Az online streaming platformok néhány év alatt mindent megváltoztattak, amit a tartalomfogyasztásról korábban gondoltunk, a nyomukban pedig már ott liheg a Tiktok és a hozzá hasonló újabb versenyzők bandája. Benne van a pakliban, hogy ezzel hamarosan búcsúzhatunk a hagyományos televíziózástól? Eltűnhetnek az ismert műsorformátumok, vagy igazából csak illúzió a változás, és minden marad a régiben? Többek között erről kérdeztük Erdős Ákost, a Paprika Studios nemzetközi működését is irányító vezérigazgatóját.
A magyar kereskedelmi televíziózás gigantikus durranásai közül több is a Paprika Studios nevéhez fűződik, többek között olyan produkciók, mint A Tanár, az Apatigris, a Survivor, a Voice, a Való Világ vagy épp a Dancing with the Stars. A másfél évtizede alapított vállalat mára ráadásul nemzetközi szinten is a meghatározó tartalomgyártók közé tartozik, és mint ilyen, megkerülhetetlen piaci szereplőnek számít, olyan referenciákkal, mint a bolgár és lett X-Faktor, a négy különböző országban is elkészített Házasodna a gazda, valamint a magyar mellett a cseh, szlovén és szlovák piacra gyártott A Tanár című sorozat, és mindemellett számtalan nemzetközi helyi sorozat.
Erdős Ákos, a Paprika Studios vezérigazgatója
A cég első embere a több mint két évtizede az iparágban tevékenykedő Erdős Ákos, aki ebből fakadóan már sok változást, átalakulást közelről megért. Arról beszélgettünk vele, hogy milyen jövőt jósol a hagyományos tévézésnek, a megszokott műsoroknak, vagy mindent elsöpörhet-e idővel az online tartalomszolgáltatás, illetve hogy erre tudnak-e reagálni a Paprika Studioshoz hasonló vállalkozások.
Forbes.hu: 15 évvel ezelőtt, amikor a Paprika Studios megkezdte a működését, a televíziózás népszerűsége a csúcson volt, legalábbis a számok szerint. Előfordult, hogy a legnépszerűbb műsorokat 2,2 millió fő nézte, ám idénre ez a szám 900 ezerre apadt. Mit gondolsz, hova tűntek az emberek a tv elől?
Erdős Ákos (E.Á.): Akkoriban lényegesen kevesebb olyan tv-csatorna létezett, amely magyar nyelvű műsorokat kínált a hazai nézőknek, ezzel szemben ma már száznál is több ilyen adó van. Ebből fakadóan létrejött egy sokkal fragmentáltabb piac, amelyben a médiafogyasztók előtt sokkal nagyobb választék áll. Rengeteg a tematikus csatorna, amelyek adott esetben sokkal pontosabban képesek kiszolgálni bizonyos típusú rétegigényeket. Aki szeret pecázni, az bámulhatja egész nap a Fishing & Huntingot, aki a tudományért rajong, annak ott a Spektrum, hogy csak két tipikus példát említsek. Az ilyen típusú műsoroknak pedig a klasszikus nagy kereskedelmi adókon nem igazán jut hely.
Az biztos, hogy valamelyest csökkent a tévénézők száma az elmúlt másfél évtizedben, ám egyáltalán nem ilyen nagy arányban. Nem hagyta el Magyarországon 1,2 millió ember a lineáris tévézést 15 év alatt, csak már nem ugyanazt a műsort nézik ennyien, hanem a kínálat nagyságának köszönhetően jobban szétszóródnak.
Csak hogy egy adattal érzékeltessem a nézői tömeg változását: 2020 és 2021 között mindössze egyetlen százaléknyi csökkentést mértek a magyarországi tévénézők számát tekintve. Azt látjuk, hogy jó műsorokkal még mindig oda lehet ültetni rengeteg embert a készülékek elé. Érzékeljük, hogy változnak a médiafogyasztási szokások, hogy a fiatalok körében már nem annyira népszerű a hagyományos televíziózás, mint korábban, de arról szó nincs, hogy temetni kellene a szektort.
Forbes.hu: Hogy tekintesz a Netflixre és a hasonló online streaming szolgáltatásokra? Ezek a hagyományos tv-műsorok ellenségei, vagy inkább egy evolúciós fázisról beszélhetünk?
