A pandémia üdvöskéi: egyszeri bumm, vagy töretlen szárnyalás a sorsuk? Az öt covidnyertes cég átlagolt részvényárfolyama 80 százalékot zuhant a csúcsuk óta. Hol keressük tehát a tech ipar tényleges nyerteseit? Véleménycikk.
Netflix, Zoom, Kifli.hu – a digitális átállás cégei, nevüket egy életre megtanultuk. Shopify, Lime, Bolt, Netpincér, Foodpanda, Bitcoin – bárcsak nekik dolgozhatnánk. Lenovo, Samsung, Apple vagy bármely kütyügyártó – ó, ha náluk lenne részesedésem, vagy csak egy kisebb raktárkészletem. Online játékok és kaszinók – de jó lett volna időben elkészíteni az avataromat.
Amikor életünk a covidlezárások miatt egy csapásra megváltozott, a fenti termékek, szolgáltatók, márkák hihetetlen forgalom- és népszerűség-növekedést produkáltak.
A pandémia üdvöskéi
– mondogattuk róluk, miközben azért felvásároltuk a vécépapírt, költöttünk maszkdivatra és állami vagy uniós milliókból gazdagítottuk a vakcinagyártókat.
Érdemes megnézni, hogy mi is történt ezekkel a cégekkel: egyszeri bumm vagy töretlen szárnyalás a sorsuk? És vajon mit tettek hozzá a nagy digitális átalakuláshoz?
Hipotézisem – vagyis inkább spoiler alert, hiszen véleménycikkről és nem tudományos dolgozatról van szó – nincs nagy különbség a fizikai és online valóság között: a nyerteseket a digitális világban is mindig az infrastruktúrát és platformot biztosítók között kell keresnünk.
Zoom vagy liszt, maszk vagy TikTok?
Na de vissza a pandémia első évébe.
- Az élelmiszer-kiszállítás vált hirtelen a legforróbb e-kereskedelmi piaccá mintegy 28 százalékos éves növekedéssel.
- Akkoriban megduplázódtak az online boltnyitások.
- 90 százalékkal nőtt a nyelvtanulási appok felhasználóinak a száma
- 255 százalékos növekedést produkáltak az internetes pókerjátékok.
- És általában 35 százalékkal többet néztünk e-sportközvetítéseket.
A TikTokot a covid elején havonta 112 millióan töltötték le, megelőzve ezzel a legnagyobb sztárnak kikiáltott Zoom felhasználói számának a növekedését. (További adatok és példák lásd ebben a kiváló tanulmányban)
Mindeközben – akárcsak az internetbumm hőskorában – a hagyományos, ún. brick-and-mortar vállalatok és termékeik is hódítani indultak.
Nemcsak a maszkok és vakcinák forgalma sokszorozódott meg, de például 168 százalékkal nőtt a liszt értékesítési volumene a covid első márciusában Magyarországon, kifogytak az üzletek vécépapírból, lerabolták a Decathlon kézisúlyzókészleteit, és 300-szoros (!) fogyás volt hajvágó készülékekben és ollókban.
Vajon az ő sikerükről is annyi szó esett? És fenntartható ez a trend?
Kétségtelen tény, hogy a covid hozta meg az áttörést a digitális technológia mindennapi használatában – már ha bármi jót tudunk mondani erről a szomorú és stresszes időszakról. Na meg a home office létjogosultságának megkérdőjelezhetetlenségét. Hogy ez radikálisan változtatta volna-e meg az üzleti élet szereplőinek sikerességét, hatékonyságát, az kevésbé egyértelmű.
Lecsengőben a tőzsdei tech divat?
Az Economistnak és a Bloombergnek nagyon szemléletes példája van a digitális liblingek szárnyalására. Megnézték, miként alakult öt covidnyertes cég (olyanok, mint a Netflix, Shopify, Zoom) átlagolt részvényárfolyama a pandémia kezdetétől a lokális részvénypiaci csúcsig.
- 320 százalékkal növekedett 2021 augusztusáig, miközben a tech cégekkel zsúfolt NASDAQ index 88 százalékot emelkedett.
- És azóta: a lejtmenet meredeksége hasonló, 80 százalékos zuhanás a digitális kedvenceknél, szemben az index átlagos 18 százalékos esésével.
Na, de mik azok a technológia sikersztorik, amik hosszú távon is ütnek, akár egy háború és energiaválság okozta recessziót is túlélnek?
Nem kell sokáig keresni, ők a jól bevált infrastruktúra-szolgáltatók és platformok.
Kezdjük mindjárt a kiberbiztonsággal. A digitális átállás terjedésével három és félszeresére növekedett a kibertámadások gyakorisága, amit az orosz-ukrán háború csak tovább tetézett. Minden valamirevaló nagy- és közepes vállalat igénybe vesz biztonsági platformokat, vagy kiszervezi IT security tevékenységét – ezekből élnek a Cyberhat, Tanium és társai.
Érdekes színfoltjai voltak a covid nyerteseinek a drónok. Nem is feltétlenül a repülő tárgyak, hanem a mögöttes megfigyelési, logisztikai, manapság pedig sajnos a fegyverrendszerek adják értéküket.
A digitális forradalomhoz azonban a biztonságon kívül két dologra még szükség van: a mérhetetlen mennyiségű információ tárolására, előhívására és ezek összekapcsolására a felhő (cloud computing) segítségével. Valamint az üzlet, az adás-vétel megvalósulását segítő fizetési megoldásokra.
Ne csak a kriptovalutákra gondoljunk: érintésmentes vagy QR-kód alapú fintech szolgáltatások, tőzsdei appok, hitelezési platformok, és még sorolhatnám.
A tőzsdén az olyan óriások a nyerők továbbra is, mint az Amazon. Akinek komplett e-kereskedelmi platformja van, ráadásul a legjövedelmezőbb üzletága a felhő. Vagy a Mastercard és az Apple, az első számú haszonélvezői az érintésmentes vásárlások évi 40 százalékos növekedésének. Na meg a Microsoft, ami a szoftvereken és Teamsen kívül szintén utazik a felhőben.
Zuckerberg álma helyett: cement
És már az is körvonalazódik, ahogy a korábbi telkómamutok, a távközlési és IT-szektor nagy hatalmú szereplői, a mobil és adatforradalom korábbi haszonélvezői Brüsszelben lobbiznak, hogy a többszörösére növekedett adatforgalomhoz szükséges beruházásokat az azt kiváltó tartalomszolgáltatókkal (és végső soron a fogyasztókkal) fizettessék meg.
Hiába, aki egyszer az elit klubban volt, mindent megtesz, hogy visszatérjen.
A digitális boom liblingjeinek sorsa Mark Zuckerberg Meta-vezér álmához, a metaverzumhoz hasonlít. Ugyan átkeresztelte Facebook nevű cégét egy virtuális világ ígéretére, kétségünk ne legyen, annak nyertesei nem a VR-headsetben rohangáló, videójátékozó gyerekek, az avatarjukat Gucci fantáziába öltöztető celebek, hanem a mögöttes technológiák, a blockchain, a cloud computing, a kriptovaluták és a kiberbiztonsági szolgáltatók lesznek.
De nyugodjunk meg, bármennyire is érdekes és forradalminak hat a technológiai robbanás az üzleti életben, a hagyományos alapadatanyag- és infrastruktúra-szolgáltatók élnek és virulnak. Megyek is, veszek egy állami felvásárlási célpontnak alkalmas cementgyárat!
Osztovits Ádám,
a PwC közép-európai stratégiai igazgatója
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.
