Rév Marcell nem szívesen tetszeleg a hollywoodi magyar filmes szerepében. Nem is lehet egyszerű a helyzete, azelőtt volt szomszéd fiú, iskolatárs, kolléga, tanítvány, majd egyszerre az lett, Akinek Sikerült. Portré a világhírű magyar operatőrről, aki a fiatal filmesek számára talán legmostohább időszakban kezdte a karrierjét, aki rossz embernek érezte magát, ha rossz filmet csinált, és aki egyetemi alkotótársa első nagyjátékfilmjére hazajönne dolgozni. Ajánló.
Jelölték Emmy-díjra, mára alkotótársa lett egykori tanárának, az Arany Medve-díjas Enyedi Ildikónak, és az HBO sikersorozata, az Eufória fényképezése óta tényleg válogathat a rangos munkák között. Pedig „nem volt valami kreatív gyerek” és az operatőri szakmát inkább korai stratégiai döntésnek tartotta a közgáz szak elkerülésére, mintsem valódi művészetnek.
Sohasem tudtam a seggemen maradni, ezért elég korán elkezdtem azon gondolkozni, hogyan fogok ezzel megküzdeni.”
Ha tévés operatőrnek megy, legalább minden nap máshova küldik forgatni. Ennyi.
Aztán fotózni kezdett, majd forgatásokra dolgozott be és filmelméletet kezdett tanulni (és portugál nyelvet, de azt inkább hagyjuk.) A sok gyakorlás meghozta az önbizalmát és azt a perspektívát, hogy az operatőri munka, ha nem is művészet, de legalábbis alkotás lehet.
Fotó: Szimler Bálint
A Színház-és Filmművészeti Egyetemen Kende János indította el operatőr osztályát, de Marcell nélkül. Az utolsó, ötödik felvételi forduló után nem vette fel az akkor húszéves fiút, de az értesítés után megkereste, és azt mondta, belőle operatőr lesz, csak idő kell még neki. „Nem tudtam, ki vagyok, tele voltam kétségekkel” – emlékszik vissza Marcell. Úgyhogy visszament még egyszer megbukni portugálból, de a film most már mindenek fölött fontos volt. Ha filmbe hívták, odament, és nem az egyetemre. Aztán felvették.
Volt, akinek könnyebben adta magát a szakma
Egyetemen úgy érezte, „van, akinek könnyebben adja magát a szakma”, de alkotótársával és barátjával, Szimler Bálinttal már harmadévben eljutottak az első nagy sikerig, Itt vagyok című vizsgafilmjüket a cannes-i Cinefondation programjában is bemutatták, megnyerték a magyar filmszemlét, pénzt gyűjtöttek rá és leforgatták a formabontó videoklip-filmeket, a Kodály Methodot és a Balaton Methodot, és 2014-re a nagyjátékfilmekig is elvitte a híre. Mundruczó Kornél Fehér Istenét látta egy amerikai producer, aki a tehetséges, de ismeretlen magyar filmes felé irányította az Oscar-díjas Barry Levinson fiát, Samet, akinek volt egy filmje, ami operatőrt keresett. Tizenöt perc skype-olás után Sam megkérte Marcellt, hogy vállalja el a Gyilkos nemzedék forgatását.
Arról, hogy kiről kapta a nevét, hogyan hagyta magára a magyar filmipar őt és kortársait pályakezdéskor, miért látja Hollywoodot csupán egy városrésznek Los Angelesben, és hogy mi a kritikája Amerikával kapcsolatban, a nyári Forbes Life-ban olvashatsz Náray Tamással a címlapon.
A Forbes Life címlapján Náray Tamás szerepel.
