Ezt hívják karbonnegativitásnak, és egyáltalán nem bonyolult összehozni.
Mi történt?
A klímaváltozás elleni küzdelem szempontjából fontos felfedezést tettek ausztrál tudósok a helyi ABC News szerint. Az Ausztrál Nemzeti Egyetem és a Griffith Egyetem tudósai Ausztrália üvegházhatású gázkibocsátását vizsgálva arra jutottak, hogy az országhoz tartozó sziget,
Tasmánia „jelentős eredményt ért el”, mivel már több szén-dioxidot nyel el, mint amennyit a levegőbe ereget.
Nagy szám: 22 millió tonna
A tudósok úgy számolnak, Tasmánia nem egyszerűen karbonsemleges lett, hanem 22 millió tonnával több szén-dioxidot nyel el, mint amennyi a területéről a légkörbe jut.
„Rengeteget hallunk a karbonsemlegességről, de a karbonnegativitásról alig. Ez a bolygón az egyik első alkalom, hogy ilyen fordulatot ér el valaki” – mondta az Ausztrál Nemzeti Egyetem professzora, David Lindenmayer.
Hogyan érték el?
A szakemberek egyetértenek abban, hogy a karbonnegativitás kulcsa Tasmánia erdőgazdálkodása. 2011-12 környékén drasztikusan csökkent a fakivágások száma. A Griffith Egyetem kutatója, Brendan Mackey szerint ez a továbbiakban is nagyon fontos lesz, és úgy látja, Tasmánia faszükségletét ki lehet elégíteni erdők károsítása nélkül, külön erre a célra létrehozott ültetvényekből.
„Csak kicsivel több befektetéssel meg tudjuk termelni a szükséges famennyiséget” – mondta.
Fontos adalék azonban, hogy a tudósok szerint Tasmánia eddig is a kevésbé szennyező területek között volt, mert az energiaszükségletei jelentős részét vízenergiából fedezi. Ami egyébként egyáltalán nem biztos, hogy annyira zöld.
Tasmánia hírnevét az erszényes ördög alapozta meg, de lehet, hogy most más miatt kerül a figyelem középpontjába. Fotó: Mathias Appel / Flickr
Hogyan tovább?
A tasmán erdőügyekkel foglalkozó szervezet is egyetért a tudósokkal abban, hogy a szigetnek fenntartható erdőgondozási stratégiája van. Mackey pedig azt mondta, a tasmániai modellt más ausztrál államoknak is követnie kellene, hogy csökkentsék saját kibocsátásukat.
„Életbevágó, hogy védjük és kiterjesszük a természetes erdőink ökoszisztémáját, az ezek miatt csökkenő kibocsátást pedig megfelelően értelmezzük, hogy gyors és nagyarányú kibocsátáscsökkenést érjünk el az ebből a szempontból kritikusan fontos következő évtizedben” – mondta Mackey.
Mekkora kibocsátó Ausztrália?
Ausztrália saját számításai szerint a világ élmezőnyében van, ha üvegházhatású gázok kibocsátásáról van szó. 2020-ban 499 millió tonna szén-dioxidot juttattak a légkörbe az ausztrálok, ami ugyan ötszázalékos csökkenést jelentett az egy évvel korábbi adathoz képest (és nyilvánvalóan nagyrészt covidjárványnak köszönhetően csökkent a kibocsátás, és globálisan is kevesebb karbon jutott a légkörbe), de
még így is a világ 14. legnagyobb károsanyag-kibocsátói voltak.
Arányaiban a legtöbb szén-dioxid Ausztráliában az elektromos áram megtermeléséhez elégetett fosszilis energiahordozókból (33,6 százalék), a lakossági, ipari és kereskedelmi energiafelhasználásból (20,4 százalék), valamint a közlekedésből és szállítmányozásból (17,6 százalék) származik.