E.Á.: Egyértelműen organikus továbblépésről van szó, amelynek az alapjait a technológiai innováció teremtette meg. Tehát, hogy már megfelelő a sávszélesség, stabil az internetes kapcsolat, a programozók munkájának köszönhetően működnek az online streaming szolgáltatások, és hogy a felhő alapú ökoszisztémák ki tudják szolgálni problémamentesen a felhasználók tömegeit. Ezzel pedig olyan zsánerek, témák és történetmesélési technikák kerülhetnek képbe, amelyek a tradicionális lineáris kereskedelmi televíziózásnál nem jöhetnének szóba.
A streaming szolgáltatások a globális elérésük és az online technológiából fakadó korlátlan tárhelyük miatt kifejezetten niche, azaz szűk rétegnek szóló tartalmakat is beemelhetnek a kínálatukba a mainstream anyagok mellé.
Erre pedig a lokális nagy kereskedelmi tv-csatornáknak nincs módjuk. A nagy lefedettség miatt pedig ezek az anyagok is remek nézettséget érhetnek el, és akár felkapottá is válhatnak. Az globális SVoD (Subscription Video on Demand, olyan üzleti modell, amelynél a szolgáltató átalánydíjért, előfizetéses rendszerben tesz hozzáférhetővé bizonyos tartalmakat, amelyek körét rendszeresen frissíti, módosítja – a szerk.) platformok, így a Netflix és a társai nyugodtan kísérletezhetnek ilyen formátumokkal, rétegműsorokkal, ezzel nem veszthetnek semmit. Egy hagyományos tv-adó viszont egy ilyen döntéssel komoly kockázatot vállalna.
A Paprika Studios itthon és külföldön is az elismert tartalomgyártók közé tartozik. Kép: Televíziós Újságírók Díja
Mindez pedig rengeteg lehetőséget teremt számunkra is, a kreatívjaink számára kinyílik a világ. Olyan koncepciók és történetek elmesélése válik reálissá és finanszírozhatóvá, amire eddig nem is gondoltunk. Azt itt érdemes megjegyezni, hogy a nagy műsorszolgáltatók is látják ezt, és sok esetben regionális szinten létrehozzák a saját SVoD vagy AVoD (Advertising-Based Video on Demand: a néző a reklámokért cserébe olcsóbban vagy ingyen jut hozzá az előfizetéses szolgáltatás által kínált tartalmakhoz – a szerk.) digitális platformjaikat. Ezeken keresztül pedig különféle konstrukciók keretein belül elérhetővé tesznek a helyi fogyasztók számára streaming tartalmakat. A Paprika Studios pedig több országban nemcsak támogatja, hanem kifejezetten indukálja is ezt a folyamatot.
A tartalmaink egy része már kizárólag ilyen felületre készül. Például az itthon is jól ismert és általunk gyártott Love Island műsorformátumot 2021-ben a cseh és a szlovák piacra is készítettünk, amivel az volt a kifejezett cél, hogy az adott csatornacsoport előfizetéses platformját beindítsa, és segítse annak felépítését, ezzel vonzza magához az előfizetőket. Bár számokat sajnos nem oszthatok meg, de annyit igen, hogy ez nagyon sikeresnek is bizonyult.
Forbes.hu: Szerinted 15 év múlva ezek a szolgáltatások nyugdíjba küldhetik a hagyományos tévés tartalomszolgáltatást?
E.Á.: Ilyen hosszú időre nem gondolkodnék előre, de az tény, hogy a lineáris televíziózásnak vannak olyan értékei, amelyek a manapság egyre népszerűbbé váló internet alapú megoldások elé helyezik. Egy streaming platformon pont a már említett gigantikus kínálat miatt a felhasználó rengeteg idejét elveszi az, hogy kitalálja, hogy mit szeretne nézni. A választás szabadsága pedig egy idő után bosszantó teherré válik. Ilyenkor pedig nagyon örülhet az ember annak, hogy csak átkapcsol valamelyik tv-csatornára, ott pedig megy valami biztosan, és nem kell azon agyalni, hogy mi mellett tegye le a voksát. Tehát, hogy van egy szerkesztő, aki gyakorlatilag leveszi a döntés terhét a válláról.
A monumentális tévés produkcióknak továbbra is van létjogosultsága.
