Magyarország nagyon sérülékeny és ezt nagyrészt magunknak köszönhetjük, de az államcsőd kockázata így is igen alacsony. Az EU-s pénzek létfontosságúak a magyar gazdaságnak, az energiaárak pedig Európának.
A budapesti Corinthia Hotelben a Concorde 100. podcast-adásának élő felvételével kezdődött el a Forbes egynapos rendezvénye, a Money Summit csütörtökön. A mikrofon mögött a Concorde Értékpapír Zrt munkatársai foglaltak helyet a színpadon:
- Jónap Richárd, részvénypiaci stratéga,
- Jobbágy Sándor, vezető makrogazdasági elemző,
- Móró Tamás, vezető stratéga,
- Vidovszky Áron (moderátorként), privátbanki és befektetési tanácsadás üzletágvezető.
A tőkepiaci-befektetési szakemberek rövid helyzetértékeléssel kezdték a különleges adást.
Forbes Money Summit | Concorde 100 | Fotók: Fekete Csaba (10 kép)
Európai energiaárak: ez az egyik kulcs
Móró Tamás szerint a legfontosabb kérdés az, hogy mi történik az energiaárakkal Európában, ugyan nem jósolnak, de az extrém magas árszint után korrekciónak kellene következnie, a piaci mechanizmusoknak itt működnie kell. Ez keresletcsökkenéssel vagyis recesszióval, gazdasági visszaeséssel jár, de a kínálat növekedése is lefele nyomhatja az árakat (jelenleg extrém módon megéri Európába energiahordozókat exportálni).
Az európai gazdaságoknak jelenleg hatalmas versenyhátrányt jelent, hogy ennyire drága az energia (csak a villamos áram ötszöröse az amerikainak). Az állami intézkedések a kínálati gondokat nem oldják meg, de átmeneti segítséget nyújthatnak. Az orosz energiahordozók hosszabb távon nem fognak visszakerülni a kontinensre.
Eddig nem különösebben vizsgálták a részvénypiaci elemzők az energiaárakat, ezentúl viszont fontos faktor lesz. Az most is látszik, hogy a gáz tőzsdei árának mozgása is vezeti a piacot.
Egy korszak véget ért
Jónap Richárd szerint a kötvényhozamok (évtizedekig tartó) lejtmenete mellett leginkább a „pénznyomtatás kora”, a 2009 és 2022 közötti időszak laza monetáris politikája támogatta meg a részvénypiacokat. Innen tavaly novemberben jött az éles fordulat. Jónap értékelése szerint előtte a piac olyan volt, mintha „kicsit lekapcsolták volna a gravitációt”, most pedig mintha a befektetők sem hinnék még el, hogy véget ért egy korszak, és hogy „a Fed vezetésével a jegybankárok ólommellényeket pakolnak a piacokra”. „A bikapiac végét akkor jelenthetjük ki, ha év végén vagy jövő év elején újabb mélypontokat érnek el a vezető (főleg az amerikai) részvényindexek” – összegzett Jónap.
Államcsőd?
Abban a meghívottak egyetértettek, hogy Magyarország messze van az államcsődtől, ennek a kockázata minimális, ugyanakkor a magyar kormány sok tekintetben megnehezítette a saját helyzetét, a relatíve alacsony devizatartalék pedig komoly gond lehet, főleg, ha nem sikerül megállapodni az EU-val. Az uniós forrásokra szüksége van Magyarországnak.
Jobbágy Sándor azt mondta, hogy az infláció miatt – nem tudjuk, mekkora lesz annak szintje pár év múlva – és ha lejárat előtt akarunk eladni egy állampapírt, akkor még itt is vannak kockázatok, de kifizetési kockázatról nem beszélhetünk. Ugyanakkor éppen emiatt nemcsak a befektetési portfóliónkat, hanem azon belül az állampapírban tartott befektetéseinket is érdemes diverzifikálni, és erre jelenleg számos lehetőségünk is van.
Móró ennek kapcsán elmondta, hogy minden ország képez devizatartalékot, például, ilyen időszakokra, mint a mostani és szerinte ezt egyéni szinten is érdemes megfontolni. Egy „saját devizatartalék” éppen akkor fog jól szerepelni, amikor minden más nem, amikor a tőkepiaci vagy reálgazdasági folyamatok éppen lefele mutatnak.
A beszélgetésben szó esett még a kriptodevizákról, a német részvénypiacról, és persze a magyar kilátások mellett arról is, meddig tarthat a monetáris szigor. A teljes adás itt meghallgatható.
