Még 20 százalék körüli infláció várható az idei év hátralévő hónapjaiban, jövőre ugyanakkor elindulhat az áremelkedés lassulása, vélik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői. Ehhez ugyanakkor súlyos áldozatot kell hozni: stagnáló gazdasági teljesítmény mellett kevesebb jövedelemből fognak megélni a háztartások.
Bemutatta legfrissebb gazdasági előrejelzését az MNB. A szeptemberi Inflációs jelentés fő számait már kedden ismertette Virág Barnabás alelnök a kamatdöntő ülést követően. Így már akkor kiderült, hogy a jegybank jelentősen megemelte az inflációs prognózisát:
- Idén 13,5-14,5 százalékos inflációra számítanak, ami 1,5-1,9 százalékponttal magasabb a júniusi Inflációs jelentéshez képest.
- Még ennél is jobban emeltek a 2023-as prognózison: a fogyasztói árak 11,5-14 százalékkal nőhetnek jövőre, miközben júniusban még „csak” 6,8-9,2 százalékos drágulást valószínűsítettek.
Mi okozza ezt az erősödő inflációs nyomást? Balatoni András igazgató a csütörtöki sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy elsősorban a monetáris politikán kívül eső tényezőkről van szó, röviden:
élelmiszerárak, rezsiköltségek, aszály.
Az élelmiszerinfláció jóval magasabb itthon, mint a régióban vagy az EU-ban, a jegybank szakértői szerint ennek elsősorban az az oka, hogy a hazai élelmiszeripar termelékenysége a második legrosszabb egész Európában. A kisebb hatékonysággal működő cégek pedig olyan strukturális problémát jelentenek, amik felerősítik a külső hatásokat is.
A rezsicsökkentés részleges kivezetése szeptembertől 2,5-3 százalékponttal emeli a havi inflációt egy éven keresztül.
A nyári aszályhelyzet becsült inflációs hatása pedig 1 százalékpont lehet.
Van jó hír is: jön a válság
Borúlátó hírek, az MNB mégsem kongatja a vészharangot: számításaik szerint 2024-ben már ismét a jegybanki 2-4 százalékos célsávon belül, 2,5-4 százalék között lesz az infláció. Az augusztusi 15,6 százalékos inflációhoz mérten ez elég ambiciózusan hangzik. A jegybank szerint mindez úgy érhető el, hogy a jövő év elején megjelennek az inflációt csökkentő hatások, amik 2023 második felére már masszívan érvényesülnek:
- megfordul a nyersanyagár-ciklus, tehát az eddigi drágulást tartós árcsökkenést váltja fel (a történelmi csúcspontjaikról egyébként már az elmúlt hetekben is lefelé korrigáltak a gáz- és áramárak),
- valamint befékez a hazai gazdaság, a lakosság is kevesebbet fog költeni. A recessziót nem említik, de nehéz itt másra gondolni.
Erre azonban még várni kell a jövő évig, a következő néhány hónap pedig fájni fog:
szeptemberben 19,7-20,5 százalék között lesz az infláció és az év végéig a 19-22 százalékos tartományban is ragad.
A Magyar Nemzeti Bank inflációs előrejelzése. Forrás: MNB Inflációs jelentés
Magasabb árak mellett meghúzzuk a nadrágszíjat
A magas infláció mellett világszerte megnőtt a recessziótól való félelem is: a lakosság jövőbeni várakozásait összesítő fogyasztói bizalmi indexek rendre csökkennek, ráadásul már a koronavírus-járvány első hullámában regisztrált mélypontoknál is alacsonyabb szinteken tartózkodnak.
Nincs ez másképp a magyar gazdaságban sem, a hazai GDP-re vonatkozó előrejelzéseit is erősen lehúzta a jegybank:
- Idén 1,5 százalékponttal rosszabb, 3-4 százalék körüli növekedésre számítanak, a harmadik negyedévben pedig 0 közelében is lehet az előző évhez viszonyított növekedési ütem.
- A 2023-as prognózist szinten 1,5 százalékponttal húzták lejjebb, ami így stagnálásközeli állapotot, 0,5-1,5 százalék közötti növekedést jelez. Különösen az év első felében fogunk gyenge GDP-adatokat látni.
- 2024-re ugyanakkor az infláció mellett a gazdasági teljesítmény is normalizálódni fog az MNB szerint, 4 százalék körüli, kiegyensúlyozott szerkezetű növekedéssel.
A visszaesést a fogyasztás és a beruházás hanyatlása fogja okozni. Az állami beruházások már idén és jövőre is csökkennek, a vállalati beruházások pedig 2023-ban fognak visszaesni.
A lakosság pedig jövőre a bére miatt is elkezdhet aggódni: a bérek növekedése némileg lassul, 9-10 százalékkal fognak nőni, miközben az infláció bőven 11 százalék felett fog alakulni. Ez azt jelenti, hogy az árakkal korrigálva
csökkenni fog a háztartások jövedelme, ami a fogyasztást is visszaveti.
Az új helyzetre valószínűleg a megtakarításaik részbeni felélésével fognak reagálni a családok a jegybank szerint.
A fogyasztás hanyatlása azért is érinti érzékenyen a magyar gazdaságot, mert az év elején pont hogy ez adta a növekedés motorját. Ahogy Balatoni András fogalmazott,
ehhez azért volt köze annak az 1600 milliárd forintos transzfernek is, amit a kormányzattól kapott a háztartási szektor.
Hogy muzsikál mindeközben az állam?
- Az MNB várakozásai szerint az idei évben tartható az állami költségvetés nemrég módosított, 6,1 százalékos hiánycélja. A következő években csökkeni fog a deficit és 2024-ben fog a GDP 3 százaléka alá esni.
- A GDP-arányos államadósság a magas hiány ellenére kis mértékben még csökkeni is fog.
- Az uniós források az MNB szerint maradéktalanul meg fognak érkezni, az elmúlt hetekben ráadásul közeledett is egymáshoz az EU és a magyar kormány álláspontja. Igaz, a költségvetési tervekhez képest idén kevesebb, jövőre pedig több forrás beérkezésére számítanak a jegybank szakértői.
A korábbiakhoz képest jóval pesszimistább gazdasági helyzetképet vázolt fel az MNB, amit ugyanakkor optimista üzenetekkel igyekszik eladni.
Közeleg a nyersanyagár-emelkedés és a gyorsuló infláció vége. A vállalás nem lehetetlen, ugyanakkor súlyos gazdasági és lakossági áldozatokra van szükség ahhoz, hogy az infláció jelentősen letörjön a jövő év végére. Az MNB-n kívül kevés intézet számít arra, hogy 2024-ben már a jegybanki cél körül alakul a fogyasztói árindex – abban azért érezhető némi derűlátó elfogultság, hogy az MNB szerint a történelmi áremelkedés ellenére is elérhető a saját célja a monetáris politika időhorizontján belül.
Borítókép forrása: MTVA/Róka László.
