Még az iskolapadban ülnek, de tíz év múlva ők lesznek a meghatározó generáció a munkaerőpiacon.
A Z-generáció tagjait a British Telecom (BT) a Medián segítségével kérdezte többek között arról, hogy mik a hosszútávú terveik, hogyan gondolkoznak a saját jövőjükről, mik az elképzeléseik a fizetésekről, ha majd belépnek a munkaerőpiacra. A mintához több mint kilencezer fiatalat kérdeztek meg.
A munka világa
A felmérés szerint a fiatalok 64%-a szívesebben dolgozik majd munkahelyen, mint otthonról, ugyanakkor a megkérdezettek 52%-ának fontos, hogy a cégnél, ahol elhelyezkedik, legyen lehetőség rugalmas- vagy részmunkaidőre, illetve home office-ra.
Arra a kérdésre, hogy 10%-kal magasabb bérért vállalnának-e kötött munkaidős állást, a megkérdezettek fele válaszolt igennel. Ezen belül a nők és a 14-19 évesek inkább vállalják a kötöttséget, mint a férfiak, illetve a 20-25 évesek.
A fiatalok 58 százaléka véli úgy, hogy tíz év múlva alkalmazott lesz, és 40 százaléka képzeli el vállalkozóként a jövőjét.
A munkahelyválasztás tekintetében a fizetés szerepe kiemelkedő: a válaszok 80 százalékában szerepelt, és a válaszadók egynegyede szerint számukra ez lesz a legfontosabb tényező az álláskeresésben. Ezt a biztos munkahely és a munkahely hangulata követi. A nők döntésében nagyobb a súlya a biztonságnak, a munkakörülményeknek és a munkahely hangulatának, míg a férfiak szemében nagyobb szerepe van az előmeneteli lehetőségeknek, a modern irodai környezetnek, és a cég hírnevének.
A fiatalok átlagosan 269 ezer forintot tartanak olyan fizetésnek, amiért tervezett képzettségükkel már elmennének dolgozni, és 420 ezer forintot tartanak kifejezetten jó fizetésnek. Erős a nemek közti különbség: a férfiak 100.000 forinttal magasabb bért tartanak kifejezetten jó fizetésnek, mint a nők . A 14-19 éves korosztály is nagyobb összegekre számít, mint a 20-25 évesek, de itt az álomfizetések közti különbség kisebb (49.000 forint), mint a nemek közt.
Képzettség
A válaszadók négyötöde tervezi úgy, hogy 10 év múlva egyetemi végzettsége lesz.
A leginkább népszerű képzési irányok az üzleti tanulmányok, az informatika és a mérnöki tanulmányok, a legkevésbé keresettek pedig a természettudományok és az orvosi képzés. Utóbbi abból a szempontból érdekes, hogy a megkérdezett fiatalok szerint természettudományi képzettséggel lehet majd a legmagasabb fizetést elérni, és a munkahelyválasztás szempontjai között a fizetés szerepel az első helyen.
A fiatalok többsége úgy véli, hogy tíz év múlva könnyebben talál majd a végzettségének megfelelő munkát külföldön, mint itthon. A külföld-itthon különbség a gimnazista korosztályban a legerősebb: 67 százalékuk úgy gondolja, hogy könnyen talál majd a végzettségének megfelelő munkát külföldön, és csak 52 százalékuk válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy könnyen talál-e majd a végzettségének megfelelő munkát itthon.
Társadalom és gazdaság
A fiatalok többsége arra számít, hogy tíz év múlva alkalmazottként fog dolgozni, de kétötöd azok aránya, akik elképzelésük szerint vállalkozók lesznek. Emellett sokan (különösen a 20-25 évesek) terveznek külföldi munkavállalást. A legkedveltebb célországok az Egyesült Államok, Anglia és Németország, a leginkább preferált munkahely pedig a nagy nemzetközi cég.
A többség várakozása szerint a következő tíz évben nőni fog a nagy nemzetközi vállalatok súlya a magyar gazdaságban. A kisvállalkozások és az állami cégek szerepvállalását összességében visszaszorulni várja a célcsoport. A gazdasági ágazatok tekintetében egyértelműen az informatika és a tekommunikáció dominál, és a többség a szolgáltatóközpontok térnyerését is valószínűsíti.
A társadalmi változásokkal kapcsolatban a megkérdezettek 83 százaléka úgy gondolja, hogy tíz év múlva a jelenleginél is többen mennek majd külföldre dolgozni. A többség arra is számít, hogy nőnek a vagyoni különbségek (ezen belül többen vélik úgy, hogy több lesz a szegény, mint amennyien azt, hogy több lesz a gazdag). A válaszadók fele számít arra, hogy kiegyenlítődnek a nemek közti jövdelmi különbségek. A döntő többség nem gondolja, hogy 2027-re az euro váltaná a forintot.