Cudar idők várnak a lakáshitelesekre, amint beköszönt a piaci realitás – lesznek családok, ahol akár 100 ezer forinttal ugrik meg a havi törlesztő. Példákon keresztül mutatjuk meg, mire lehet számítani a kamatstop végével.
Rendkívüli kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter: november 15-től kiterjesztik a kamatstop intézményét nagyjából 60 ezer kis- és középvállalkozásra, egy korábbi Magyar Közlönyben megjelenő passzus szerint pedig novembertől a legfeljebb öt éves kamatperiódusú, rögzített hitelkamattal nyújtott hitelek felvevői is élvezhetik a kamatstop védelmét.
A kamatstop hatályának kiterjesztése mellett az időtartamot is – ismételten – módosította a kormány október közepén, így az már 2023. június 30-ig védi a hiteleseket a BUBOR ugrásaitól: továbbra is a 2021. október 27-i referencia-kamatlábhoz igazítja a törlesztőket.
Rengeteg lakáshitelesre várnak azonban cudar idők, amikor beköszönt a még egyelőre fékezett piaci realitás.
Tízmilliós fennálló tartozásnál akár százezer forinttal is megugorhat a havi részlet, és nagy lehet a baj akkor, ha a mostani megtakarításokat ingyen juttatásnak véve szórjuk a pénzt, hiszen pár hónap múlva jelentős terhelések fogják érni a családi kasszát.
Hogy pontosan mennyivel, az a fennálló tartozástól, a hátralévő futamidőtől és a megkötött kamatperiódustól függ. Argyelán Józseffel, a Bankmonitor vezető elemzőjével a leggyakoribb, valamint kockázatosabb hitelállomány-szcenáriókkal néztük meg, mire számíthatnak a lakáshitelesek.
Egy átlagos hitel törlesztője 63 százalékkal növekedhet, ha véget ér a kamatstop
Hárommillió forintos fennálló tartozásnál és 8 éves futamidőnél egy átlagos kamatfeláras (3,5%) jelzáloghitelnél nagyjából 63 százalékkal ugorna meg jelen pillanatban a törlesztő, ha a referencia-kamatláb, azaz a BUBOR október végi értékét vesszük figyelembe. Ennek oka – ahogy a többi példa esetében is – az, hogy a referencia-kamatláb közel másfél éve erőteljesen ralizik: a tavaly októberi 2,02 százalékos érték (amit figyelembe vesz a kamatstop) helyett idén október végén 16,76 százalékon áll. Ez emeli meg a példa 38 727 forintos törlesztőjét 63 347 forintra.
Ez közel 25 ezer forintos különbség, amivel a mintaháztartás összesen 196 960 forintot takarít meg következő nyolc hónapban a kamatstop mellett.
Az intézkedés brutális hatását az is mutatja, hogy míg a kamatstoppal fékezett hitel a kamatfelárral és a fixált BUBOR-értékkel összesen egy 5,5 százalékos kamatozású tartozást mutat, a piaci realitások szerint ugyanakkor már a 20 százalékos lélektani határt is átlépné egy átlagos jelzáloghitel. Nem véletlen, hogy a jelenlegi kamatkörnyezet mellett ezen hitelek iránt már marginális az érdeklődés, az ügyfelek kevesebb mint egy százaléka keres hasonló kondíciókat – de a már megkötött hitelek állományának jelentős része esik ebbe a kategóriába.
„A legutóbbi adatok szerint nagyjából 280 ezer ügyfél lehet érintett ebben a kategóriában. Azért is ilyen magas ez a szám, mert a régi devizahitelek forintosításakor a háromhavi BUBOR-hoz kötötték a kamatszintet – így az akkori devizakockázat tulajdonképpen kamatkockázattá alakult. Ezt orvosolják most a kamatstoppal, de készülni kell a családoknak a jelentős ugrásokra, ha nem hosszabbítják meg az intézkedést” – mondja Argyelán József.
A változó hitelek negyedénél óriási problémák jöhetnek
A Magyar Nemzeti Bank tavaly év végi adatai szerint a változó kamatozású jelzáloghitel szerződések negyede, azaz nagyjából 83 ezer szerződés tipikus tőketartozása nagyjából 9 millió forint 15 éves hátralévő futamidővel. Szintén három hónapos kamatperiódussal és 3,5 százalékos kamatfelárral számolva itt már óriási problémák keletkezhetnek a háztartásokban: a Bankmonitor kalkulációja szerint a kamatstop melletti 73 633 forintos törlesztő a jelenlegi BUBOR-értékkel számolva több mint a duplájára, 159 798 forintra ugrana, ha most nem létezne az intézkedés. Ez 86 165 forintos, mintegy 117 százalékos különbség.
