A kormányközeli cégek már rég benyúlták a nepelemes nagyerőművi szektort, de a lakossági piacot eddig több ezer, valós versenykörülmény közt tevékenykedő kkv uralta. A kormány a visszatáplálás megszüntetésével őket sodorja a tönk szélére. De hiába adná magát a feltételezés, hogy a kormány le akarja nyúlni ezt a piacot is, a forrásaink szerint a háttérben egyszerű meggondolatlanság áll.
Hiába kerestük, nem sok értelmét találtuk annak, hogy a kormány drákói szigorral gyakorlatilag ellehetetleníti a lakossági napelempiacot.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már másfél hete beharangozta, majd a hétvégén megerősítette a terveket, csak most ismertük meg részletszabályokat a Magyar Közlönyben. (Cikkünk élesítése előtt, szerda késő este jelentek meg a részletek végül.)
FRISSÍTÉS:
A tegnap éjjel megjelent rendelet szerint október 31-ig tart a kedvező állapot, utána átmenetileg felfüggeszti a visszaáplálást a kormány. A rendelet szerint „feltáplálhat a közcélú hálózatra azon 2022. október 31. napját követően tett igénybejelentés alapján megvalósított háztartási méretű kiserőmű is, amelynek üzemeltetője igazolja, hogy igénybejelentésére a szolgáltató érdekkörében felmerült oknál fogva nem került sor.”
A tétlenség egyik oka az lehetett, ahogy több forrásunktól hallottuk, hogy a háttérben, a
kormányközeli szakmai körökben is nagy felzúdulást keltett az elhamarkodott, minden alapot nélkülöző terv, ami ellehetetleníti a hazai lakossági piac jelentős részét.
A kormány nem először csinálja, hogy bejelenti egy tevékenységi kör súlyos korlátozását, majd akár heteket késnek a rendelettel, bizonytalanságban tartva a piac jó részét.
Mi történt?
A kormány egy huszárvágással úgy döntött, hogy megszünteti az új telepítésű, háztartási méterű naperőműveknél a visszatáplálás lehetőségét. A visszatáplálás lényege az volt, hogy a háztartásban közvetlenül fel nem használt energiát visszatáplálják a rendszerbe, majd amikor a háztartás többet fogyaszt, mint amennyit megtermel, akkor a villamos hálózatból vételez energiát. Így egyenlítik ki a napelemes rendszerek a termelésében lévő egyenetlenségeket.
A kormány viszont az újtelepítésű házi erőművekre átmenetileg megszünteti a lehetőséget, azaz a nap közben termelt energia, amit a háztartás nem használ fel, egyszerűen elvész. Mivel a legtöbb háztartás este fogyasztja a legtöbb áramot, pont amikor nincs termelés, az új napelemek telepítésének
megtérülése a korábbi 7-8 évről akár 20 évre nőhet, nagyobb rendszerek telepítése pedig egyáltalán nem éri meg.
Ez gyakorlatilag agyonvágja az ágazatot, több napelemes cég vezetője beszámolt róla, hogy sorra mondják vissza a megrendeléseket. A kormány azzal indokolta a döntést, hogy pillanatnyilag több az igény, mint amit a hálózat be tud fogadni, így átmenetileg, végdátum megjelölése nélkül felfüggesztik a lehetőséget.
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) elkeseredett hangvételű közleményben azt írta, hogy „hatalmas lehetőséget szalaszt el a kormány, és hazánk évtizedes lemaradását a napelemes piacon tovább fokozza.”
Az MNNSZ hangsúlyozta, hogy hazánk az unióban az utolsó helyen áll villamosenergia termelésben, a villamosenergia-importunk 40 százalékot tesz ki, amit jelenleg brutális áron szerzünk be.
„Ez rövidlátó és szakmai alapokat háttérbe szorító energiapolitika… Úgy tűnik azon dolgozik a jogalkotó, hogyan tudja gátolni, visszafogni a napelemes rendszerek terjedését, arra fordíttat a fejlesztőkkel tetemes forrásokat – egész Európában egyedülálló módon –, hogy visszatáplálás-mentes napelem rendszereket építsenek.”
