Európa műtrágyagyáraihoz hasonlóan a Nitrogénművek is leállt.
„Az európai műtrágyagyárak 70 százaléka áll, még azok is, amelyek tengerpartok közelében vannak, és esetenként saját ammónialefejtővel rendelkeznek. Pár héttel ezelőtt a péti Nitrogénművek is leállította a termelést, miután olyan földgázárak alakultak ki, amelyek mellett már nem lehet olyan áron gyártani, amire lesz is kereslet” – nyilatkozta az Indexnek Bige László, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa.
Bige szerint a havi 5-20 millió eurós földgázköltség 144 millió eurós kiadást jelentene a jelenlegi árak mellett, a tízszeresére dráguló villamos energiáról nem is beszélve.
A Forbes év eleji becslése szerint a 11. leggazdagabb magyar, a Bige a Nitrogénművek korszerűsítését említi okként, amiért a leállás ellenére is jó évvel zárhat a nagyvállalat. Az Európa-szerte álló műtrágyagyárak azonban strukturális problémákat hozhatnak magukkal: a kieső gyártási kapacitások miatt a szektor ugyanis már nem lesz képes a mezőgazdaság szükségleteit kielégíteni, legalábbis időben biztosan nem.
Bige László az orosz importban sem bízik: az évi 45 millió tonnás európai szükségletből legfeljebb csak 7 millió tonnát lehet pótolni keletről, amit az exportvámok és az orosz exportkorlátozás még megakaszthat.
„Az energiaválság nem csak az uniós műtrágyaipart, majd az áremelések átgyűrűzésével az élelmiszeripart, hanem a teljes európai vegyipart teszi tönkre. Márpedig ha leállnak a gyárak, az áttételes hatások miatt mindez további óriási inflációemelkedést és munkanélküliséget jelent” – mondta az Indexnek Bige.
