Az egészségpénztárak csaknem 30 éve vannak jelen itthon, de még mindig kevesen ismerik a szolgáltatási palettájukat. A pénztári tagok csaknem 40 százaléka inaktív, azaz egyáltalán nem használja az egészségszámláját. Pedig az önkéntes pénztárakhoz állami támogatás is kapcsolódik, amit senkinek sem lenne szabad elszalasztania, írja vendégszerzőnk.
Romló gazdasági helyzetben és magas infláció mellett is fontos az öngondoskodás. Ugyanakkor nehéz még az egészségünkre is félretennünk, ha egyébként is egyre jobban centiznünk kell a hónap végén. Az ilyen jellegű kiadások azok, amelyeknél először meghúzzuk a nadrágszíjat, mégis érdemes meggondolni, hogy tudunk-e valamennyi pénzt kiszorítani rá.
Az egészségpénztár elég rugalmas, a minimum tagdíjon felül mi választhatjuk meg, hogy mekkora összeget fizetünk be, és a fizetés gyakoriságát is mi határozzuk meg. Ha pedig úgy alakul, hogy ideiglenesen nem tudunk befizetni, a tagságunk akkor sem szűnik meg azonnal.
Sokat spórolhatunk viszont, ami válsághelyzetben talán fontosabb, mint bármikor. Spórolni pedig az egészségpénztárral is lehet, mutatja be összeállításában vendégszerzőnk, Gergely Péter, a Biztosdöntés.hu alapítója.
Miért van szükség egyáltalán egészségpénztárra?
Az egészségpénztáron keresztül kisebb, inkább rutin beavatkozások fizethetők, mint például:
- magán szakorvosi vizsgálatok
- bizonyos szűrések,
- CT, MRI,
- vagy fogorvosi ellátás.
Megvásárolhatók a gyógyszerek, gyógycipők, szemüvegek, vércukorszintmérők, vérnyomásmérők vagy légtisztítók. Ezzel szemben az állami társadalombiztosítás egy teljes egészségügyi infrastruktúrát működtet.
Az egészségpénztárból a társadalombiztosítás keretében részben vagy egészben finanszírozott, illetve nem finanszírozott szolgáltatásokat fizethetünk, így
nem célja, hogy átvegye az állami egészségügy feladatait, viszont annak fontos kiegészítője.
A működése révén a lakosság egészségtudatosabbá válik, nagyobb hangsúlyt kap a prevenció, ami hosszú távon az állam egészségügyi kiadásaira is pozitív hatással van. Nem véletlen, hogy az állam adó-visszatérítéssel is támogatja az egészségpénztári megtakarításokat.
Az adókedvezmény mellett a szolgáltatásokat gyakran komoly, akár 30 százalékos kedvezményekkel vehetjük igénybe egészségpénztári keretek között. Adó-visszatérítést pedig nemcsak a befizetés után kaphatunk, de a pénztári vagyonunk lekötésével és prevenciós szolgáltatások igénybevételével is.
Az egészségpénztár célja, hogy szervezett keretek közé terelje a lakosság saját zsebből fizetett egészségügyi kiadásait, és ezen túl van egy gazdaságfehérítő hatása is, hiszen az egészségpénztárból számlák alapján költhetünk.
Nem elég népszerű
A magyarok az egészségügyi kiadásaik igen nagy részét, 30 százalékát fizetik saját zsebből. Ez az európai uniós átlag duplája. A Szinapszis becslése szerint 2022-ben egy család saját egészségével kapcsolatos kiadásai elérik az évi 290 ezer forintot.
Ennek ellenére az egészségpénztárak, és az öngondoskodás úgy általában, a közelmúltig nem volt különösebben népszerű a lakosság körében.
A KSH adatai szerint, 2020-ban a háztartások egészségügyi kiadásai 893,4 milliárd forintot tettek ki, miközben az önkéntes egészségügy-finanszírozási rendszerek – ilyen az egészségpénztár és az egészségbiztosítás is – bevétele ennek töredéke, 54,4 milliárd forint volt.
A népszerűtlenségnek több oka is lehet.
1. Kommunikáció hiánya: A szolgáltatásokat még maguk az egészségpénztárak sem népszerűsítik eléggé. Ezt az is mutatja, hogy a tagoknak csupán 60%-a használja az egészségpénztárt, a többieknek pedig csak azért van, mert egyszer belépett vagy a munkáltatója fizette neki, de nem tudja, mire is használhatná.
