Magyarországnak is szüksége van a szolidaritásra, az oroszoknak pedig nagyon is fájnak az uniós szankciók – interjút adott az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, aki az energiahordozókra vonatkozó magyar exporttilalmat nem tartja szerencsésnek.
A Portfoliónak adott interjút Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A legfontosabb kijelentéseit szedtük csokorba.
Az uniós gázfogyasztás-csökkentési megállapodásról
Von der Leyen szerint Oroszország fegyverként használja az energiát, de „a megállapodással képesek leszünk arra is, hogy minden tagállam számára biztonsági hálót nyújtsunk, és így teljes mértékben megvalósítsuk az uniós szerződésekben rögzített energiaszolidaritás elvét. Most már készen állunk arra, hogy európai szinten úgy foglalkozzunk az energiabiztonságunkkal, mint egy Unió.”
Mint ahogy arról mi is írtunk, a megállapodásra a tagállamok közül egyedül Magyarország mondott nemet.
Hogyan lehet rávenni a gázfogyasztás-csökkentésre nem szoruló országokat a szolidaritásra?
A déli, tengerparti kikötővel és LNG-terminálokkal rendelkező tagállamok sokkal könnyebben oldják meg gázproblémáikat, mint például Magyarország. A Bizottság elnöke szerint a szolidaritásnak kell előtérbe kerülnie.
„Mindenki érti, hogy gazdaságaink olyan szorosan össze vannak kapcsolva, hogy ha az egyik uniós országban következne be ellátási zavar, akkor az az uniós gazdaságunk egészére nézve is káros következménnyel járna… A szolidaritás pedig soha nem egyirányú út. Bízom abban, hogy ebben a válságban is megőrizzük az európai szellemet.”
A magyar fosszilis energiahordozókra kivetett exporttilalomról
Az egyoldalú intézkedések valószínűleg inkább súlyosbítják a helyzetet, mintsem hozzájárulnának a problémák megoldásához…
Ismétlem, ez egy európai léptékű válság. Ezért európai léptékű választ érdemel. Ez az egyetlen módja annak, hogy megvédjük a magyar állampolgárokat.”
Ezzel egyébként egybecseng a Bizottság energiaügyi biztosának véleménye.
Jó, ha a rezsicsökkentés átalakítása miatt csökken a fogyasztás
„A kereslet csökkentésére irányuló intézkedésekkel erős jelzést küldünk a piacoknak is. Ennek máris nyugtató hatással kell lennie az árakra.”
Hogyan érheti el az ipar is a 15 százalékos gázfelhasználás-csökkenést?
„A tagállamok például aukciós vagy pályázati rendszereket hozhatnának létre arra, hogy az ipari szereplőket ösztönözzék az energiafogyasztásuk csökkentésére. Ugyanebben az intézkedéscsomagban pedig enyhítettük az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat, hogy támogassuk a megújuló energiaforrások bevezetését és a szén-dioxid-mentesítési projekteket az iparban. A megújuló energiaforrásokat helyben ki lehet aknázni, jót tesznek a bolygónak és jót tesznek függetlenségünknek.”
A mostani gázfogyasztás-csökkentés mellett a tagállamoknak azt is megengedik, hogy ne csak zöldenergia felé forduljanak, miközben a klímacélokat tartani akarja az EB
„Az egyértelmű, hogy a gáz-helyettesítés tekintetében a megújuló energiára való átállást kell előnyben részesíteni.
A szénre való átállásnak, ha szükséges, csak átmeneti megoldásnak kell lennie… eltávolodunk az orosz gáztól, így megszabadulunk a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünk nagy részétől.
Másodszor, a 300 milliárd eurós REPowerEU-tervünkkel minden eddiginél nagyobb összegben fektetünk be a megújuló energiákba. Kijelöltük az irányt a 2050-es klímasemlegesség felé. És nagyon is tartjuk magunkat ehhez az irányhoz.”
Igenis fájnak Oroszországnak a szankciók
„Most májusban az oroszországi autógyártás mintegy 90 százalékkal esett 2021-hez képest. A vállalatok azért vonultak ki Oroszországból, mivel nem akarták, hogy márkáikat egy gyilkos rendszerrel hozzák összefüggésbe. A szankciók az orosz gazdaság modernizációját is akadályozzák…
Az összes fejlett technológia tekintetében Oroszország 45 százalékban Európától és 21 százalékban az Egyesült Államoktól függ. Így gazdasága egyre inkább stagnálni és elszigetelődni fog.”
