Az emberi szervezetnek az élethez ételre, vízre és levegőre van szüksége. Egy felnőtt ember naponta átlagosan 1 kg élelmiszert, 2 kg folyadékot fogyaszt el és 15 kg levegőt lélegez be. Percenként nagyjából 16-szor lélegzünk be-ki, ennek ellenére a beltéri levegő minősége kevés figyelmet kap. Az allergiások életét megkeserítő por és pollen, a káros ultrafinom részecskék, a festékekből, bútorokból kipárolgó anyagok mind a levegő szennyezéséhez járulnak hozzá.
Levegőszennyezés beltéren
A covidjárvány megjelenésével a beltéri levegő minősége felértékelődött: a vírus húsbavágó módon tudatosította bennünk, hogy amit belélegzünk, az bizony hatással lesz az egészségünkre is. A beltéri levegő problémája azonban jóval túlmutat a koronavírus-járványon, gondoljunk csak a most kezdődő allergiaszezonra, ami emberek millióinak teszi elviselhetetlenné a heteket, hónapokat kültéren és beltéren egyaránt.
De hozhatjuk példának az úgynevezett beteg épület szindrómát is (sick building syndrome), ami olyan egészségügyi panaszok (például fejfájás, irritációk, fáradtság) összessége, amelyek összefüggésbe hozhatók a beltéren tartózkodással. Ez egyébként olyannyira nem új keletű, hogy a WHO felmérése szerint 1984-ben az épületek harmadánál állapították meg: előidézhetik ezt a betegséget.
A European Environment Agency közlése szerint évente Európában 500 ezer, Magyarországon pedig 14 ezer ember hal meg olyan betegségben, ami összekapcsolható a légszennyezéssel. Azt gondolhatnánk, hogy a lakásban a levegőminőség jobb, mint kint, a valóságban azonban sokszor rosszabb lehet a levegő beltéren. Ez – tekintve, hogy az átlagember életének 90 százalékát a négy fal között tölti – elég aggályos.
A zárt helyek levegőjének minőségét négy paraméter alapján szokás meghatározni. A PM rövidítés (particulate matter) a levegőben található mikroszkopikus méretű szilárd részecskéket jelöli, amelyeket méretük alapján csoportosítunk:
- PM10 (10μm=0,01mm=10mikron; nincs EU által meghatározott egészségügyi határérték): a 10 mikrométer vagy annál kisebb méretű részecskéket jelöli, amik az orrban, garatban rakódnak le. Ilyen például a por, a pollen és a penészgomba.
- PM2,5 (2,5μm=0,0025mm=2,5mikron alatti részecskék, ahol az egészségügyi határérték (EU): 25 μg/m³): a lakossági tüzelés, a közlekedés útján kerülnek a levegőbe. Elég kis méretűek ahhoz, hogy bejussanak az emberi tüdőbe, és hosszú távon károsíthatják az egészséget.
- PM1 (az 1μm=0,001mm=1mikron alatti részecskék, ahol az egészségügyi határérték (EU) 50 μg/m³): ultrafinom részecskék, amik a léghólyagok sejtmembránjain keresztül bejutnak az emberi véráramba és akár az agyba is eljuthatnak. A fűtés, a közlekedés, a különféle építési, ipari tevékenységek és az égetés által kerülnek a levegőbe.
A negyedik paraméter a VOC (volatile organic compounds, azaz illékony szerves vegyületek, ahol az átlagos értéke: 0,6–1,0 mg/m³); ezek a vegyületek folyékony és szilárd halmazállapotú anyagokból párolognak ki, például a lakkokból, festékekből, a fertőtlenítő- és tisztítószerekből, vagy akár a bútorokból, szőnyegből, lakástextilből.
A levegőminőség javítása: tisztítás vagy szellőztetés?
A válasz röviden: mindkettő. A beltéri levegő minőségének javítása elvégezhető a meglévő szellőztető rendszerre (hővisszanyerős szellőztető) helyezett szűrők segítségével, ha alkalmas erre az adott gépi szellőztető rendszer. Szellőztető rendszer hiányában ablaknyitással és légtisztító berendezésekkel együttesen tudjuk ezt megtenni. Lényeges kiemelni, hogy a levegőminőség javításának egyik legtermészetesebb módszere a szellőztetés (akár gépi, akár természetes), oxigént ugyanis csak így tudunk a helyiségbe juttatni. Az éltető oxigén mellett azonban számos olyan részecske is bejut (például PM1, PM2,5, PM10 részecskék), amelyek kiszűrését és semlegesítését a különféle légtisztító berendezések nagy hatékonysággal el tudják végezni.
A lakásban lévő levegő minőségéről és annak változásáról saját szemünkkel is meggyőződhettünk a Daikinnak köszönhetően. A cég egy levegőminőség-mérő szenzort (Atmotube) és egy MC55W Flash Streamer technológiájú légtisztítót bocsátott a rendelkezésünkre, aminek segítségével nyomon követhettük otthon a levegő minőségét a tisztító használatát megelőzően, illetve a légtisztító használata közben.
A légtisztító, és ami mögötte van
A légtisztító működésének technológiai hétteréről Nyilas Mihály, a Daikin Hungary beltéri légkezelő rendszerekkel foglalkozó specialistája elmondta, hogy ezekben a készülékekben több szűrő is megtalálható, melyek más-más funkciót töltenek be.
„A Daikin légtisztítókban van egy előszűrő, egy elektrosztatikus HEPA filter (ami akár a 0,3 mikron méretű részecskék 99,9 százalékát is képes eltávolítani), egy szagtalanító szűrő, illetve, amennyiben a készülék párásításra is alkalmas, akkor egy párásító egység. Ezen felül megtalálható benne a Daikin szabadalma, a Flash Streamer egység, ami egyfajta plazma ionizálást végez, azaz nagysebességű elektronokat bocsát ki, és a streamer kisülésnek köszönhetően a készülék belsejében lebontja az olyan káros anyagokat, mint a baktériumok, vírusok, por, pollen, penészgomba.