2. Más a megtakarítás logikája: Sokan nem tudják, hogy az egészségpénztár egy fontos vonásában eltér más megtakarítási formáktól. Itt ugyanis nem az a lényeg, hogy nagy mennyiségű pénzt halmozzunk fel a pénztárban. Akkor használjuk jól, ha közben folyamatosan elköltjük a félretett pénzünket, és közben be is fizetünk. A támogatást a befizetések után, illetve a prevenció esetében a költés után kapjuk, és nem a pénztárban tartott vagyonunk nagyságától függ.
3. Változó jogszabályok: Az egészségpénztárak ráadásul elég érzékenyek a jogszabályi változásokra. Sokáig például elszámolhatók voltak a pénztárakban a sportszerek, sportruházat és a rekreációs célú üdülés. Ezek nagyon népszerű szolgáltatások voltak, később azonban szűkítették a pénztári megtakarítás felhasználási körét.
A sportszerek egy része továbbra is megvásárolható egészségpénztárból, de csak adókötelesen, így év végén be kell utánuk fizetni a személyi jövedelemadót. Ugyanígy adókötelesen számolhatók csak el a fogápolási termékek (szájvizek, fogkefék, fogselymek), a gyógyteák és a természetgyógyászati kezelések ára is.
Az Erzsébet utalványok, és később a SZÉP kártyák megjelenésével tovább csökkent az egészségpénztár felhasználhatósága.
2019-ben a jogalkotó jelentősen megváltoztatta a munkáltatói befizetések után fizetendő terhek mértékét. Korábban a munkáltató által a béren kívüli juttatások keretében adott egészségpénztári hozzájárulás kedvezményes adókulcs alá esett. 2019-től viszont munkabérként adózik. A munkáltató így nem adhatja kedvezményesen a dolgozóinak, és sokan be is szüntették ezt a fajta juttatást.
Pozitív fordulat
Kedvezményes adózás helyett jött ugyanakkor az adóvisszatérítés: a munkáltatói hozzájárulás a munkavállaló szempontjából jövedelemnek minősül – korábban nem így volt –, így ezután is kérhetünk adó-visszaigénylést, nem csak a saját befizetéseink után.
A jogszabály létrehozott egy másik munkáltatói hozzájárulást, a célzott támogatást. Ez továbbra is kedvezményesen adózik, de máshogy működik, mint a munkáltatói befizetés. Itt a támogatás összege nem a dolgozó számláján íródik jóvá, és csak bizonyos, a munkáltató által meghatározott célra használható, például csak szűrővizsgálatra vagy szemüvegvásárlásra.
A jogszabályi változásokkal a munkáltatói befizetések csökkentek ugyan, de a tagok saját befizetései nőttek. Az MNB adatai szerint míg 2018 első negyedévében a tagok saját befizetései a teljes tagdíjbevétel 55 százalékát tették ki, ez az arány 2022 első negyedévében már 83 százalék volt.
Úgy tűnik, hogy ha az emberek egészségügybe vetett bizalma valami okból megrendül, akkor más alternatíva után néznek. Ez látszott a 2008-as válság után is, és most a COVID-19 járvány alatt és után is.
Az elmúlt két évben különösen látványos volt a változás. Az állami egészségügyi rendszer nagy mértékű leterheltsége és a várólisták növekvő hossza a magánegészségügy felé terelte a magyarokat. Mindezt úgy, hogy a magánellátók súlya az egészségügyben évek óta nő. A magánrendelők egyre modernebbek, és egyre jobban felszereltek, az orvosoknak több idejük van a betegre, jobban nyomon tudják követni a kezelését, és sokkal rövidebbek a várólisták.
Ez pedig az egészségpénztári befizetésekben is emelkedést hozott. Az Önkéntes Pénztárak Szövetsége (ÖPOSZ) 2022 első negyedévében komoly növekedést regisztrált mind az egészségpénztári tagok számában, mind a befizetés mértékében. Januárban 24 ezer új tag lépett be a pénztárakba, a tagdíjbevétel pedig 17 százalékkal nőtt.
Mit tudnak ma az egészségpénztárak?
Az egészségpénztár legnagyobb előnye a hozzá kapcsolódó adó-visszatérítés, így mindenkinek megérné egészségszámlát nyitni, aki személyi jövedelemadót fizet.
A pénztári befizetéseink 20 százalékát, legfeljebb 150 ezer forintot az abban az évben befizetett személyi jövedelemadónkból visszaigényelhetjük.
