Az ICO, azaz a kriptopénz alapú közösségi finanszírozás a kriptovilág legújabb favoritja. Az ICO (initial coin offering) kicsit hasonlóan működik, mint az IPO (initial public offering, részvények tőzsdei bevezetése): lényege, hogy a kibocsátó (pl. egy startup) kriptovaluta eladásával jusson tőkéhez. Míg egy éve csak elvétve lehetett erről a hárombetűs rövidítésről hallani, ma már az ICO-k jelentős szerepet játszanak a kockázatitőke-befektetések világában. 2017-ben idáig 37 ilyen típusú befektetés összesen körülbelül 2 milliárd dollárt termelt; olyan nagyágyúk próbálják ki magukat az ICO-ban, mint a Bain Capital Ventures vagy az Andreessen Horowitz. De vajon tényleg van akkora lángja, mint füstje? Az amerikai Forbes összeszedett három kérdést, amit érdemes megfontolni, mielőtt belevetnéd magad az ICO-k egyre népszerűbb világába.
Miért ilyen izgalmasak az ICO-k? Egyrészt ugyanazért, amiért a kriptovaluták is: az ICO-k népszerűsége kéz a kézben jár a legmenőbb kriptovalutákéival, így például a Bitcoinéval és az Ethereuméval. Emellett a kriptuvaluták magas likviditása lehetővé teszi, hogy a befektetési ciklusok rövidebbek legyenek. További előnye az ICO-knak, hogy nem hígul, mint a sima részvények: a vállalkozók eladják az általuk létrehozott valutát, megtartva a részvények 100 százalékát. Ráadásul az ICO-k egyelőre alig szabályozottak (bár Kína épp néhány hete tiltotta be őket).
De hogyan lesz a kriptovalutából pénz? A blokklánc-technológián (ez egyfajta digitális főkönyv) alapuló startupok arra törekednek, hogy egyfajta ökoszisztémát hozzanak létre: egy olyan rendszert, ahol az összes résztvevőnek kölcsönösen előnyös üzletelni. Ilyen ökoszisztémák például a különböző piacok (pl. a tőzsdéé), kommunikációs platformok (pl. a Facebook), és ilyennek számítanak a különböző fizetési mechanizmusok, mint például a Fedwire vagy a Bitcoin. E rendszerek értéke a résztvevők számával párhuzamosan növekszik, a leggyorsabban növekvő versenyző pedig hamar monopol-helyzetbe kerülhet (lásd pl. a Facebookot). A kriptovaluta pedig beszivárog a rendszerbe: ha valaki üzletelni akar, nélkülözhetetlen a kriptovalutákkal való kereskedelem. Ha az adott ökoszisztéma sikeres, keresletet generál a kriptovaluta iránt: minél több a résztvevők száma és a tranzakciók mennyisége és értéke, annál több ember akarja majd megvenni az adott valutát. A vállalkozók eközben garantálják a valuták kínálatának szabályozását, tehát a kereslet növekedése a valuták árának emelkedéséhez vezet.
Egyszerű példa erre a folyamatra a Bitcoin: arra lett tervezve, hogy biztonságosan, könnyen és mindenféle szabályozástól mentesen lehessen fizetni vele bárhol a világban. Maga a bányászat folyamata biztosítja, hogy a kínálat korlátozva legyen, a keresletet pedig a valuta felvásárlása, valamint a tranzakciók volumenének és értékének növelése generálja.
Úgy tűnik, az ICO-kban van lehetőség bőven. Van azonban néhány kérdés, amit mindenképp érdemes átgondolni, mielőtt valaki ICO-zásra adja a fejét.
- Mennyire lesz népszerű az adott ökoszisztéma?
Mennyire értékesek a felhasználók, mennyire erős a technológia, amin a rendszer alapul? Mennyire jó az időzítés? Ezeket a kérdéseket minden kockázati tőkebefektetés előtt fel kell tenned magadnak.
- Mennyire nyertes a csapatod?
Vajon sikeres tudsz lenni a befektetők hagyományos támogatása nélkül is? Képes a cég elég pénzt termelni ahhoz, hogy másokat lekörözzön? Néha a nyertesek már azelőtt milliárdokat termelnek, hogy a dominanciájuk biztosítva lenne (pl. Uber, Facebook). Az ICO-fundraising alapvetően limitált, hiszen a vállalkozó ígéretet tesz a kriptovaluta mennyiségének szabályozására. Képes a cég arra, hogy az ICO-zás után máshogy termeljen pénzt? Alkalmas arra, hogy erős keresletet generáljon a valuta iránt?
- Képes arra a környezet, hogy a kriptovaluta értékének felfutását biztosítsa?
A kriptovaluták tökéletes alanyai a különböző spekulációknak, ami nagyban magyarázza az értékük felfutását. Annak ellenére, hogy az ICO-k kapnak hideget-meleget, úgy tűnik, egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek likviditásuk és a bennük rejlő nagy hozam lehetősége miatt.
Egy dolog biztos: a különböző kriptovaluták nem hasonlíthatóak a bölcsek kövéhez. Valószínű, hogy a legértékesebb ökoszisztémák építeni fognak a blokklánc-technológiára, az ICO-befektetések pedig lehetőséget biztosítanak arra, hogy bárki könnyen és rövidebb zárolási idővel csatlakozzon ezekhez a rendszerekhez. Ugyanakkor az is biztos, hogy az ICO-befektetésekben egyszerre találkozik a kockázati tőkebefektetésekkel járó magas rizikófaktor, és a kriptovaluták bizonytalan dinamikája, az ezzel járó kockázattal együtt: csak oroszlánszívvel, és persze teli zsebbel érdemes belevágni.