Emellett az is fontos, hogy a tv-csatornákon rengeteg olyan műsor van, ami a helyi kérdéskörre és a jelenre fókuszál. Azaz olyan témákkal foglalkozik, amelyekhez a néző személyesen is tud kapcsolódni, mert a lakóhelyén vagy ahhoz közel történik, és amely egy adott időszakban fontos és releváns. Ezt pedig egy nemzetközi streaming platformtól egyszerűen nem kapjuk meg, és nem is várhatjuk el.
Forbes.hu: A Voice vagy a Dancing with the Stars a Paprika nagy dobása volt a tv-csatornákon. Az ilyesmit el lehetne adni az online streaming platformokon is szerinted?
E.Á.: E két műsor tipikus példa arra, amit az előbb említettem. Ezek jellemzően rövid életű tartalmak, amelyek fél vagy egy évvel később már nem olyan izgalmasak, de amikor futnak, akkor nézők tömegeit képesek a készülékek elé szegezni.
Pontosan azért, mert frissek, elhozzák az élő viadalok izgalmát, mert az emberek azonosulni tudnak a résztvevőkkel, és ők maguk is részeseivé válhatnak a versenyeknek a szavazások révén.
Ezt az élményt pedig az SVoD platformok nem adják meg, legalábbis jelenleg még biztosan nem. Vannak kísérletek arra, hogy ezeket a tehetségkutatókat beemeljék kínálatukba, de ezek, legalábbis még, más struktúrájú, máshogy működő műsorok.
Forbes.hu: A Paprika Studios gyárt kifejezetten online streaming szolgáltatókra szánt tartalmat a már említett szlovák és cseh piacra szánt, SVoD platform beindítását támogató anyagok mellett?
E.Á.: A Paprika tíz országban, tizenhat nyelven gyárt szórakoztató tartalmakat, sorozatokat, show műsorokat, branded contentet. Köztük olyan anyagokat is, ráadásul egyre többet, amelyek csak az online platformokon bukkannak fel. Tavaly nyitottuk meg lengyelországi irodánkat, és ottani első saját fejlesztésű sorozatunk egyenesen a Viaplay-ra kerül, ami Európában a vezető, skandináv gyökerű streaming szolgáltató.
A magyar Paprika Studios már külföldi irodákat is nyitott.
A cégünk nagy hangsúlyt fektet a fejlesztésekre is, tehát törekszünk arra, hogy mi keressük meg saját ötletekkel a tartalomszolgáltatókat, ahogy ez a fenti esetben is történt. Ám az is előfordul, hogy ők keresnek meg minket egy konkrét tervvel, hogy gyártsunk le egy műsort az elképzeléseik és elvárásaik alapján.
Forbes.hu: Ez egyben azt is jelenti, hogy nektek folyamatosan követnetek kell a trendeket, a „produkciós divat” változásait?
E.Á.: A munkánknak nagyon fontos és jelentős része, hogy folyamatosan monitorozzuk a különböző piacokra kerülő tartalmakat, a tartalomfogyasztási igények változásait, valamint vizsgáljuk a sikeres tartalmakat. Elemzéseket készítünk, és a következtetésekről, kapott eredményekről házon belül is rengeteget beszélünk, adott esetben vitatkozunk. Azt gondolom, hogy jelenleg ezen a piacon egy megfontolt vállalat csak akkor tud hosszú távon sikeres lenni, ha egyrészt követi a trendeket, másrészt képes teremteni, elindítani új trendeket is.
A Paprika életében egy aktuális példa A Tanár című sorozat, amelyet először a magyar nézők számára készítettünk el az RTL Magyarországgal közösen. A hazai sikeres fogadtatást követően aztán cseh, szlovén és szlovák helyi verziókra is kaptunk megrendeléseket. Ezeket a szériákat a Paprika önállóan fejleszti és gyártja, az adott ország nézői igényeinek megfelelően.
Minden egyes verzióval külön-külön és ezzel a nemzetközi ívvel pedig egészében is új mintát hoztunk a kelet-közép-európai sorozatgyártás gyakorlatába. Mindegyik országban bemutatott szériára jellemző, hogy egy lépéssel a helyi sztenderd előtt járva, de nem elszakadva attól, új minőséget mutat a nézőknek.
Forbes.hu: Ebben segítséget nyújt a vállalat számára, hogy ennyi országban van jelen? Tehát, hogy számos helyről érkezhetnek a szakmai észrevételek, aminek alapján könnyebb lehet megtalálni a nyerő receptet?