- Ez a keretösszeg összesen értendő, azaz az egészségpénztárba és az önkéntes nyugdíjpénztárba teljesített befizetés is számít.
- A visszatérítés összegét bármelyik pénztárba kérhetjük, ahová abban az évben befizettünk, és a pénz adómentes.
Az egészségpénztárban további 10 százalék visszatérítést kaphatunk, ha a pénztárban tartott pénzünket lekötjük, és 10 százalék jár akkor is, ha prevenciós szolgáltatásokat veszünk igénybe. Arra figyeljünk, hogy az adó-visszatérítés maximuma mindenképpen 150 ezer forint.
Ahhoz, hogy a maximális adó-visszatérítést megkapjuk, évi 750 ezer forintot kell a pénztárba befizetnünk. Ez havi 62 500 forintot jelent. Ez ugyan magas összeg, viszont így komolyabb megtakarítást is képezhetünk, ami után még mindig kaphatunk adókedvezményt.
Az egészségpénztárból vásárolhatunk
- gyógyszereket,
- gyógyászati segédeszközöket,
- orvostechnikai eszközöket,
- babaápolási termékeket,
- gluténmentes élelmiszereket
- vagy szemüveget.
Ezenkívül igénybe vehetünk magánorvosi ellátást, gyógymasszázsra, gyógytornára, szűrővizsgálatokra járhatunk.
A szolgáltatások, termékek árából egészségpénztári tagként gyakran százalékos kedvezményeket kapunk. A termékeket bárhol megvásárolhatjuk, míg a szolgáltatásokat csak a pénztár szerződött partnereinél vehetjük igénybe. Ez ugyan korlátot jelenthet az orvosválasztásnál, de a pénztárak általában a tagok kérésére felkeresik a szolgáltatókat, és szerződést kötnek vele.
Mivel fizetünk?
Az egészségszámlánkhoz általában egészségkártya is tartozik. Ezzel kártyaelfogadó helyeken ugyanúgy fizethetünk, mint a bankkártyánkkal, sőt, két pénztárnál már olyan modern kártya is elérhető, amelyet közvetlenül összeköthetünk a bankkártyánkkal. Az ilyen egészségkártyával akkor is fizethetünk, ha az egészségpénztárban éppen nincsen elég pénzünk. A kártya a bankszámlánkról az egészségpénztár a vásárlásunk összegét emeli le (vagyis ezzel feltölti a normál bankszámlánkról az egészségpénztári számlánkat), növelve az egészségpénztár költségével. Így nem feltétlenül kell sok pénzt az egészségszámlánkon tárolnunk, ha nem akarunk.
Önsegélyezni is lehet…
Az önkéntes pénztárak megalakulásakor még három típus létezett, a magánnyugdíjpénztár, az egészségpénztár és az önsegélyező pénztár. Ezek egymás mellett, de egymástól függetlenül működtek. Közös jellemzőjük, hogy mindegyik célhoz kötött megtakarítás:
- a nyugdíjpénztárban a nyugdíjas éveinkre tehetünk félre,
- az egészségpénztárban az egészségügyi kiadásainkra takarékoskodunk,
- az önsegélyező pénztárban pedig váratlan vagy épp tervezett, de mindenképpen nagyobb kiadással járó életeseményekre készülhetünk fel.
Mindegyik önkéntes pénztár hozamot fizet a nála tartott pénzünk után, a befizetéseink után pedig adó-visszatérítést kaphatunk. Mindkettő adómentes.
2016-ban egy jogszabályi változás lehetővé tette az egészségpénztárak számára, hogy önsegélyező szolgáltatásokat is nyújtsanak. Ezt minden pénztár fel is vette a tevékenységei közé, így a három típusból kettő maradt.
…de ezeket is kevesen ismerik
Míg a többség továbbra is gyógyszervásárlásra és magánorvosra költi az egészségpénztárban tartott pénzét, egyre többen használják az önsegélyező szolgáltatásokat.
Az önsegélyező szolgáltatásokat úgy kell elképzelni, mintha lenne egy saját bankbetétünk, amit akkor használhatunk, ha nagyobb kiadásunk támad. Ezáltal csökkenthetjük a ránk nehezedő terhet, és az anyagi biztonságunk megmarad. Segély magunktól magunknak.
Mikor használhatjuk? Például akkor, ha gyermekünk születik. Gyermek születésekor az egészségpénztári számlánkról akár 1 millió forintot egy összegben felvehetünk. Az összeg felhasználását nem kell számlával igazolnunk.
