A gazdasági kilátások, a szankciók és az Erasmus-program is szóba került a kormányfő pénteki reggeli szokásos rádióinterjújában.
2022-re úgy emlékezünk majd vissza, mint arra az évre, amikor beléptünk a veszélyek korába
– mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió péntek reggeli műsorában. A kormányfő ez alatt azt értette, hogy a koronavírus-járvány ugyan 1-1,5 alatt lefutott, de erre jött a háború, az energiaválság, a magas infláció, valamint a határokon is erősödött a migrációs nyomás.
Rezsivédelem és extraprofit
Magyarország ugyanakkor aktívan reagált a veszélyekre és védelmi állásokat épített ki Orbán szerint. A Portfolio tudósítása szerint elsősorban a rezsivédelmi alapot említette ennek kapcsán a miniszterelnök, amivel meg tudták akadályozni, hogy az emberekre hárítsák át a rezsiárak emelkedését. (Azt ugyanakkor nem említette, hogy a rezsicsökkentés részleges kivezetése már tavaly nyáron megtörtént.)
A rezsivédelmi alapot ugyanakkor a kormány bizonyos szektorokra kivetett különadókból töltötte fel. Erre most Orbán Viktor úgy reagált, hogy a pénzt „attól kell elvenni, ahol az infláció és az energiár-emelkedés profitot hozott. Ez egy átmeneti intézkedéssorozat.”
Elhibázott szankciók és nagy bicepszek
A kormányfő ismét szóba hozta az általa elhibázottnak tartott uniós szankciókat. Itt az idő, hogy „jöjjön végre valaki Brüsszelből, aki elég bátor, akinek nagy a bicepsze, széles a válla, és mondja ki, hogy ezt elszúrtuk” – mondta a Telex szerint.
Ha megszűnnének a szankciók, akkor Orbán szerint leesnének az energiaárak és az infláció is a felére csökkenne.
Az áremelkedés üteme egyébként éppen most döntött meg egy közel 27 éves rekordot.
Orbán azonban a szankciók leállítására saját elmondása szerint sem képes, ő legfeljebb csak fékezni tudja a kártételt.
Erasmus-ügyben bosszankodik és fogadkozik a kormány
Hétfőn jött a hír, hogy az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ és a Horizont Európa programokban nem vehetnek részt és nem kaphatnak friss támogatásokat a magyarországi alapítványi egyetemek.
„Micsoda dolog ez, hogy a magyar fiatalokon akarnak bosszút állni Brüsszelben” – kommentálta most a fejleményeket Orbán Viktor. Szeretnének megegyezni az Európai Bizottsággal, de ha nem sikerülne, akkor majd a magyar költségvetés állja ezt a programot. Ezt egyébként már Gulyás Gergely miniszter is említette a tegnapi kormányinfón.
Nincs semmi látnivaló a gazdaságban
„A magyar gazdaság, köszöni szépen, jól van” – foglalta össze a kormányfő, amit arra alapoz, hogy nem volt nagy munkanélküliségi hullám az országban. Orbán szerint a reálbérek 2022-t és 2023-at együtt nézve, két év alatt nőni fognak. (Ezzel szemben a Magyar Nemzeti Bank elemzői 2023-ra több mint 5 százalékos reálbér-csökkenéssel számolnak.)
A kormányfő szerint 2023-ban 1,5 százalékkal fog nőni a gazdaság, Magyarország pénzügyi tartalékai pedig a rezsivédelmi alapnak köszönhetően jó állapotban vannak.