Ugyan most még munkaerőhiány van több ágazatban is, a válság mélyülésével visszatérhet a munkanélküliség. Orbán Viktor talán túlzó adatot vár, de a jelenlegi szint nem tartható. Vendégszerzőnk írása.
Abban a gazdasági szakemberek egyetértenek, hogy a gazdaság rég nem látott nehézségekkel néz szembe. A növekvő energiaárak, az elszálló finanszírozási költségek, a bizonytalan gazdasági kilátások nem kedveznek a cégeknek, nem növelik a beruházási kedvet. Aki importál, azt a gyengülő forint is sújtja.
Ebben a helyzetben a vállalkozások bezárása és ezáltal a munkanélküliség növekedése várható a következő évben.
Munkaerőhiányból munkanélküliség?
A statisztikák egyelőre azt mutatják, hogy a munkaerőpiac még mindig feszes. Idén augusztusban nagyságrendileg 4,7 millió főt foglalkoztattak, míg a regisztrált munkanélküliek száma 176 ezer volt. Ez az állapot közgazdaságtanilag már lényegében a teljes foglalkoztatottságot jelenti, ilyenkor a nagyobb cégek arra panaszkodnak, hogy nehéz munkaerőt találni, sok a betöltetlen állás.
Nem volt ez mindig így, a 2008-2009-es válságban 9-10 százalékos is volt a munkanélküliség hazánkban, a 3,9 millió munkavállalóra 450-500 ezer munkanélküli jutott. A válság a reálszférában még évekkel később is éreztette hatását, 2013 elejéig a munkanélküliek aránya nem tudott érdemben 10 százalék alá csökkenni.
Az igazi áttörést a 2015-ös év hozta 6-7 százalék körüli munkanélküliséggel, a foglalkoztatottak száma 4,3-4,4 millió fő körül alakult. 2016 után már tényleg igaz volt az a mondás, hogy aki akart, azt tudott dolgozni.
A 2020-2022 közötti munkaerőhiányos gazdaságra pedig mindenkinek van 1-2 sztorija.
Na de akkor jön újra 2009?
A válság mélyülésével azonban a helyzet megváltozhat. Ennek első jelei pedig már látszanak is, például 2022 őszén a beruházások leállítása miatt az építőiparban beindult a kapacitások leépítése, szakemberek szerint akár 20-30 százalékos elbocsátás is lehet. Kérdéses, hogy mindez mennyiben befolyásolja majd a hazai munkanélküliségi statisztikát, mivel ebben a szektorban sok vendégmunkás is dolgozott, az elbocsátott munkások egy részét ráadásul felszívhatják a hazai ingatlanok korszerűsítési projektjei. Azt ugyanakkor mutatja, hogy a cégek gazdasági nehézségei idővel kihatnak a munkaerőpiacra is.
2022 júliusában egy péntek reggel Orbán Viktor arról beszélt a Kossuth Rádióban, hogy mindenki becsülje meg a munkáját, mert nehéz időszak jön. Mondhatnánk a befektetések világára lefordítva: a következő évek legjobb befektetése egy jó és stabil munkahely.
2022 októberében a miniszterelnök Berlinben már 12 százalékos* munkanélküliséget vetített előre idehaza.
Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter ennél óvatosabban fogalmazott, szerinte sok iparágban munkanélküliség van, de ha kell, munkavédelmi akciótervet is indítanak a munkahelyek megvédése érdekében.
(* Gulyás Gergely később egy kormányinfón azt mondta, Orbán valójában a Gyurcsány-kormányok idejére célzott, de a Berlinből kikerült felvételek alapján ez nem igaz.)
Valahol félúton lehet az igazság
Abban biztos vagyok, hogy a munkaerőpiac feszessége nem marad a jelenlegi szinteken, a 3,5-4 százalékos munkanélküliséget nem lehet fenntartani. A jelenlegi 175 ezer fős munkanélküliségi szám akár 400 ezer főre is nőhet, amely azt jelentené, hogy a foglalkoztatottak száma 4,5 millió alá esik. Ez alapján egy átmeneti 8 százalékos munkanélküliség sem zárható ki (a jövő éves átlagos munkanélküliségi ráta pedig a legtöbb szakmai várakozás szerint érdemben ezalatt marad).
A legfontosabb kérdés, hogy azok a vállalkozások, melyek a jelenlegi energiaárak mellett bezárni kényszerültek, azok csak időszakosan zárnak be, vagy később sem fognak tudni újra kinyitni.
A munkanélküliség rég nem látott szinten fog nőni, de reméljük, hogy a 12 százalékos várakozás csak költői túlzás marad.
Nagy Bertalan
privátbanki üzletfejlesztési vezető, Concorde Értékpapír Zrt.
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.
