Megvétózta az Ukrajnának nyújtandó kedvezményes EU-s hitelt Magyarország. Komoly következményei lehetnek a lépésnek.
Az EU összesen 18 milliárd eurós kedvezményes hitelt nyújtana Ukrajnának – az ukrán állam már most is nagyobbrészt ilyen kedvezményes kölcsönökből tudja fenntartani a fizetőképességét. Az EU-s pénz konkrétan az ukrán állam fenntartására menne, amit később visszafizetnének.
A magyar kormány nevében Varga Mihály pénzügyminiszer ezt megvétózta.
Kijevnek januárban pénz kell
A kedvezményes hitelért cserébe az EU reformokat várt el Kijevtől. Ennek része például az ukrán nyelvtörvény módosítása is, ami a magyar kormánynak is fontos ügy. Ukrajna bejelentette, hogy csatlakozna az EU-hoz, a reformokra ezért is szükség van. Magyarország korábban azt mondta, támogatja Kijev uniós csatlakozási törekvéseit.
Az biztos, hogy az összegre Kijevnek égető szüksége van, az eredeti tervek szerint már januárban hozzájutott volna annak legalább egy részéhez. A csomagot a tagállamok egy közösen felvett és éppen ezért kedvező kondíciójú hitelből finanszírozták volna, külön-külön ez mindenkinek sokkal drágább lenne. Magyarország ugyanakkor a saját költségvetéséből akarja biztosítani a részét, ami a 18 milliárd eurós összeg 1 százaléka.
Orbán Viktor bekeményített
A Politico értelmezése szerint, Orbán bekeményített abban a játszmában, amely arról szól, hogy Magyarország hozzájuthat-e az ún. helyreállítási pénzekhez. Az Európai Bizottság (EB) korábban elfogadásra ajánlotta a magyar tervet, ami megnyithatta volna az utat a források előtt.
Most úgy tűnik, nem biztos, hogy idén erről mégis döntést hoznak, ami a források elvesztésével is járhat.
Megkerülnék az állandóan vétózó magyarokat
Johannes Hahn, költségvetési biztos az EU-s pénzügyminiszterek ülése után azt mondta, keresni fogják annak a jogi lehetőségeit, hogyan tudják a forrásokat egy, a „megerősített együttműködéshez” hasonló mechanizmus eredményeként folyósítani Kijevnek már januárban. Ez egy olyan jogi folyamat, amit nem lehet vétóval megakasztani.
Vagyis az EU-tagországok elkötelezettek Ukrajna támogatása mellett, a cél, hogy Magyarország megkerülésével is tudjanak utalni januárban.
A mai magyar vétó után lekerült a napirendről az összes többi ügy is. Nem született döntés
- a globális minimumadóról (amit az Orbán-kormány szintén ellenez),
- a magyar helyreállítási pénzekről,
- sem pedig a Magyarországnak járó kohéziós források egy részének befagyasztásáról.
Az EU soros elnökségét betöltő csehek dolgoznak azon, hogy a csomag átmenjen, lehet, hogy újabb csúcsot hívnak össze december 12-ére.
Az biztos, hogy december 19-én a tagállamokat tömörítő Tanácsnak állást kell foglalnia a magyar helyreállítási pénzekről. Ha ez idén nem történik meg, akkor a 5,8 milliárd eurós csomag 70 százalékát biztosan elveszíti Magyarország, vagyis
1650 milliárd forint is lehet a mostani vétó ára.