E.Á.: Egyértelműen igen. Az, hogy az egyes országokban megtalálható irodáinkban dolgozó munkatársainktól, illetve a velük kapcsolatban álló helyi szakemberektől rengeteg információ jut el a központunkba, ez egy óriási előny számos más, kisebb riválisunkhoz képest.
Rengeteget invesztálunk tartalomfejlesztésbe, ami értelemszerűen meglehetősen kockázatos folyamat.
A Tanár volt a Paprika Studios egyik nagy dobása.
Kicsit olyan ez, mint a startupok világa, ahol előfordul, hogy számos ígéretes kezdeményezésből végül nem lesz siker. De ha tízből csak egy vagy két dolog beválik és tarol, akkor máris megérte az összes befektetett idő, energia és pénz. A tévézésben persze, a startupokhoz képest sokkal jobb arányokban lehet gondolkozni. Csak hát előre nem lehet teljes biztonsággal megmondani, hogy végül mi lesz az, ami kiemelkedő módon elnyeri a nézők tetszését. Ahhoz, hogy a mi tartalmaink ragasszák őket a képernyőhöz, nagyon fontos, milyen környezetet alakít ki a vállalat. Ennek kiemelkedő része a munkatársak megbecsülése és motiválása.
Nálunk nincsenek gépek, robotok, gyártósorok, mert hát emberekkel dolgozunk együtt, és a produktumot ők teszik le az asztalra.
Tehát velük kell jól bánnunk, őket kell „karban tartanunk”, azaz törekedni arra, hogy jól érezzék magukat munkájuk során, inspiráltak és motiváltak legyenek, megtalálják a nekik való kihívásokat, és jusson nekik is a sikerekből.
Forbes.hu: Nagyon pörög a Tiktok a Youtube Short vagy a Facebook videós szekciója. Sokan már kifejezetten ezekre a formátumokra készítenek rövid szórakoztató tartalmakat, amelyeket adott esetben 10-100 millió ember néz. Gondoltatok arra, hogy elinduljatok ezen irányba is? Tehát például egy kifejezetten Tiktokra szánt sorozattal, egy-két perces adásokkal?
E.Á.: A Paprika nagyon sok úgynevezett short form tartalmat, jellemzően marketingkommunikációs célú videóanyagot készít a médiaszakmán kívüli céges megrendelői számára, tehát a cég képes lenne az alapvetően mobilra szánt platformokra is tartalmat gyártani. Folyamatosan vizsgáljuk annak a lehetőségét, hogy hogyan lehetne saját ötletekre épülő, saját tartalmakkal betörni ebbe a szegmensbe, és van is erre kész stratégiánk.
Azt azonban még nem látjuk teljesen biztosan, hogy ez gazdaságilag hogyan, milyen formában és mennyi idő alatt térülne meg. Ha tetszik, ha nem, ez pedig kulcsfontosságú tényező ebben a szektorban. Emellett az is tény, hogy ezeket a felületeket használjuk kommunikációra, promóciós céllal, tehát bizonyos, alapvetően más felületen futó tartalmaink kiterjesztései elérhetőek mondjuk a Tiktokon. De direkt, kifejezetten az ilyen típusú kommunikációs csatornákra szánt exkluzív saját tartalmat nem készítünk egyelőre.
Forbes.hu: Egyes online felületek jellemzően sokkal jobban bevonják a nézőt a tartalomfogyasztásba, mint a hagyományos tv-adások vagy a webes streaming platformok. Gondolok arra, hogy a Youtube vagy Facebook Live-ok, közvetítések mellett ezerrel pörög a chatfal, rengeteg a komment, azaz az egész sokkal interaktívabb. Szerinted ez a fajta interaktivitás befolyásolhatja a Paprika vagy a hozzá hasonló professzionális műsorkészítő cégek munkáját? Lehet jövője mondjuk a profi, nagy költségvetésű interaktív sorozatoknak, ahol mondjuk a nézők döntik el, hogy mi legyen a következő részben?
E.Á.: Azt gondolom, hogy mikor az emberek nagy többsége leül a tv elé, akkor pontosan arra vágyik, hogy készen kapja a szórakozást, és nincs ilyenféle interaktivitásra igényük. Nem látom életszerűnek azt, hogy tömegek bámulnák egy krimi vagy egy látványos akciófilm közben a chatfalat, és olyanokat írnának be, hogy például „szerintem a kék szemű a gyilkos”.