Több, a lapunknak nyilatkozó forrás kérte neve elhallgatását, de mind hangsúlyozták: nem igaz a kormány érvelése a hálózat elégtelenségéről. „Évek óta gond van a hálózattal, a Mavír régóta hangoztatja, hogy fejlesztésre van szüksége” – mondja egyikük. „De annak, hogy egy energiaválság közben, az egyre nagyobb lakossági igények mellett egy tollvonással megszüntetik a lehetőséget, nincs semmi értelme.” Egy másik azt mondta:
„Lehet, hogy regionálisan vannak problémák, egy-egy helyen korlátozni kell a telepítendő rendszerek számát, de nem igaz, hogy az egész országra kiterjedően szükség van rá.”
Ki akarják véreztetni az ágazatot?
Akkor mi áll a háttérben, mi indokolja, hogy ilyen drákói szigorral szüntetnek meg egy prosperáló ágazatot? Ezres nagyságrendben dolgoznak cégek a lakossági napelempiacon, a létszámuk a pár főtől a bő száz főig terjed, szóval nehéz megbecsülni, de tízezres számban dolgoznak munkavállalók a területen. Szinte csak valós versenypiaci viszonyok közt fejlődtek a vállalkozások, nagyon kevés a kormányközeli szereplő.
És áramlott a pénzt az ágazatba, a G7 terjedelmes anyaga szerint a hazai Energiastratégiában azzal számoltak, hogy a 2018 eleji 335 megawattról 2030-ra nagyjából hússzorosára, 6400 megawattra nő a hazai elosztóhálózatra csatlakozott naperőművi kapacitások nagysága. Ehhez képest 2022 elején már 3000 megawattnál tartottunk, ami alapján azt becsülték, hogy a 2030-as cél hat évvel korábban teljesülhet – írja a szakportál.
A napelemek iránti lakossági igényt a rezsicsökkentés részleges kivezetése még jobban megdobta, hiszen relatíve gyorsan lehet telepíteni olyan energiaforrást, ami a háztartás villanyfogyasztását önellátóvá teheti.
Azért is érthetetlen, hogy egyik pillanatról a másikra a kormány meg nem térülővé varázsolja a beruházást. Adja magát a feltételezés, hogy a kormány ki akarja véreztetni az ágazati cégeket, hiszen a megrendelések sorozatos lemondásával ezernyi, piaci alapon működő napelemes cég marad munka nélkül.
Az Orbán-kormányok az elmúlt 12 évben többször éltek a lehetőséggel, hogy adminisztratív eszközökkel súlyosan korlátozták egy szektor tevékenységét, ellehetetlenítették az ágazati cégeket, majd a saját, baráti cégeikkel töltöttek fel a területet. Így történt a dohányipar újraosztásakor, a kaszinókoncesszió vagy a teljes nagyerőművi piac esetén.
A nagyerőműveket már leuralták
A nagyerőművi napelempiacot évek óta a baráti cégek uralják, már 2018-tól állami hátszelet kaptak a kormányközeli projektek. Az Orbán Viktorral és Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel is jó viszonyt ápoló milliárdos üzletember, Adnan Polat, valamint Tiborcz István is érdekelt az ágazatban, az állam jogalkotási formában és tőkeinjekciók útján is támogatta a fejlesztéseket.
De a NER-es terjeszkedés alapvetően a nagyerőműveket érintette, a háztartási méretű kiserőművek piaca továbbra is fragmentált volt, ezres nagyságrendű, versenykörülmények közt felnövő kkv uralta. A legtöbb forrásunk úgy nyilatkozott:
még a nagyerőművi terjeszkedés fényében sincs értelme kicsinálni a lakossági piacot.
A nagyerőműveknek ugyanúgy szükségük van a hálózatra, ráadásul sokkal nagyobb mértékben, mint a háztartási kapacitásoknak. „Ha NER-es cég lennék, akkor inkább hálózatfejlesztésbe fektetnék, nem a lakossági piacra hajtanék” – mondta egy forrásunk.
