Az internetes építészeti inspirációs magazinok tele vannak dombba épített, organikus formájú, nagyon természetes hatást keltő zöld épülettel. A valóságban azonban egy jól tájolt és megfelelő gépészettel felszerelt családi ház is lehet környezetbarát. El is mondjuk, hogyan.
Le Corbusiernek, a vitatott megítélésű – egyszer olvassatok bele az életrajzában, van ott minden – de kétségkívül nagy hatású építészének van egy fontos mondata. Fontos azért, mert szemléletformáló, és fontos azért is, mert nagyon szeretik félremagyarázni. Így hangzik:
„A ház voltaképpen egy lakógép. Fürdő, nap, hideg víz, meleg víz, tetszés szerinti hőmérséklet, higiénia, arányok alkotta szépség. A karosszék voltaképpen ülőgép, stb.”
A kritikusok szerint ez egy mechanisztikus, az embert gépként kezelő filozófia tételmondata. Mi ma abból indulunk ki, hogy egy korai meglátása annak, hogy az épületgépészet az épület lényeges, integráns része, még akkor is, ha egy kis családi házról beszélünk.
Süss fel nap: mi lesz a megtermelt árammal?
Az épületek és az épületgépészet zöldítésével kapcsolatos első ötlet mindig a napelemek felszerelése. Még Elon Musk is ezt tartja a jövőnek, bár a zöldtetős vállalkozása egyelőre az előre jelzett forgalom négy százalékát bonyolítja le, de lesz még egyszer ünnep a világon. A napelemtáblákkal azonban az a probléma, hogy olyan villamoshálózatra van szükség, amely képes fogadni a háznyi minierőművek termelte áramot. Mivel az MVM-nél ez a korszerűsítés még nem történt meg, szemben például a németországi energetikai szabályozó hálózatával, ezért új szempontok kerülnek a listánkra.
A rövidtávú megoldás az lenne, ha az MVM elvégezné a hálózat korszerűsítését és a masszívan centralizált energiaellátásról egy rugalmasabbra térne át. Alternatívaként viszont két megoldás is van. Az egyik az egyéni energiatároló rendszerek – azaz akkumulátorok – telepítése, amely hosszú távon nem ideális megoldás, de rövid távon megoldja a problémát. A másik, valóban járható út, ha úgy méretezik a napelem rendszert, hogy a lakás felhasználja a megtermelt energiát. Így nincs többlet energia, nem kell az MVM-mel tárgyalni, és ha a hálózatot üzemeltető cég egyszer elvégzi a korszerűsítést, még mindig lehet bővíteni az otthoni napelemparkot.
Aktív gépészettel a passzív házért
Dr. Harmathy Norbert, a BME professzora sorolja az aktív gépészeti megoldásokat, amikor megkérdezzük, hogyan lehet zöld házat építeni. „Olyan rendszereket kell kiválasztani, amelyeknek magas a hatásfoka. Például levegős hőszivattyú, talajszondás, talajkollektoros vagy vizes hőszivattyú, mindegyik teljesítménytényezője jobb, mint egy kondenzációs gázkazáné. A talajszondás hőszivattyú négyszer több energiát termel, mint amennyit elfogyaszt, míg ez a gázkazánnál csak 0,93-szoros” – mondta a professzor.
Legalább ennyire fontos a mesterséges szellőztetés, amely az épületben tartózkodók igényeihez igazítja a szellőzési rendszert. Ha nincs otthon senki, nincs légmozgás se, ha viszont mindenki megérkezik, akkor igénynek megfelelő szabályozott légellátást biztosít. Családi háznyi méretnél ezek relatív egyszerű gépészeti rendszerek.
„Közel nulla energiafogyasztású épületet is tudunk építeni, ha egy magas hatásfokú hűtő-fűtő egységet, egy hővisszanyerős légtechnikai rendszert és egy napelemes és/vagy napkollektoros rendszert is telepítünk”
– mondja Dr. Harmahty Norbert.
Ha az EU-s követelmények minimumát célozzuk be, már azzal is elérjük az MNB zöld hitel programjában is szereplő BB jelölésű energiahatékonysági szintet. De az AA és az AA+ szint sem számít megközelíthetetlennek, igaz az utóbbihoz tényleg passzívház módszerrel kell tervezni: például a legkisebb veszteséget becélozni, a leghatékonyabb burkolatot felhasználni és magas hatásfokú szabályozható gépészeti rendszert telepíteni.
Megtérülés: elővehetjük a kristálygömböt
Vegyes értékeket kapunk, ha megpróbáljuk kiszámolni, mennyivel drágább egy környezetbarát, BB-minősítésű családi ház egy hagyományos családi háznál. Az értékek a 25 és a 40 százalék között ingadoznak. Azt pedig, hogy minek a 40 százaléka inkább hagyjuk nyugodni, egy napi áras piacon nem lehet olyan összeget mondani, ami érvényes lenne onnantól, hogy a cikkünk bekerül a számítógépbe odáig, hogy megjelenik végül.
Nem lehet bennünk kétség azt illetőleg, hogy az energiaárak tovább fognak emelkedni.
