A legjobb bécsi helyekhez hosszú hetekkel előre kell foglalni, de azért van pár jó hely, ahova spontán is van esély beesni.
A legjobb bécsi rántott hús kérdése inkább vallási, mint objektíven eldönthető kérdés, így most nem is tennék igazságot az örök Figlmüller vagy Plachutta vitában (utóbbira még visszatérünk). Inkább hozok helyette egy saját kedvencet, ami szerintem mindkettőnél jobb: a legendás Steirereck (2 Michelin-csillag, komoly helyezések a Világ 50 Legjobb Étterme listán, és rengeteg egyéb elismerés) étterem testvére, a Meierei! Pár perc séta csak a belvárostól, a helyi Városligetben, igaz, foglalás nélkül ritkán van esély, hétvégén meg még kevésbé.
Szóval akkor mégis legyen inkább egy elérhetőbb ajánlat is mellé, egy másik intézmény, ahol a vendégsereg nézegetése legalább akkora öröm és élvezet, mint az ételek. Telis-tele a bécsi felső tízezer illusztris szereplőivel, nagyon komoly outfitek, még durvább frizurák, tupírozások és musztázsok, amerre csak lát az ember, és ehhez az önkiszolgáló részen nagyon finom miniszendvicsek és kanapék, a pár kis asztalnál pedig kiváló Wiener schnitzelt is lehet kérni a főúrtól (Herr Ober), ez pedig a Zum Schwarzen Kameel, a belváros közepén.
De természetesen nemcsak rántott szeletet szabad enni Bécsben, hanem akár nagyon finom magyar klasszikusokat is, erről talán majd egy másik alkalommal. A Tafelspitzet bizonyára mindenki ismeri már, a Plachuttában ebből tényleg elég jót lehet enni, és jó eséllyel foglalás nélkül is akad hely, de szerintem még eggyel finomabb, ha másik húst választunk (az egyébként kiváló marhafartő helyett): a ‘Kombination’ néven futó megoldásban egy főtt hús mellé kapunk a borjúfejből és -nyelvből is. Extrákat is rendelhetünk mellé, mint például a spenótfőzelék, de az alapverzió is teljesen kielégítő, tökéletes és hangulatos téli ebéd.
A már emlegetett Meierei bisztró egyébként édességekben és sajtokban is kiváló, a smarnijuk is legendás, a rétesek is, és nagyjából minden más is párját ritkítja, ha épp van az étlapon mákos nudli, az pedig egyenesen fenomenális, nem véletlen akadt rengeteg követőre…
A pár pozitív tipp mellé egy elkerülni javasolt helyet is mondok: a legendás Sacher kávézója messze nem akkora élvezet, mint amit az előtte rendszeresen álló sor, és az ára alapján gondolhatnánk. Az enteriőr és az élmény kellemes, de maga a Sacher torta inkább csalódást okoz.
Sacher a Sacherben
Lényegesen kellemesebb, árban is egy kicsit kedvezőbb, de minőségben sokkal jobb délutáni édesség-utánpótlást kínál az Öfferl biopékség, ahol egyébként Bécs legjobb kenyerei is kaphatók, és a kávéja is kiváló. Nem is beszélve a mesésen gazdag szendvicsekről…
Ha pedig mégis csak arra jutna idő, hogy gyorsan az utcán együnk valamit, arra még mindig a legfinomabb a Käsekrainer, amiből a sajtdarabkák egy része alaposan megpörkölődik a sütés során, amitől különösen finom lesz.
Käsekrainer
És legközelebb igyekezzünk időben foglalni a Steirereckbe, ahol így néz ki a téli petits fours, azaz a desszert utáni édes falatok kínálata:
Téli petits four a Steirereckben
És még egy utolsó tipp, a kijutásra: autó nélkül még kellemesebb tud lenni a túra, akár az ÖBB által üzemeltetett Railjet vonatok, akár a cseh-szlovák Regiojet járatai kiváló összeköttetést kínálnak!
