Leállhat a járművek, elektronikai eszközök gyártása és javítása hosszabb időre is, és hiába vannak orosz tervezésű chipek, azokat sem fogják elkészíteni a külföldi partnerek. A piac nem fog megroppanni, sőt, sokan örülni fognak neki, de Oroszországban katasztrofális hatással járhat a félvezető gyártók szankciója, nem csak a gazdaság fog letérdelni a chip-embargó hatására.
Közvetlenül azután, hogy Oroszország megkezdte Ukrajna megszállását, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormánya bejelentett egy intézkedés-csomagot, amelynek részeként
megtiltották a katonai célra is használható chipek és egyéb IT-komponensek, illetve technológiák értékesítését az amerikai, illetve brit cégek számára.
Ez elméletileg nem jelentené az összes kapu bezárását, hiszen a konzumer termékekre ezen korlátozások nem feltétlenül vonatkoznak.
Hardverhiány várható. Kép: AMD
Azonban tételesen meg kell vizsgálni, hogy az egyes eszközök tiltás alá esnek-e, azaz használhatóak-e katonai célra, ami értelemszerűen jelentős időt vesz igénybe, és eddig e készülékek kereskedelmét befagyasztják.
Épp a közelmúltban bukkant fel egy kép egy SU-34 vadászgép pilótafülkéjéről, amiben egy konzumer piacra szánt GPS egység látható, szóval az biztos, hogy nem fogják annyival elintézni ezt a kérdést, hogy mi van az egyes termékek dobozára írva.
Konzumer GPS egy orosz katonai repülőben. Kép: Defence Blog
Ez olyan gyártókat érint többek között, mint az Intel, az AMD, az NVIDIA, a Qualcomm vagy az ARM, amelyek a számítástechnikai és mobil iparágban megkerülhetetlen szereplőnek számítanak. Magyarul e vállalatok a közeljövőben nem szállíthatnak Oroszországba ilyen jellegű árucikkeket, sőt konkrétan például az Intel és az AMD már be is jelentette mindenféle üzleti kapcsolat (ideiglenes) megszakítását. Azaz az orosz cégek, partnerek és vásárlók lemondhatnak az általuk előállított PC-processzorokról, videókártyákról, telefonokba és tabletekbe szánt rendszerchipekről is például.
Chip-embargó: Meg lehet kerülni?
Persze erre lehet mondani, hogy nem kell feltétlenül nyugati forrásból származó hardvert venni. Oroszország pont azért fejlesztette ki a Baikal és Elbrus lapkákat, hogy ne függjön az amerikai és brit beszállítóktól, és tudjon saját alkatrészekből számítógépet építeni. Ezzel csak az a bibi, hogy ezeket a komponenseket a tajvani TSMC (Taiwan Semiconductor Manufacturing Company) gyártja, amely szintén bejelentette, hogy csatlakozik az embargóhoz, és olyan harmadik félnek sem ad el termékeket, amelyről feltételezhető, hogy kereskedelmi kapcsolatban áll Oroszországgal.
A saját chipek legyártatása problémás. Kép: Tadviser
De Kína még mindig ott van, merülhet fel a logikusan hangzó megoldás, hiszen a pekingi vezetés a konfliktusban egyelőre még semlegesnek mutatkozik, és semmi jelét nem adja, hogy szankciókat vezetne be, ami azt jelenti, hogy értelemszerűen a kínai cégektől sem várható embargó. Tehát adná magát a dolog, hogy akkor állítsák elő ők a Baikal és Elbrus hardvereket, csakhogy Kína is igen komoly kapacitási problémákkal küzd. Ráadásul a processzorgyártás nehézkes folyamat, a gépsorokat nem lehet egyik napról a másikra leállítani és beindítani. Tehát még ha át is vinnék Kínába a Baikal és Elbrus lapkák gyártását, rengeteg időnek kell ahhoz eltelnie, míg az első szállítmányok megérkezhetnek Oroszországba.
