Nem csak a magas infláció, hanem a gazdasági visszaesés miatt is főhet a politikusok feje: a stagfláció mindkét fronton gondot okoz a gazdaságnak, a kettőt egyszerre pedig nehéz kivédeni. A gazdaság stagnálása egyelőre elkerüli hazánkat, de jó pár európai ország felett már ott lebeg a kockázat.
Lassan már egy éve a gyorsuló inflációs környezet miatt aggódik a világ (júliusban például húszéves rekordot döntött meg a hazai áremelkedés), ugyanakkor az energiaár-robbanás és az orosz-ukrán háború kitörése óta egy újabb mumus aggasztja a közgazdászokat:
lesz-e ebből stagfláció?
Oké, de mit jelent egyáltalán a szó?
A stagfláció a stagnálás és az infláció szavak összevonásából adódik, és ez elég jól össze is foglalja, hogy mit takar:
az az állapot, amikor az árak jelentős mértékű emelkedése mellett a gazdasági teljesítmény is stagnál, rosszabb esetben visszaesik.
Tehát a nagyon magas infláció mellett nem nő a gazdaság. A napokban megjelent nemzetközi adatok alapján érdemes egy pillantást vetni arra, hogy hol valósult már meg a stagfláció, illetve melyek azok az országok, ahol igen nagy a kockázata ennek.
Infláció: mindenhol magas
Az árak emelkedése nem új jelenség, és ez látszik a ma publikált európai inflációs rangsorokban is: júliusban az Európai Unióban átlagosan 9,8 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Az országok között jelentős eltérések vannak: Észtországban és Lettországban több mint húsz százalékkal drágultak a termékek és szolgáltatások egy év alatt, de Magyarországon is majdnem 15 százalékos áremelkedést mértek (ez a 6. helyre volt elég a rangsorban). Árulkodó tény, hogy a legalacsonyabb inflációs mutató is 6,8 százalékos volt a hónapban (Máltában és Franciaországban), miközben békeidőben ez is hatalmas mértékű drágulásnak számítana.
A júliusi infláció alakulása az Európai Unióban (százalék). Forrás: Eurostat
Stagnálásban változatos a kép
A stagfláció első tagját, a stagnálást többféleképpen is lehet mérni: ipari termelés, kiskereskedelmi üzletek forgalma, munkanélküliség. A gazdasági teljesítményt összesítő egyik legnépszerűbb mérőszám a GDP, a 2022 második negyedévére vonatkozó európai adatokat pedig épp tegnap tette közzé az Eurostat. A hazai gazdaság az elemzők várakozásaira rácáfolva jócskán kedvezőbben teljesített, 6,5 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi időszakhoz képest.
A stagnálásnál azonban éves változás helyett szerencsésebb az előző negyedévhez viszonyított különbséget nézni, mert a gazdasági növekedést aláásó kockázatok elsősorban az utóbbi fél évben erősödtek fel, miután kitört az orosz-ukrán háború. Korábban a hazai elemzők arra számítottak, hogy az első negyedévhez képest minimális mértékben nőtt a magyar gazdaság, a tényadat azonban itt is kedvezőbben alakult, végül 1,1 százalékos növekedés lett belőle. Az első negyedévben mért 2,1 százalékos negyedéves növekedéshez képest ez még mindig érdemi lassulást jelent, de közel sem stagnálást.
Európában ugyanakkor változatos a kép:
- az EU egésze 0,6 százalékkal bővült az első negyedévhez képest
- a legnagyobb mérték Hollandia és Románia bővült (+2,6 és +2,1 százalék)
- Magyarország is az élmezőnyben, az 5. helyen végzett a rangsorban.
- Németország ugyanakkor stagnált
- Portugália, Lettország, Litvánia és Lengyelország gazdasága pedig zsugorodott is az év eleje óta
A 2021. második negyedévi GDP negyedéves változása (bal tengely) és a júliusi infláció (jobb tengely) az EU-ban. Forrás: Eurostat
Felkészülnek a balti államok
Leginkább a felsorolás végén, az ábra jobb szélén álló országok aggódhatnak, ahol a legnagyobb a különbség a GDP-t jelző kék oszlopok és az infláció rombuszai között.
Németországban például nem csak idén, hanem már tavaly év végén is stagnált a gazdaság negyedéves alapon. Mindez júliusban 8,5 százalékos inflációval párosult, itt tehát megalapozottan beszélhetünk stagflációról. Lengyelországban most először fordult elő visszaesés (az első negyedévben például 2,5 százalékkal nőtt a gazdaság), úgyhogy itt még nyitott a kimenetel.
Különösen aggasztó a balti államok helyzete
- Litvániában 0,4 százalékkal esett vissza a gazdaság, miközben júliusban itt mérték az EU 3. legnagyobb inflációját (20,9 százalék)
- Lettországban 1,4 százalékos gazdasági visszaesést pedig 21,3 százalékos infláció követett.
- Az Európa-bajnok inflációval bíró Észtországban pedig még nem tettek közzé friss GDP-adatokat, de a fentiek után nem lenne meglepő egy kedvezőtlenebb teljesítmény.
Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy még egyik európai országban sem regisztráltak két egymás követő negyedévben visszaesést, tehát még sehol sem beszélhetünk technikai recesszióról. Három hónap múlva talán már okosabbak leszünk, amikor a harmadik negyedévvel kiegészülve már hosszabb távú trendek is kirajzolódhatnak. Elemzők szerint akkor már akár Magyarország is bekerülhet a veszélyzónába.
Miért káros a stagfláció?
A stagfláció kezelése a közgazdászok és a gazdaságpolitikusok egyik rémálma, mivel nem létezik bevált recept a kettős probléma egyidejű enyhítésére.
- Ha a kormány élénkíteni kezdi a gazdaságot és több pénzt költ el, akkor az felrázhatja ugyan a gazdasági teljesítményt, de tovább fűti az eleve magas inflációt.
- A szigorítás pedig elejét veheti ugyan az áremelkedésnek, de még mélyebb válságba lökheti a gazdaságot.
Muszáj tehát erősorrendet felállítani a döntéshozóknak a két probléma között. A világgazdaságban (így hazánkban is) a jegybankok egyértelműen az infláció letörése mellett kötelezték el magukat, kivezetik a mennyiségi lazítást és emelik a kamatokat.