És ha tönkre is megy a teljes ágazat, a helyükre nem tudnak megfelelő szakember-gárdával rendelkező NER-es cégek nyomulni. „A képzett mérnökök nem fognak bevétel nélküli cégeknél maradni, nem lehet összetartani őket. Üzletemberként úgy gondolkodnék, hogy inkább felvásárolom az ágazati cégeket, nem pedig padlóra küldöm őket” – mondja egyik, a szektorban dolgozó forrás.
„Annyira fragmentált, decentralizált a lakossági piac, hogy nem érvényesül az óriási tőkeelőny. Egy kkv könnyen kivéreztethető, de ugyanilyen gyorsan fel is tud állni” – mondja egy másikuk. Ettől még elképzelhető, hogy az új szabályozás után beindul a felvásárlási hullám, de a forrásaink erről még pletykaszinten sem hallottak.
Szimpla hülyeség lenne?
Szóval a két elképzelés, hogy a lakossági piac kivéreztetése után a kieső, versenypiaci cégek helyére NER-esek érkeznének, illetve a másik, hogy a kormány vissza akarja fogni a háztartási napelempiacot, hogy helyet csináljon saját érdekeltségébe tartozó üzleti körök nagyerőművi kapacitásainak kiépítéséhez, nem tűnik életszerűnek. A forrásaink is azt mondták:
ismerik az említett üzletemberek terjeszkedését, de valószínűtlen, hogy ez áll a szabályozás hátterében.
Több ágazati szereplő megemlítette: az is árulkodó, hogy a kormány leállította a napelemes pályázatokat, pont azután, hogy bejelentették a visszatáplálás felfüggesztését. Ez viszont a legrosszabb forgatókönyvet feltételezi, az év hátralévő részében átengedett pályázatok után csak jövő év derekán kellene fizetni. Ha tehát így van, akkor a kormány is a legrosszabbra készül, arra számít, hogy nem (vagy csak jóval később) kapjuk meg az uniós forrásokat, és nem lesz miből kifizetni a pályázatokat.
Van még észszerű magyarázat, bár az sem túl életszerű. Nem idegen a kormánytól, hogy hirtelen ötlettől vezérelve nyúljon bele ágazatokba, meggondolatlanul szabályozzon át jogviszonyokat. Könnyen elképzelhető, hogy kormányzati körökben is felmerült a hálózat részleges elégtelensége, de ahelyett, hogy forrásokat különítenének el a fejlesztésére, egyszerűen, egy huszárvágással inkább megakadályozzák a további kapacitások kiépülését.
A legtöbb forrásunk ezt tartja a leginkább elképzelhető forgatókönyvnek.
Ez indokolhatja azt is, hogy több mint egy hetet csúszott vonatkozó rendeletet, a háttérben komoly lobbi, tanakodás mehet, hogy hogyan lehetne valahogy megváltoztatni azt a teljesen értelmetlen szabályozást, amit Gulyás Gergely miniszter közzétett a kormányinfón.
Viszont ez felvet még egy aggályt: a kormányfő körüli, kritikának is hangot adó szürkeállomány hiányát. Egy forrásunk úgy fogalmazott: azt tartja valószínűnek, hogy „bedobták kormányülésen az ötletet, a miniszterelnök kiadta az utasítást, majd nem volt senki, aki azt mondja, neki, hogy rossz ötlet.”
Talán egyedül Palkovics László, az ipari és technológiai miniszter, aki még Gulyás Gergely nyilatkozata után is hangsúlyozta: a kormányzat nem áll le a hálózatfejlesztéssel, egy éven belül megoldódhat a probléma. Több ágazati szakember nyilatkozott úgy, hogy Palkovics alapvetően tisztában van a szektorral, számos nyilatkozatában határozta el magát a lakossági piac bővülése mellett, így elképzelhető, hogy a Palkovics körüli szakmai körök aggályai miatt késett a rendelet közzététele.
