2024 őszétől átalakul a felsőoktatási felvételi rendszer és megszűnik a nyelvvizsga-kötelezettség – mindezt az egyetemi autonómiára hivatkozva jelentette be Csák János innovációs és kulturális miniszter a Facebook-oldalán csütörtök este.
„A magyar felsőoktatási rendszerben sok változás történt már az elmúlt években, most egy új nagy lépést teszünk a felvételi rendszer megváltoztatásával” – mondta Csák János a Facebookon közzétett videójában.
A fő változások:
- A nyelvvizsga-kötelezettség helyett a képzés során kell az egyetemeknek gondoskodni a megfelelő nyelvi kompetenciákról.
- A felsőoktatási intézmény az 500 pontos felvételi rendszeren belül maga dönthet majd 100 pontról, valamint az érettségi pontszámítás során figyelembe vehető érettségi tárgyakról és ezek szintjéről, azaz arról, hogy mely esetekben szükséges emelt, vagy középszintű érettségi. A 100 pontról „akár szóbeli vizsgáztatással, akár sport-, művészeti vagy bármilyen más teljesítmény tekintetbevételével” lehet határozni (az 500 ponton felül az önkéntes katonai szolgálatot vállalók megtarthatják az azért járó pluszpontokat).
- A 100 intézményi ponton felül 100 pont jár a középiskolai tanulmányi eredményekért és 300 pont az érettségi eredményekért.
- A felvétel továbbra is a felvi.hu rendszerén keresztül történik. Változatlanul hat helyre lehet majd jelentkezni.
Az állam továbbra is követelményként írja elő valamely nyelvből az érettségi letételét. Annak eldöntését a felsőoktatási intézményekre bízzák, hogy milyen plusznyelvet kívánnak meg a hallgatótól, vagy a diplomához milyen nyelvi vizsgakövetelményt támasztanak.
A miniszter szerint a változás következtében a nyelvvizsgáztatás és nyelvoktatás területén is nő a felsőoktatási intézmények autonómiája, ugyanakkor gondoskodniuk kell arról, hogy hallgatóik rendelkezzenek az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegennyelvi ismeretekkel. A változtatások közös célja az egyetemi autonómia és a hallgatói felelősségvállalás növelése – mondta.
A miniszter elbüszkélkedett azzal, hogy az elmúlt évek eredményes átalakításának köszönhetően mára a hallgatók háromnegyede versenyképesebb és rugalmasabb alapítványi vagy egyházi fenntartású felsőoktatási intézménybe jár.
Borítófotó: MTI/Bruzák Noémi