Ha gyermeket nevelünk, akkor a beiskolázásakor fizethetjük a pénztáron keresztül a megvásárolt tanszereket, tankönyveket és ruhákat, erre évente gyerekenként 200 ezer forintot szánhatunk (a minimálbér összegét).
Lakáshitel-törlesztőnk egy részét, jelenleg havi 30 ezer forintot (a minimálbér 15%-át) fizethetjük a pénztáron keresztül.
Ezenfelül fizethetjük belőle közeli hozzátartozónk temetési költségeit, kiegészíthetjük GYED, CSED, GYES ellátásainkat, álláskeresési járadékunkat, vagy idős családtagunk intézményi ápolásának költségeit.
És mindez miért jó? Mert minden befizetésünk után kérhetjük az adó-visszatérítést, így ténylegesen spórolhatunk a kiadásainkon.
Figyelnünk kell ugyanakkor arra, hogy önsegélyező szolgáltatásra csak a már 180 napja a pénztárban tartott egyenlegünket használhatjuk. Ha tehát ilyen célra használnánk a pénzünket, akkor valóban előre kell terveznünk. A korlátozás alól csak a hozam és az adó-visszatérítés kivétel, ott nincs várakozási idő.
Egészségbiztosítást is fizethetünk
Az egészségpénztárakon belül kétféle egészségbiztosítás elérhető. Több pénztár is kínál a tagjainak közösségi alapon működő egészségbiztosítást, gyakran automatikusan. Ezek alacsony havidíjas szolgáltatások, az áruk havi 83-385 forint között mozog. Azért tudnak ennyire olcsók lenni, mert az egészségpénztár több ezer fős létszámára találták ki őket. Ugyanakkor általában korlátozott szolgáltatást kapunk ezért. Többnyire kritikus vagy rettegett betegségek esetén fizet egy bizonyos összeget, illetve tartalmazhatnak telecenter szolgáltatást vagy szolgáltatásszervezést.
Ezenkívül némelyik pénztárnál több, magasabb havidíjú és bővebb szolgáltatási körrel rendelkező egészségbiztosítás is elérhető.
Az egészségpénztár 30 éve
Az egészségpénztárak története 1993-ig nyúlik vissza. Az önkéntes pénztárak létrehozásával a cél az volt, hogy ösztönözzék a lakosságot az előtakarékosságra. A pénztárak tulajdonosai maguk a tagok, tehát nemcsak a pénzüket tartják a pénztárban, hanem maga a szervezet is a sajátjuk. Az elképzelés az volt, hogy az ügyfelek befektetői közösségeket hoznak létre, amelyek majd kialakítják a saját üzletpolitikájukat, meghatározzák a stratégiájukat, hogy ezáltal megfelelően kihasználhassák a hozzájuk kapcsolódó támogatásokat.
Vagy 400 pénztár alakult, amelyek egy része aztán megszűnt, míg mások összeolvadtak a méretgazdaságosság és a hatékony működés javítása érdekében. 1995-re már csak 16 pénztár működött, de ez nem maradt így.
1996-tól jöttek létre a nagy létszámú munkavállalót foglalkoztató intézményi pénztárak, mint amilyen a Vasutas Egészségpénztár, a Vitamin, amit az MVM dolgozói hoztak létre, vagy a kormányzati szervek pénztárai. Ezek mellett léteztek egészségügyi szolgáltatók által alapított pénztárak is. Míg a vállalati pénztárak kezdetben gyakran voltak zártak, tehát csak a saját munkavállalóik lehettek a tagjai, addig az egészségügyi szervek pénztáraihoz bárki szabadon csatlakozhatott.
A 2000-es évek elején kezdtek megalakulni a banki vagy biztosítói hátterű pénztárak, amelyek hatékonyan érték el a lakosságot, így erőteljes növekedésnek indultak. Ezekben az években ők voltak a piac domináns szereplői, folyamatosan növekvő taglétszámmal.
Közben az egészségpénztári szféra koncentrálódott is, így míg 2006-ban 45 pénztár létezett, 2008-ra már csak 37. A folyamatos beolvadások és egyéb változások eredményeképpen mára 12 egészségpénztár működik, ahol a 3 legnagyobb szereplő fedi le a piac több, mint 70%-át.
A szerző a Biztosdöntés.hu alapítója, pénzügyi szakértő.
