Egy ritka kalandos élet, nagy sikerek és még komolyabb bukások után Michael Steinhardtnak azt is meg kellett élnie, hogy összelopott műkincsgyűjteményétől megfosszák. De legalább börtönbe nem kerül.
14 millió dollárnyi, azaz közel 5,5 milliárd forintnyi műtárgyat adtak vissza az olasz államnak a héten. Nem is akármilyeneket: mindegyik lopott volt, és a legtöbbjüket egy ismert amerikai milliárdostól, Michael Steinhardtól foglaltak le – írja a CNN. A 142 visszaadott műtárgy több mint a harmada volt az idős milliárdos birtokában, akit egykoron a világ egyik legfontosabb gyűjtőjének tartottak az ókori kincsek területén.
A visszaszolgáltatott tárgyak közt volt egymillió dollár értékű, 2000 éves kép, amin a fiatal Herkules birkózik egy kígyóval. A műtárgyat 1995-ben egy ásatási helyszínről lopták el. Az előző hónapokban már több lopott, Steinhardt birtokában lévő műtárgyat juttattak vissza a számazási országába, Irakba, Izraelbe vagy épp Törökországba. Volt köztük 1,2 millió dolláros, márványból készült nőifej-szobor, egy harci sisak, amely állítólag Nagy Sándor apjáé, II. Philipposz makedón királyé volt, egy díszes, 3400-3200 éves krétai koporsó és egy 14 millió dollár értékű szobor is, ami már Görögországban van.
Hogyan bukott le?
Steinhardt lebukását több évnyi nyomozómunka előzte meg. A 24.hu korábbi anyaga szerint 2010-ben kezdett el vizsgálódni az ügyészség az üzletember körül, amikor egy 2300 éves, Libanonból származó, márvány bikafejet vásárolt. Később kiderült, hogy a vállalkozó irodájában és otthonában további illegálisan beszerzett tárgyakat is tart, 1987 óta a milliárdosnál több mint ezer műkincs fordult meg.
A hatóságok arra jutottak, hogy összesen 11 országból vannak lopott műtárgyai, ezeket 12 bűnszervezet közreműködésével harácsolták össze.
A volt manhattani kerületi ügyész, Cyrus Vance, az mondta, hogy Steinhardtnak végtelen és telhetetlen étvágya volt a lopott műtárgyak iránt anélkül, hogy érdekelte volna a tárgyak forrása vagy az, hogy milyen kulturális kárt okoz a tevékenységével.
Steinhardt két ügyvédje, Andrew J. Levander és Theodore V. Wells viszont annyit mondtak, hogy ügyfelük elégedett, mert vádemelés nélkül végződött az ügy, és hogy azok a műtárgyak, amiket valaki más ellopott, végre visszakerülnek a rendeltetési helyükre. Az ügyvédek szerint a védencük nem tudott a kincsek eredetéről.
Kicsoda Steinhardt?
Anyalapunk, az amerikai Forbes azt írja Steinhardtról, hogy ő a modern hedge fundok egyik pionírja. Első hede fundját a Steinhardt, Fine, Berkowitz & Company üzlettársaival 1967-ben indította 7,7 millió dollárral. Az indulástól Steinhardt 1995-ös visszavonulásáig az alap éves átlagos hozama – még a 20 százalékos sikerdíjuk levonása után is – 24,5 százalékra rúgott – írja róla a HOLD Blog.
A blog leír egy tipikus esetet, ami jól tükrözi Steinhardt habitusát. Egyenletes teljesítménye dacára ugyanis Steinhardt féktelen érzelmekkel teli, agresszív kereskedő volt. Egyszer tudomására jutott, hogy a cég egyik portfóliója, történetesen az egyetlen olyan, amelynek alacsony kockázatúnak kellett volna lennie, félreértékelt kötvényeket tartalmazott. Amikor leszúrta ezért a portfólió-menedzsert, elborult az agya.
Így írt az esetről: „Képtelen voltam kontrollálni a dühömet. Az irodámból kiszűrődő üvöltés hangereje új szintre lépett. Amikor a portfólió-menedzser végre összeszedte a bátorságát, hogy kipréseljen magából pár szót, ezt mondta:
Legszívesebben megölném magamat. Kimérten ennyit feleltem: Végignézhetem?
Steinhardt tudatában volt zsarnoki viselkedésének, de semmit nem tett ellene. Heves vérmérsékletén túlmenően ráadásul hihetetlenül arrogáns is tudott lenni, különösen olyankor, amikor nem jól alakultak a dolgok.
Mi volt a nagy bukása?
Steinhardt az amerikai részvénypiacon számított nagy királynak, a külföldi piacokon annyira nem, majd nagy hibát követett el: nemcsak a külföldi részvények, de a kötvények világába is bevetette magát. Ehhez pedig állítólag nem értett nagyon. A bajok 1994. februárjában kezdődtek, amikor a Federal Reserve negyed százalékponttal megemelte a kamatokat. Az amerikai kötvények estek, de messze nem annyit, mint az európaiak. A kötvénypiaci összeesés Európa-méretű lyukat ütött Steinhardt portfólióján. A kamatemelést követő négy nap alatt 800 millió dollárt veszített.
Tanulságos előadás egy életműről már WisdomTree kötelékében.
Ő erről úgy fogalmazott:
1994 pusztító volt. Elvett belőlem valamit, amit azóta sem tudtam visszanyerni.
1995-ben lépett ki az alapból, majd egy évtizeddel később reaktiválta magát, hogy a WisdomTree Investments fő részvényeseként részt vegyen a vállalat irányításában. Innen 2019. októberében vonult nyugdíjba. A Forbes szerint jelenleg 1,2 milliárd dolláros vagyona van. Filantróp hírében áll, 1994-ben alapított alapítványa, a Steinhardt Alapítvány a Zsidó Életért számos programot támogatott, ami – a szervezet szavaival élve – hozzájárultak az amerikai zsidóság reneszánszához.