És arra sem látok sok esélyt, hogy a nézői szavazatok befolyásolják egy-egy sorozat történéseit, ez ugyanis radikálisan megnövelné a költségeket, és egyszerűen gazdaságtalanná tenné a gyártást.
Aki ebben gondolkodik, annak már a rendelkezésére állnak az újgenerációs konzolok vagy nagy teljesítményű gamer PC-k, amelyek segítségével az ilyen irányú vágyait pazar látványvilágú játékokban kiélheti.
Forbes.hu: Vannak olyan, kifejezetten Youtube-ra szánt sorozatok, így például a Középsuli, amelynek egyes adásait például 2,5-3 millióan is megnézték. Ezzel pedig simán egy ligában van a legnézettebb hagyományos tv-műsorokkal. Ez már azért elég nagy tortát sejtet, amire érdemes lehet ráfordulnia egy alapvetően tévés vállalatnak is, vagy tévedek?
E.Á.: A nézőszám és a megtekintés azért két borzasztóan eltérő dolog, üzleti modell szempontjából is. Teljesen máshogy cseng, ha azt mondod egy hirdetőnek, hogy tegnap este félmillió ember látta a spotot a televízióban, mint az, hogy az elmúlt 14 hónap során láttak kétmillióan egy Youtube videót, aminek a hatodik percében az egyik szereplő felemel egy doboz kólát. De persze ez leegyszerűsítés.
Rajta tartják a szemüket az online csatornákon is.
Értelemszerűen nagyon fontos, hogy a reklámozó is egy meghatározott időben akar kommunikálni valamit, és nem azzal tervez, legalábbis általában, hogy majd az elkövetkező években hányan fogják megnézni a videómegosztón.
Forbes.hu: Akad jó néhány youtuber, köztük magyarok is, akik teljesen jó, abszolút élvezhető tematikus csatornákat hoztak létre. A Paprika nem gondolkozott olyasmiben, hogy a számukra teremt professzionális körülményeket, és a segítségükkel készít műsorokat?
E.Á.: Ismerjük és figyeljük őket, de egyelőre még nem érezzük úgy, hogy erre a területre ilyen formában be kellene lépnünk. Meglátásom szerint azok, akik megfelelő minőségű és népszerű tartalmakat tudnak letenni az asztalra, pont attól jók, hogy a maguk útját járják, a saját elképzeléseiket követik. Vannak olyan más platformokon futó műsoraink, amelyekben együtt dolgozunk influenszerekkel, vloggerekkel, ami szintén azt jelzi, hogy szemmel tartjuk ezt a szubkultúrát, és értékesnek tartjuk a képviselőit. De, legalábbis egyelőre, még nem érzem azt, hogy a tehetséggondozást ki kellene terjesztenünk erre a területre is.
Forbes.hu: Pedig más téren a Paprika Studios kifejezetten keményen nyomja a tehetségek felkarolását…
E.Á.: Igen, Hypewriter néven évekkel ezelőtt elindítottunk egy évente ismétlődő, nemzetközi televíziós pitchfórumot – sorozatötlet pályázatot az RTL Magyarországgal közösen, amely mostanra a legnépszerűbb kelet-közép-európai, ilyen jellegű kezdeményezéssé vált. Azokat az írókat vagy alkotói vénával és lelkesedéssel megáldott embereket keressük, akik képesek előállni egy olyan koncepcióval, amelyből egy valódi sorozat készíthető. A pályázatokat neves nemzetközi szakmai zsűri bírálja el, és a győztes ötletből egy valódi pilot készül, amely ideális esetben egy komplett szériává is kinőheti magát.
A Hypewriter abszolút nyerő kezdeményezésnek bizonyult. Kép: Paprika Studios
Mára több sorozat is látható a régióban, amelyek koncepciója eredetileg a Hypewriter pitch fórumainak valamelyikén kerültek elő. A Hypewriterben az a pláne, hogy ez nem egy forgatókönyv-írói verseny, nem szükséges hozzá ilyen szaktudás, ezáltal sokkal szélesebb körből meríthetünk, és olyanokat is elérhetünk, akik egyébként nem is szakmabeliek. Régi mondás a cégen belül, hogy egy jó ötlet bárkitől jöhet, és ebből is látszik, hogy ezt komolyan is gondoljuk.
