Ausztria fejenként százezer forintot adna az állampolgárainak az infláció elleni harc jegyében. A lépés ugyanakkor felvet egy súlyos kockázatot: vajon nem éppen olaj lenne a tűzre újabb költekezésekkel felkorbácsolni az egyébként is súlyos inflációs nyomást?
Múlt héten mi is több ízben írtunk az osztrák kormány hatmilliárd eurós csomagjáról, amelyből ötmilliárd eurót a háztartásoknak fognak kiosztani az infláció okozta terhek enyhítésére.
A csomag több elemből áll:
- családi pótlékon felül gyerekenként 180 eurós támogatás a családoknak augusztusban
- az alacsony jövedelműek 300 euró egyszeri támogatást kapnak szeptemberben
- klímabónusz: az októbertől hatályos, a széndioxid-adó ellensúlyozására bevezetett éves járulékot 250 euróra emelik. Erre mindenki jogosult, aki évente minimum 183 napon át bejelentett lakcímmel Ausztriában tartózkodik.
- Fejenként minden osztrák lakos 250 eurós egyszeri kompenzációt kap az áremelkedések miatt.
- Megemelik a családi adókedvezményt és a gyermekek után járó kiegészítő pótlékot is. Ez még idén 550 euróra emelkedne.
A kiosztott támogatások egyrészt javítanának az emberek jövedelmi helyzetén, további vásárlásra és fogyasztásra ösztönöznék a lakosságot, ami élénkítené a gazdasági aktivitást is. Másrészt ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy
vajon szerencsés-e az áremelkedés ellen még több pénz kiosztásával védekezni?
Az élénkülő fogyasztás ugyanis az árnyomást is tovább növeli a gazdaságban, az emelkedő keresletet látva több vállalkozás is az áraik emelésére szánhatja el magát.
Az infláció elleni harc tehát könnyen a visszájára fordulhat át és újabb áremelkedéshez vezethet.
„Részben van ilyen hatás, de korlátozott” – árulta el a Forbes.hu-nak az inflációs félelmek kapcsán Jobbágy Sándor, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető makrogazdasági elemzője. A szakértő szerint több buktatója is van a fenti logikának.
- Maga a csomag, például a fejenként 250 eurós (százezer forintnyi) egyszeri támogatás jövedelemarányosan már kevésbé jelentős tétel az osztrák állampolgároknak.
- A magasabb jövedelmi kategóriákban lévők nagyobb eséllyel fogják megtakarításokba helyezni a kapott összeget, mint elkölteni. Az ilyen felhasználás pedig nem hajtja tovább az inflációt (legfeljebb az eszközárakat).
- A szegényebb rétegek tagjai pedig a fogyasztás mellett a felhalmozódott adósságaik (például a rezsitartozások) törlesztésére is fordíthatják a támogatást, ami megint nem fűtené az áremelkedést.
Van ugyanakkor létjogosultsága az osztrák kormány lépésének Jobbágy szerint, mivel a felpörgő inflációt Ausztriában is főképp olyan területek hajtják, amik erősebben érintik a lakosságot, például
- az élelmiszerek
- a háztartási energia és egyéb lakásfenntartási költségek
- valamint az üzemanyagok.
A Concorde szakértője úgy számol, hogy ha csak ezekből a tételekből állna a fogyasztói kosár, akkor a májusi infláció 18,5 százalék lett volna Ausztriában, szemben a normál fogyasztói árindexszel, ami 7,7 százalék volt. Az osztrák 18,5 százalék kedvezőbb az EU-átlagnál, ugyanakkor jelentősen meghaladja a magyar értéket – a hazai adat azért ilyen kedvező, mert a rezsicsökkentés megakadályozza, hogy a fogyasztók is találkozzanak az elszabaduló energiaárakkal.
Az osztrák lépés kapcsán eszünkbe juthat a magyar állam választás előtti költségvetési kiköltekezése, amikor többek között bér- és nyugdíjemelésekkel, valamint a családosok személyi jövedelemadójának egyszeri visszatérítésével javított a kormány a lakosság jövedelmi helyzetén. Jobbágy szerint a magyar program minden tétellel együtt 2-3 ezer milliárd forintot kóstált és jelentősen megterhelte a költségvetést:
csak 2021-2022 fordulóját nézve a költségvetési hiány fél év alatt a GDP 16 százalékára rúgott.
A lépésnek érezhetőek voltak a gazdasági hatásai is: az idei első negyedévben több mint 8 százalékkal nőtt a GDP, a márciusi kiskereskedelem kivételesen erős lett, de az infláció is tovább emelkedett az időszakban.
Az osztrákok az idei évben ötmilliárd eurót (körülbelül 2 ezer milliárd forint) terveznek kiosztani a háztartásoknak, ami tehát névértékben megközelíti a magyar kiköltekezés nagyságrendjét. A Concorde elemzője ugyanakkor úgy véli, hogy Ausztriában a költségvetési hatás nem lesz ilyen jelentős, mivel a kiadásnak csak egy része lesz hiánynövelő, a másik részét az állam megemelkedett áfabevételeiből finanszíroznák.
