktívabb lett, részben annak köszönhető, hogy „mostanra ért le a kollégákig” a szolgálati törvény hatása. Elmondása szerint egyre inkább az orvosi szabadságot és kreativitást semmibe vevő irányt vett a törvényhozás.
„Beteg- és orvosbarát rendszerre lenne szükség”
– emelte ki a kamara elnöke.
Mit akarnak az orvosok?
A kamara kormányokon átívelő program megalkotását tűzte ki céljául, egyben az alábbi követeléseket fogalmazták meg a kormány felé:
1. 2023. januártól elindított szakdolgozói béremelés
2. A háziorvosi és fogorvosi ellátás megerősítése (elszálló rezsiárak kifizetését biztosítani kell, finanszírozás: ne erőltessék egy ki nem próbált rendszer bevezetését)
3. A szakellátásban dolgozók munkafeltételeinek javítása:
- Az orvosokat hasraütésszerűen értékelő szempontok helyett az ellátás minőségét valóban javító módszer kidolgozása.
- Az alapbért csonkító és a korlátlan időtartamú áthelyezést lehetővé tevő jogszabályok visszavonása. A szakellátók elvett pótlékainak visszaállítása.
- A személyes közreműködői munkaviszony lehetőségének megtartása, mert enélkül gyakorlatilag nem működik a legtöbb kórház és rendelőintézet.
Miről döntött a kamara?
Előző hétvégén a MOK rendkívüli közgyűlésen döntött arról, hogy nyomást gyakorolnak a kormányra. Ezért
- felszólították az alapellátó orvosokat, hogy ne írják alá az ügyeleti feladatellátási szerződésüket – vagy helyezzék letétbe azok felmondását;
- a kórházi orvosokat pedig arra, hogy az önként vállalt többletmunka-szerződéseik felmondását helyezzék letétbe.
A MOK felmérése szerint 4500 orvos hajlandó letétbe helyezne a szerződése felmondását, a többletmunka-szerződés felbontását pedig 6800-an helyezhetik letétbe.
Mit mond a kormány?
Nem sokat. Vasárnap Takács Péter, egészségügyért felelős államtitkár sajtótájékoztatót tartott, ahol reagált hogy a MOK közgyűlésére. Ekkor azt mondta, hogy a MOK-kal van problémájuk és az orvoskamara felhívása a betegbiztonságot veszélyezteti, „támadást indítottak az orvosok, a betegek és a kormány ellen.”
A MOK hétfőn küldte el a kormányzatnak a hétvégi küldöttközgyűlésen elfogadott dokumentumot, egyelőre – Takács Péter sajtótájékoztatóján kívül – nem kaptak választ, illetve a kormány tárgyalást sem kezdeményezett.