És ez még csak a kisebb (!) probléma, hiszen ezek az orosz chipek ARM alapúak, azaz már önmagában tiltás alá eshet a gyártásuk. Hasonló okból nem jöhetnek szóba a számítógépekbe szánt kínai lapkák, például a híres Zhaoxin chipek, hiszen azok az Intel szabadalmának számító x86 architektúrára épülnek.
Természetesen a kínai cégek megtehetnék azt, hogy a tiltás ellenére adnak el Oroszországnak embargós technológia alá eső hardvereket, viszont az egészen biztosan kiderülne előbb vagy utóbb. Akkor pedig a nyugati országoknak és cégeknek, illetve szövetségeseinek célkeresztjébe kerülnének, a Huawei példája pedig bebizonyította, hogy ez a harag milyen elsöprő és kegyetlen tud lenni. Magától értetődően, ha a kínai állam állna bele egy ilyen dologba, az más szintet jelentene, azonban egyelőre nem látszik valószínűnek, hogy Kína Oroszország érdekei miatt kirobbantana egy brutális, minden félnek csak károkat okozó, globális kereskedelmi háborút. Oroszországnak pedig nincs és nem is lesz arra lehetősége, hogy a kieső hiánycikkeket házon belülről pótolja. Nem rendelkezik chipgyártó üzemekkel, az ehhez szükséges technológiával és szellemi tőkével, és a jelen állás szerint rövid időn belül már gazdasági lehetősége se lesz arra, hogy ilyen nagyszabású projektekbe belevágjon.
Az Intel technológiáitól megfoszthatják Oroszországot. Kép: Intel
Tehát nagyon úgy fest, hogy Oroszországnak le kell mondani a PC-processzorokról, videókártyákról. És ugyanez lehet a helyzet a mobilok rendszerchipjeivel is, hiszen ez utóbbiak mindegyike az ARM szabadalmain alapszik. Benne van a pakliban, hogy Oroszországban egy időre el lehet felejteni az új számítógépeket, és nagyon úgy fest, hogy az okostelefonokat és tableteket, illetve az azokhoz való alkatrészeket is. Mindez pedig katasztrofális következményekkel jár majd, amit minden terület meg fog érezni. Le fognak állni a modern gyártósorok, a járművek szerelése lehetetlenné válik, a chiphiány zavart okoz majd a közlekedésben és a logisztikában.
Visszajönnek a régi COCOM-listás idők, amikor úgy kellett csempészni a hardvereket, ami manapság, amikor az ilyen hardverekre épülő eszközök tényleg a mindennapok elkerülhetetlen részét képezik, szinte kivitelezhetetlennek tűnik.
Főleg egy olyan korszakban, amikor amúgy is chiphiány van, és egyébként legális úton is gyakorlatilag bármennyi komponenst el lehet adni. Abban reménykedhetnek, hogy az irtózatos kínai erőfeszítések célt érnek, és sikerül előállni olyan architektúrákkal, amelyek képesek kiváltani a nyugati cégek szabványait. Az erre épülő hardvereket pedig értelemszerűen megkaphatná Oroszország is a jövőben. Ezzel viszont totális függésbe kerülnének úgy, hogy nyilván az ÖSSZES kényes adat és információ eljutna Pekingbe is, amit egy nagyhatalmi státuszra ácsingózó ország egyszerűen nem engedhet meg magának.
Mindenki más túléli
Mindent mérlegre téve nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy Oroszország számára pusztán a tech cégek, illetve anyaországaik szankciói katasztrofális csapást jelentenek. Viszont magára az iparágra ez a kiesés nem lesz különösebben sújtó hatással. A Semiconductor Industry Association (SIA), azaz félvezető piac szereplőit tömörítő szövetség szerint az orosz megrendelések a globális chipvásárlások 0,1 százalékát teszik ki, és a tágabb orosz piac 50,3 milliárd dolláros, ami csak egy igen kis szelete a 4,47 billió dolláros globális félvezető piacnak. Rengetegen pedig örülnének is, hiszen jelenleg a világot globális chiphiány sújtja, és egy szereplő kiesése azt jelenti, hogy eggyel kevesebb versenyzővel kell megküzdeni lapkákért.
Nyitókép: ARM
