A kormány 29 év után hozzányúlna a szociális törvényhez, lényegében magára hagyva az állampolgárokat, ha bajba kerülnek. Első körben nem az állam feladata lenne a segítség.
A 444 szúrta ki, hogy egy 161 oldalas salátatörvénybe csomagolva a kormány alapjaiban írná át a szociális ellátórendszer alapját képező törvényt. Az új javaslat szerint az állam lenne az utolsó a felelősségi sorban a szociális biztonság garantálásában.
Lényeges változás
Eddig így rendelkezett a szociális törvény:
„A szociális ellátás feltételeinek biztosítása – az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl – az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata.”
A tervek szerint ez erre változna (a Pintér Sándor belügyminiszter és Semjén Zsolt kormányfő-helyettes nevével fémjelzett javaslat):
„(1) Az egyén szociális biztonságáért elsősorban önmaga felelős.
(2) Ha az egyén a szociális biztonságának megteremtésére önhibáján kívül nem képes, abban – anyagi lehetősége és személyes képessége arányában – a hozzátartozó kötelessége segíteni.
(3) Ha az egyén megélhetése önmaga és a hozzátartozók által nem biztosítható, a lakóhelye szerinti települési önkormányzat gondoskodási kötelezettsége áll fenn.
(4) Az állami támogatásban részesülő karitatív szervezetek feladata a szociális biztonságban nem élők felkutatása és – erejükhöz mérten történő – segítése.
(5) Ha az egyén szociális biztonsága a (4) bekezdésben foglaltak ellenére nem teremthető meg, annak biztosítása az állam kötelezettsége.”
Egy-egy szó, fontos változtatások, még több kérdés
- az egyén felelőssége után a hozzátartozók kötelezettségéről szól a javaslat, ez fontos, de ki nem bontott változtatás;
- a javaslat megkülönbözteti azokat, akik önhibájukból nem képesek szociális biztonságot teremteni maguknak, itt nem állna fenn a hozzátartozók kötelezettsége;
- a javaslat nem definiálja, mi számít önhibának ebben az esetben, ez széles értelmezési lehetőséget ad a végrehajtásban.
A változtatás számos kérdést felvet, pláne, hogy az állam számos nagy ellátórendszert központosított, az önkormányzati rendszert is átalakította – kérdés, miből lenne itt forrás az elesettek további támogatására.
Egyúttal komoly üzenetnek is vehető: ezek szerint nemhogy a jóléti állam státusz elérése a cél, hanem kimondható, hogy az megbukott Magyarországon.
