Minél fiatalabb valaki, annál inkább hajlamos az impulzív vásárlásokra, és annál boldogabb is tőle. Ezt eddig is sejtettük, de most már kutatás is van róla.
Az Y és a Z generáció, vagyis az 1980 és 2000, illetve a 2000 után születettek hajlamosak leginkább az impulzív, hirtelen döntésből fakadó, átgondolatlan vásárlásokra – derül ki az Antall József Tudásközpont (AJTK) Suschool ismeretterjesztő fórumán ismertetett reprezentatív kutatás adataiból.
Az idősebb generációkat kevésbé teszi boldoggá a vásárlás, és akkor is inkább a használati cikkek beszerzését jelölik meg örömforrásként, míg a fiatalabbak gyakrabban érzik boldognak magukat a vásárlás hatására, náluk leginkább ruházati cikkek és élelmiszerek szerepelnek a listán.
- A 15 év alattiak közel 40 százalékát,
- a 15–20 éveseknek pedig a negyedét minden alkalommal boldoggá teszi egy új termék vásárlása.
- Minél idősebb valaki, annál kevésbé jellemző rá ez az attitűd, 20 és 30 éves kor között már csak minden ötödik,
- 30 és 50 év között minden tizedik válaszadó tartozik e körbe,
- 50 év felett pedig csupán 8 százalék nyilatkozott így.
Éppen ezért az impulzív vásárlás is a fiatalabbakra jellemző:
a 15 év alattiak kétharmada, illetve a 15–20 évesek 70 százalékával előfordul, hogy hirtelen felindulásból, „mert megérdemlem” alapon vásárol.
A 20 és 30 közötti válaszadóknak a harmada, a 30–50 éveseknek 15, az 50 felettieknek pedig már csak 4 százaléka válaszolt így.
Forrás: Antall József Tudásközpont
„Az Y és a Z generációknál a vásárlás a másoknak való megfelelést, illetve az elfogadás iránti vágyat is jelenti,
– mondta Fetter Barbara, a BME PhD-hallgatója, fenntarthatófogyasztás-kutató, a 2000 fő megkérdezésén alapuló reprezentatív kutatás készítője. Szerinte sokszor a média által alkotott ideálokat igyekeznek követni, olyan példaképeket, akik a valóságban gyakorlatilag nem is léteznek.
Egy-egy termék megvásárlásának motivációi közül az, hogy „mások is felfigyeljenek rám”, szintén a legfiatalabbakra jellemző: 15 év alatt 39, 15 és 30 év között pedig 30 százalék válaszolt úgy, hogy előfordult már vele ilyen, míg 30 felett már csak 16, 50 felett pedig 9 százalék sorolta magát ebbe a kategóriába.
Forrás: Antall József Tudásközpont
A kutatás szerint a jövedelem növekedésével egyre kevésbé jelent boldogságot a vásárlás, egyre fontosabbá válnak más örömforrások, ugyanakkor jellemzőbbé vállnak a nem tervezett bevásárlások, a felesleges termékek beszerzése és egyre nő a lejárt szavatosság miatt kidobott élelmiszerek mennyisége.
A megfelelési vágy, mint vásárlási motiváció azonban az alacsonyabb keresetűekre jellemző, mint ahogy az új termék miatti boldogságérzés is kevésbé meghatározó a jómódúbbak körében.
„Az alacsonyabb keresetűeket leginkább az élelmiszerek megvásárlása tölti el boldogsággal, míg a több pénzzel gazdálkodók a ruházati cikkek, használati tárgyak kapcsán nyilatkoztak így. Földrajzi bontásban a budapestiekre inkább jellemző az impulzív vásárlás, illetve a fővárosban fontosabb a sikeres karrier jelentette boldogságérzés, mint vidéken, ahol inkább a vásárlás tölti be ezt a motivációs szerepet” – tette hozzá Varsányi Cecília, az AJTK Fenntartható Fejlődés Irodájának vezetője.
A nagyobb városban élőket kevésbé teszi boldoggá egy-egy új termék megvásárlása, mint a kisebb városban élőket, illetve míg vidéken az élelmiszervásárlás jelent nagyobb örömöt, a nagyobb városokban inkább a ruházati cikkek és használati tárgyak.