Európa leválása a gázról és a szénről egy olyan trend, amit részben a fogyasztók fognak megfizetni. Ez pedig alapvetően megváltoztatja a megtérülési számításokat és a költségkockázatot.
„Hátrányt fog jelenteni, ha magas széndioxid-kibocsátású ingatlanban élünk. Az ipari szektorban már létezik széndioxid-kvóta és kereskedelem is, ezt várhatóan ki fogják terjeszteni a lakóingatlanokra is. Tehát attól, hogy ma 15 százalékkal olcsóbb egy gázkazán egy hőszivattyúnál akkor, ha az olcsóbb technológiát választom, azzal valójában költségkockázatot is vállalok. Lehet, hogy 2025-től az emisszióm után fizethetek plusz adót vagy más típusú járulékot, ami felborítja az előzetes kalkulációt. A kereskedelmi ingatlanok esetében már végzünk ilyen költségkockázati elemzéseket” – mondta Barta Zsombor, a Greenbors Consulting Kft fenntarthatósági tanácsadó cég alapító partnere és a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének elnöke.
Barta szerint a családi házaknál árérzékenyebb szereplőkről beszélünk, ezért a fent vázolt gondolkodás még nem általános. De a hosszabb távú fenntarthatóság trendje erős és a szabályozás is ebbe az irányba tereli az építkezéseket. A vonatkozó EU-s direktíva teljeskörű bevezetését a koronavírus-járvány miatt már többször elhalasztották, de az építészek és építőmérnökök tudják, hogy az energiahatékony gépészet iránti igény nőni fog.
„Magyarországon egyértelműen ki is lehet számolni, hogy ha most telerakjuk a tetőt napelemmel, elektromos árammal hűtünk és fűtünk, akkor ez kb. 15-20 százalékos plusz ráfordítást jelent, de nagyjából öt éven belül megtérülhet a befektetés” – mondta Barta. Majd azt is hozzátette a szakember, hogy a küszöbön álló recesszió, az energiaárak növekedése ezt az ötéves megtérülést akár le is rövidítheti. A rezsicsökkentésből, amely Barta szerint a közelmúltban sajnos inkább marginális kérdéssé degradálta az energiahatékonyságot Magyarországon, fel fog ébredni a társadalom, de ez nem lesz egy derűs ébredés.
Nem minden zöld, ami okos
Kanyarodjunk el egy pillanatra, egy gondolat erejéig a célszerűség kijelölte útról. Érdemes belegondolni abba, hogy az okosház által kínált szolgáltatások jelentős része – a lakót követő hang, fény és egyéb beállítások a nyolcvanas évek horrorainak kedvelt kliséi voltak. De míg ezekben a filmekben a villanyt és a hanghatást a kopogó szellem, azaz poltergeist, váltotta ki, ma erre okosházas rendszereket – Phillips világítást, Sonos hangot, Ikea redőnyvezérlést – használunk. És mit értünk el vele? Úgy követ bennünket a zene és a világítás a házban, mintha szellem járná át azt. A harminc évvel ezelőtti félelmek mára vágyott tulajdonsággá váltak. Ezek az okos tulajdonságok azonban egyáltalán nem járulnak hozzá az épület környezet-harmónikusságához – hívja fel a figyelmünket Jakab Dávid, a fenntartható építési tanácsadással is foglalkozó Realiscon ügyvezetője.
Az okosház nem feltétlenül zöld ház és a zöld ház sem feltétlenül okos abban az értelemben, ahogy a technológiai cégek jövőkép videóiban láthatjuk azt.
Nem szabad azonban elfelejtenünk Hypponen első törvényét sem. A nagyon egyszerű szabályszerűséget Mikko Hypponen, az F-Secure kiberbiztonsági cég rocksztár státuszú vezető kutatója fogalmazta meg a következőképpen: „ami okos, az sérülékeny”. Amit távolról, nem csak az otthoni wifire kapcsolódva, képesek vagyunk irányítani, arra más is rákapcsolódhat, ha a programozók hibát hagytak a kódban. Minden beépített és távvezérelhető okosrendszer kockázatot is hordoz magában.
Az sem zöld, ami zöld
Biztos mindenki olvasott arról, hogy egyes, Budapest agglomerációjához tartozó területeken a helyi vízmű takarékosságra szólította fel a lakosságot. Több tényező eredője az, hogy ez a helyzet bekövetkezett. Az agglomerációs települések lakosságának gyarapodása és a közműcégeket rossz pénzügyi helyzetbe hozó rezsicsökkentés miatt elmaradt fejlesztések és korszerűsítések azonban biztosan ott vannak az okok között. Mára azonban látszik, hogy
az intenzív locsolásra és locsolórendszerekre alapozott kert nem fenntartható.
Ezzel pedig a családi ház és környezetének megtervezésének utolsó pontjához is eljutottunk. A telek ismeretében olyan növényfajok kellenek a kertbe, amelyek kibírják a szárazságot. Lehet, hogy most őrületesen meleg van nyáron, de semmi nem mutat arra, hogy nem életünk legenyhébb nyarait éljük. A szép zöld gyepnek, már ha öntözésigényes fajokból alakítottuk ki, mennie kell.
