A kormány közlése szerint az áram- és gázfogyasztóknak egyaránt csupán negyedét érinti a rezsidíjak drágulása január elsejétől, az RTL Klubnak nyilatkozó szakértők azonban ezt vitatják.
A Technológiai és Ipari Minisztérium korábbi közlése szerint „ma Magyarországon az átlagos havi fogyasztás villamos energiában 2523 kWh/év (210 kWh/hó), földgázban 1729 m3/év (144 m3/hó). Áramellátásban 5,6 millió fogyasztóból 4,2 millió átlagfogyasztású vagy az alatti. Gázellátásban 3,5 millió fogyasztóból, 2,6 millió átlagfogyasztású vagy az alatti. Aki túl van a sávhatáron azok nagy része is, közel van az átlagfogyasztáshoz, tehát kis odafigyeléssel sávhatár alatt tud maradni”.
Eszerint 1,4 millió fogyasztó fizethet majd megemelt áramszámlát, 0,9 millió fogyasztónál pedig drágul a gázszámla.
A Habitat for Humanity – akik hőoszlopaikkal a Forbes első fenntarthatósági listáján is szerepelnek – szerint valójában a gáznál a fogyasztók harmada, az áramnál akár minden második család túllépheti a kedvezményes fogyasztási határt.
A szervezet meglátása szerint azonban valószínű, hogy az áram esetében amit a kormány „fogyasztónak” nevez, az valójában a „fogyasztási hely”, köznapibban egy villanyóra által mért fogyasztást jelent. Ez azért is valószínű, mert háztartásból jóval kevesebb (4,2 millió) van, mint a lakossági fogyasztást mérő villanyórából. Egy nagyobb társasháznál akár tucatnyi (közös vagy egyedi) fogyasztást mérő fogyasztási hely lehet, garázsok, lépcsőházak, közös területek stb. világítása is általában külön fogyasztási helynek számít.
A fogyasztó megnevezés is megtévesztő, hiszen a háztartásokban többen élnek. Az 1,4 millió áramdrágításban érintett „fogyasztó” valójában 3 fős átlagos családmérettel számolva 4,2 millió ember érintettségét jelentené, 3,5 fős átlagnál pedig már közel 5 millió főnél jár a számláló – írja a Portfolio.hu.
A 900 ezer gázfogyasztó pedig szintén 3 fős családmérettel számolva 2,7 millió embert jelent, náluk lehet magasabb a téli fűtésszámla.
