Emmanuel Macron ma érkezik Algériába, a 90 fős delegációval utazó francia elnök célja, hogy lefektesse a kapcsolat újraindításának alapjait az országgal, melynek olaj- és gázkészletei új stratégiai jelentőséggel bírnak Európa fenyegető energiaválsága közepette.
Macron miniszterekből, cégvezetőkből és sportemberekből álló hatalmas, 90 fős delegációja közepette érkezik csütörtökön Algériába. Az egykori francia gyarmattal való feszült viszony, az ország véres függetlenségi háborújának emléke miatti, hosszú ideje tartó, feszültséggel teli időszak után mindkét ország jelezte, hogy a kapcsolat helyreállítására vágyik.
Algéria nem mellesleg olyan olaj- és gázkészletekkel rendelkezik, melyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak az Európát fenyegető energiaválságban
– írja a BBC.
Algéria tavaly év végén visszahívta párizsi nagykövetét, de azóta mindkét ország hangot adott közeledési szándékának.
Az Elysée-palota közlése szerint Macron elnök „úgy döntött, látogatásával a jövő felé orientálódik és a kapcsolat újraindításának alapjait kívánja lefektetni”.
Sötét múlt és vízumgondok
A diplomáciai feszültségek tavaly októberben törtek el, amikor Macron azzal vádolta meg az Algírban hatalmon lévő „politikai-katonai rendszert”, hogy „a háborús emlékek kihasználásával akarja igazolja létezését”.
Egy hónappal korábban Franciaország azzal dühítette fel Algériát – és a szomszédos Marokkót is –, hogy jelentősen csökkentette az általa kiadott utazási vízumok számát. Ezzel válaszolt azokra az állításokra, miszerint a két észak-afrikai ország megakadályozza az illegálisan Franciaországban tartózkodó állampolgáraik hazaszállítását.
Az Abdelmadzsid Tebbun elnökkel folytatott megbeszéléseken és az emlékhelyek látogatásán túl Macron fiatal vállalkozókkal is találkozik a fővárosban, Algírban.
Elemzők szerint a francia elnökre nyomás nehezedik majd azzal kapcsolatban, hogy olyan kijelentést tegyen, mellyel elismeri Algériának a függetlenségi háborúra való emlékezettel kapcsolatos aggodalmait. Szerintük azonban a látogatás fő célja az, hogy sürgető gazdasági és biztonsági kérdésekben megteremtsék a szorosabb együttműködés feltételeit.