A légtisztító három oldalról szívja be a levegőt, megszűri az említett szűrökön keresztül, a Streamer egység a készülék belsejében semlegesíti és lebontja a káros anyagokat, majd a tiszta levegőt egy második ionizátor révén ismét negatív töltésű részecskékkel látja el, melyek a légtisztítóból kijutva, a beltéri levegőt tisztítják tovább.
Ennek a technológiának köszönhetően a légtisztító szűrőit – az egyszerű otthoni karbantartás mellett – akár 10 évig nem szükséges cserélni. Ezzel jelentős költséget tudunk megtakarítani, hiszen vannak olyan márkák, ahol 10 év alatt a teljes légtisztító árát rákölthetjük az évenkénti szűrőcserére.”
A szakértő beszámolója alapján az ilyen, több ionizátorral is ellátott légtisztítók igen nagy hatékonysággal semlegesítik az allergéneket, például a pollent, a port, a rossz szagokat, a káros anyagokat, illetve a baktériumokat és vírusokat is, amit laboratóriumi tesztekkel is igazoltak.
Frissesség gombnyomásra
Az általunk használt légtisztító elsősorban lakossági használatra készült, nagyjából egy 60–80 négyzetméteres helyiség levegőjének megtisztítására alkalmas, de ekkora méretű irodákban, rendelőkben, üzlethelyiségekben szintén jó szolgálatot tehet – ha nem kiemelkedően nagy a belmagasság. A készülék megjelenése diszkrét, mondhatni elegáns, egy modern miliőben könnyedén megtalálja a helyét, ráadásul kevés helyet is foglal a 27 × 27 cm alapterületével.
A beüzemelése gyerekjáték, a távirányító vagy a készüléken található gombok segítségével pedig könnyedén elindítható. Állíthatjuk a levegőfúvás sebességét, van benne éjszakai mód, turbó fokozat. Különféle programok közül lehet választani: van energiatakarékos üzemmód és van automata mód is, tesztünk során ez utóbbit használtuk. A készüléken egyébként olyan extra funkciók is megtalálhatók, mint a gyerekzár és a jelzőlámpák fényerejének csökkentése. A párásítós típusnál a párásítás mértékét is lehet szabályozni.
A légtisztító igazi áldás lehet az allergiában szenvedők számára. A pollencsökkentő üzemmódnak köszönhetően kiszűri a szobában a szálló port, illetve a pollent is, utóbbi tavasztól őszig több millió allergiás ember életét keseríti meg. Minimalizálja az allergiás tüneteket azáltal, hogy a levegőben lévő pollent és port eltávolítja.
Csak teszi a dolgát
A légtisztító működése diszkrét, csak akkor hallatja a hangját, ha valamilyen szennyeződést érzékel a levegőben, ekkor ugyanis magasabb tisztítási fokozatra kapcsol. Az üzemelés közben már-már meg is feledkeztünk róla, csak akkor szembesültünk jelenlétével, amikor a hatását a számok tükrében is megvizsgáltuk a külső szenzorral.
A szenzorral mért adatokból megbizonyosodhattunk róla, hogy az olyan átlagos otthoni tevékenységek során, mint a takarítás, porszívózás, teregetés vagy akár a főzés, hogyan emelkednek a különböző PM és VOC értékek, és a légtisztító használata mellett ugyanezek a tevékenységek mennyivel alacsonyabb értékeket produkálnak. A készülék működése közben jelentősen – felére, harmadára – csökkentette a felsorolt szennyeződések mértékét, így a levegő átlagos minősége is javult. A bekapcsolást követően a levegőben az ultrafinom részecskék aránya (amik méretükből adódóan a legveszélyesebbek és a legtöbb kárt okozzák a szervezetben) 57 százalékkal esett vissza, a por, pollen méretű részecskék aránya pedig harmadával.
Kinek érdemes légtisztítót használni?
A válasz egyszerű: mindenkinek! Az épített környezet – amelynek minden eleme a kényelmet szolgálja – a káros anyagok jelenlétével jár együtt, de gondolhatunk a városi közlekedés vagy éppen a vidéki fűtési megoldások egészségre veszélyes hatásaira is.
A légtisztítók különösen jó szolgálatot tehetnek akkor, ha valaki pollenallergiás, hiszen a készülék a pollenek kiszűrésére is alkalmas, így legalább a lakásunkban nem lesznek kínzó tüneteink a kritikus pollenrajzás időszakában. Mivel a vírusokkal is elbánik, akkor is érdemes belőle egyet beszerezni, ha új taggal bővül a család vagy tartósan beteg lakik a háztartásban.
A teszt során rádöbbentünk, mennyi apró dolgot megtehetnénk azért, hogy tisztább és egészségesebb környezetben éljünk. Például ügyelhetnénk arra, hogy a levegő, amit beszívunk, ne károsítsa a szervezetünket. És ehhez még csak nem is kell semmi kellemetlennek, megerőltetőnek, fájdalmasnak kitenni magunkat, csupán beállítani a sarokba egy gépet, ami észrevétlen teszi a dolgát, és megdöbbentő módon még a villanyszámlánkat sem nagyon terheli meg – 10–15 watt energiát használ óránként.
A DAIKIN légtisztító készülékei modern megoldást kínálnak egy XXI. századi problémára. A cég jóvoltából saját szemével győződhet meg a hatásról, a légtisztítót ugyanis kaució ellenében 2 héten keresztül tesztelheti otthonában!
