A panellakások kifizethető, egyben ideális befektetési célpontot jelentenek azok számára, akik kiadási céllal szeretnének ingatlant vásárolni. Budapest ugyan már drágának számít, de néhány nagyvárosban még érdemes beszállni ebbe a befektetési formába.
Mindenki szeretne kiegészítő jövedelemre szert tenni, ami némileg függetlenebbé teszi. Egy közelmúltbeli felmérés adatai szerint minden harmadik megkérdezett tervezi, hogy belekezd valamilyen passzív jövedelemszerző tevékenységbe: a legtöbben közülük ingatlan vásárlását és bérbeadását fontolgatják. A jelenlegi olcsó kamatszínvonal és a bővülő hitelkínálat lehetővé teszi, hogy a vállalkozó szellemű viszonylag kis indulótőkével is nekivágjon, ráadásul az ingatlanbefektetéseken most elég jó hozam érhető el. Ugyanakkor nem árt leszögezni: a most kiszórt forinthiteleknek is van kockázata, ami nem az árfolyamváltozásból ered, mint a devizhaiteleknél, hanem a kamat változásából (ha emelkedik, akkor az keményen beárazódik a törlesztőbe is).
Különösen izgalmas terep a nagyvárosi panellakások világa – írja az OTP Ingatlanpont piaci kitekintése. Főleg a szigetelt, felújított, egyedi mérőórával és új fűtőtestekkel ellátott lakások kapósak, amelyek remekül kiadhatók. Egy vidéki nagyvárosban az elhelyezkedés, a távolság sem annyira perdöntő szempont, mint például a fővárosban. Az ország nyugati részében – ahová jellemzően munkavállalás céljából érkeznek az emberek –, a panelek ára viszonylag magas.
Az idén Győrben 243 000, Sopronban 260 000 forintos négyzetméterárakat regisztráltak, vagyis egy átlagos, 52 m2-es panellakás 12,6-13,5 millió forintba kerül.
A két forró pontnak számító iparvárosban szintén keresettek ezek a lakások: Székesfehérvárott hajszálpontosan annyiba kerül egy ilyen panel, mint Győrött, míg Kecskeméten nagyjából 1 millió forinttal olcsóbb.
Kimagasló a kereslet a kis lakások iránt Debrecenben, amely egyetemi város, és fejlődő ipara is sok munkavállalót vonz a régióból. Így egy panellakás négyzetméterára eléri a 236 000 forintot, azaz 12,3 millióért vehető meg az átlagos, 52 m2-es lakás. Ugyanez Pécsett számottevően, 2,5 millió forinttal is olcsóbb lehet. Mindkét megyeszékhelyen belátható időn belül jelentős mennyiségű újépítésű lakás kerül piacra, amely befolyásolhatja a kereslet-kínálati viszonyokat. Az OTP Ingatlanpont szakértői szerint, ha valaki befektetési céllel keres kisebb ingatlant, ezt érdemes lehet kihasználnia.
De hogy számoljunk? Mesterképlet a megtérüléshez
A döntést a lakás vételárán kívül nyilván befolyásolja, hogy mekkora bérleti díjbevételt lehet elérni. Ebből a szempontból Győr, Sopron, Székesfehérvár és Debrecen vezeti a sort. Az OTP Ingatlanpont helyi irodáinak információi szerint például – várostól és lokációtól függően – 75 és 150 ezer forint között mozog egy átlagos panellakás bérleti díja.
„A megtérülés kiszámítása nem igényel magasabb matematikai hozzáértést, viszont a tisztánlátás érdekében megkerülhetetlen az előzetes kalkuláció” – mondja Valkó Dávid, aki a képletet is elmondja: A várható éves bevételt, tehát gyakorlatilag a lakáskiadásból származó összeget el kell osztani a lakásvásárlás és -fenntartás során felmerült költségekkel. Fontos, hogy nem csak a vételárat, de az illetéket, az ügyvéd díját, az adót, sőt ökölszabályként éves 1%-os amortizációt is ide kell számítani. Sőt, ha kiadás előtt felújítjuk a lakást, annak egyszeri költségét is. Ennek az osztásnak a hányadosa adja meg a hozamot.
Ha például egy 12,3 millió forintért vásárolt lakást egész évben ki tudunk adni havonta 100 ezer forintért, akkor annak hozama – a közös költséget a bérlőre hárítva – mindent egybevéve 7,07% lesz. Életszerű azonban azzal számolni, hogy a lakást átlagosan csak 10 hónapra lehet kiadni – ez esetben a hozam 5,89%. Amennyiben a lakásvásárláshoz hitelt is igénybe veszünk, akkor annak költségei értelemszerűen csökkentik a megtérülési mutatót. Egyelőre emellett a kamatszint mellett a bérleti díj bőven kitermeli a törlesztő részleteket az OTP Ingatlanpont szerint. Nagyon fontos kitétel, hogy ez a jelenlegi, igen alacsony kamat mellett igaz.