A kamatstop hátralévő nyolc hónapja így közel 700 ezer forintos megtakarítást eredményez, és ez a hitelmoratóriummal szemben a hitelesek számára jelenleg nettó pozitív hatás: nincs későbbi kötelezettségnövekedés, mert az elmaradt kamat nem halmozódik – a kiesést a bankok nyelik be veszteségként.
„Azonban mindenképpen szem előtt kell tartani az ügyfeleknek, hogy ez jövőre változni fog. A kamatstop miatt sokan azt hihetik, hogy a hitelük fix kamatozású – pedig nem az. Azt a pénzt, amit most megtakarítanak a kisebb törlesztők mellett, tényleg érdemes megtakarításként, nem pedig szabadon elkölthető ajándékként kezelni, mert különben jövő júliusban óriási pofon érkezhet a piacról” – mondja Argyelán.
Még nagyobb pofon csattanhat a változó kamatozású jelzáloghitel-ügyfelek közel egyhatodánál. A kockázati alapon a top 16 százalékba tartozó 53 ezer hitelszerződés tipikus tőketartozása 10 millió forint, 17 éves hátralévő futamidővel. Az eddigi példákhoz hasonlóan 3 hónapos kamatperiódussal és 3,5 százalékos kamatfelárral számolva a kamatstop melletti 75 670 forintos törlesztő itt már 174 570 forintra nő.
Ez brutális, közel százezer forintos (+130 százalékos) különbség.
Itt a kamatstop hátralévő nyolc hónapjában így már közel 800 ezer forintot spórolhat az a háztartás, ami hasonló kondíciókkal vett fel hitelt a közelmúltban. Ráadásként itt már azt is meg kell jegyezni, hogy (az előző kettő példához hasonlóan) a kamatstop spórolási hatása jóval túlmutat a nyolc hónapon, mivel a kisebb kamatszint azt is jelenti, hogy a tőke nagyobb ütemben fogy. Ennek köszönhetően a törlesztő nem 174 ezer forint, hanem 171 ezer lenne a jelenlegi BUBOR érték mellett júliustól (míg a 63 ezer, 159 ezer és a 174 ezer forintos törlesztő a példákban azt jelenti, hogy mennyi lenne most a törlesztő, ha nem lenne érvényben az intézkedés).
Félmilliós törlesztési különbséget jelent a kamatstop a vállalkozói hiteleknél
A kamatstop intézményét a kormány október közepén, novemberi hatállyal terjesztette ki a kis- és középvállalkozásokra is, ahol már egy nagyobb összegű, 100 millió forintos, 10 éves hátralévő futamidejű fejlesztési hitelnél szintén jelentős megtakarításokról beszélhetünk. Ugyan a lakossági hitelekkel ellentétben itt már nem a tavaly októberi, hanem a június 28-i, 7,77 százalékos referenciaértékhez fixálta a kormányrendelet a BUBOR mértékét, de a kamatmegtakarítás itt is közel tíz százalékos – ami azt jelenti, hogy egy 4 százalékos kamatfelárú hitel esetében 1 millió 983 ezer forint helyett 1 millió 421 ezer forintot kell fizetnie a Bankmonitor példájában szereplő vállalkozásnak.
Ez mintegy 561 ezer forintos törlesztési különbség, ami közel 4,5 milliós megtakarítást eredményez a kamatstopból hátralévő nyolc hónap alatt.
„A vállalkozói szegmens jelentősebb állománya támogatott hitelekben (Széchenyi Hitelprogram, NHP) van, így a teljes hitelállománynak durván a 40-45 százaléka, mintegy 2000 milliárd forint érintett” – teszi hozzá Argyelán.
Elképzelhető, hogy megint kitolják, de ne erre alapozzunk
A kamatstop többszöri hosszabbítása után és a nem túl pozitív jövő évi gazdasági kilátások mellett az sem elképzelhetetlen, hogy a kamatstop végpontját ismét arrébb tolja a kormány. Mivel az államháztartásban közvetlen kiesés nem keletkezik (hiszen a veszteség a bankoknál jelentkezik), a kamatstop könnyen bevethető eszköze a lakáshitelesek terheinek mérséklésére. Az egyetlen nagy kérdés, hogy a veszteségtermeléssel meddig tarthatóak fenn a banki hitelezési folyamatok és mikortól okoz a kamatstop a bankszektorban jelentős károkat.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezetõ miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivõ társaságában beszél a kamatstop KKV-kra való kiterjesztéséről az október 22-i kormányinfón. Fotó: MTI/Bruzák Noémi
„Addig, amíg ezt nem látja a kormány, elképzelhető a hosszabbítás – mondja Argyelán József, a Bankmonitor vezető elemzője. – De ügyfélként nem alapoznám erre a pénzügyi döntéseimet. Arra kell berendezkedni, hogy az intézkedés június végéig tart, és ennek tudatában kell kialakítani a házi költségvetéseket.”
