Szeretnek modern, digitális szülőként gondolni magukra a mai szülők, de a munka világáról még inkább tradicionálisan vélekednek – derül ki az Edisonplatform országos kutatásából. A Bridge Budapest kezdeményezése megmutatta azt is, hogy a szülők ugyan többet aggódnak a gyerekük jövője kapcsán, de pánikolni még nem kell.
Április végén mutatta be a Bridge Budapest kötelékében működő Edisonplatform a 21. századi szülőkről szóló országos reprezentatív kutatását. Steigervald Krisztián generációkutatóval közösen azt vizsgálták: mit gondolnak a magyar szülők a jövőről, a munkaerőpiac átalakulásáról, illetve, hogy milyen jövőbiztos kompetenciákra van szükségük a gyerekeknek.
Nehezebb dolguk van ma szülőnek lenni, mint korábban, vélik a kutatásban megkérdezettek. A saját benyomásokon kívül ennek vélhetően valós alapja is van: komplex kihívások várnak a szülőkre a gyermekek pályaválasztásánál, miközben korábban volt egy egyértelmű karrierút, ahol 3-4 egyetem és néhány nyelvvizsga között kellett csak választani. Így teljesen érthető a szülők bizonytalansága abban, hogy hogyan támogassák a gyermekeiket – mondta a Forbes-nak Veres Rita, az Edisonplatform társalapítója és vezetője.
A bizonytalanságuk mellett modern és digitális szülőként gondol magára a mai szülőgeneráció a válaszok szerint: többüket a munkája és az élete a digitális platformokhoz köti, a közösségi csatornák esetében ugyanakkor többségük marad a jó öreg Facebook-Messenger-Instagram hármasnál. Mindeközben a mai fiatalok jó része már cikinek tartja a Facebookot, az ő világuk már a Tiktok, ezt azonban csak a szülők egyötöde használja.
Ráadásul mindössze a válaszolók negyede érzi úgy, hogy segítenie kell a gyerekeit eligazodni a digitális világban. Veres Rita szerint látszik, hogy új igényként jelent meg ez a feladat és nem egyértelmű, hogy a szülő vagy az iskola felelőssége kellene, hogy legyen, vagy éppen a gyereknek magától kellene-e megtanulnia. Ebben a szülői válaszok is erősen szórtak.
A modern jegyek mellett a sikerszakmákról még inkább tradicionálisan gondolkodnak a szülők: az orvosi, tanári, vagy mérnöki pályát látják leginkább időtállónak, de felértékelődtek az utóbbi időben a kétkezi munkák is (villanyszerelő, kőműves, ács, szobafestő). Ezzel szemben a youtuberek például 0 százalékot kaptak, pedig ez vélhetően sokkal inkább érdekli a mai gyerekeket.
Veres Rita, az Edisonplatform társalapítója és vezetője.
Forrás: Bridge BudapestMegkérdezték a szülők véleményét a boldoguláshoz leginkább szükséges kompetenciákról is: itt a kitartás, a problémamegoldás és az alkalmazkodókészség került a dobogóra. Ezzel szemben az utolsó helyekre kerültek olyan készségek, mint az empátia, a nyitottság vagy a kezdeményezőkészség. „Az első helyeken a reaktív kompetenciák szerepelnek, amik a világban lévő külső tényezőkre reagálnak. Ez a fajta követő magatartás kulturális örökségünk” – mondta az Edisonplatform vezetője, aki szerint épp a lista végén szereplő kompetenciákkal lehetne a reakció helyett formálni is a körülöttünk lévő világot. Ráadásul a cégek is egyre jobban keresik ezeket a munkavállalói készségeket.
A szülők félelmeivel kapcsolatban Steigervald Krisztián generációkutató így foglalta össze a kutatás eredményeit: „Nagyon instabil lett a környezet, és mindentől félünk, ami teljesen érthető az elmúlt évek eseményeinek a fényében, ugyanúgy megvannak (vagy éppen erősödtek) a klímaváltozással vagy egy újabb járvány kitörésével kapcsolatos félelmeik. Röviden fogalmazva: sokkal többen aggódunk több minden miatt”.
