A hétvégén több próbálkozás is meghiúsult arra, hogy az orosz támadás alatt álló ukrán városokból kimentsék a civileket, közben Vlagyimir Putyin tovább fenyegetőzött és gyakorlatilag megszűnt a szabad orosz nyilvánosság.
Ez történt a hétvégén a háborúban:
- Ugyan megegyezés született az ideiglenes fegyvernyugvásról, hogy a civilek elmenekülhessenek, ez kudarcba fulladt, több videót is készítettek arról a helyeik, ahogy Kijev mellett az oroszok a menekülő civilekre is lőttek. Mariupolból az ukrán belügyminisztérium 200 ezer embert akart evakuálni a hétvégén, 300 sikerült.
- A gazdasági szankciókat már egyértelműen érzi az orosz átlag is, nem véletlen, hogy Putyin elnök a hétvégén televíziós beszédben igyekezett politikai narratívába helyezni a “speciális pénzügyi lépéseket”, amiket ugye a “különleges katonai művelet” miatt indítottak a nyugati országok és cégek.
- Megsérült a Donyeck és Mariupol közötti gázvezeték, 750 ezren maradhattak fűtés nélkül.
- A Nyugat egyensúlyozni próbál: igyekeznek megadni a lehető legtöbb támogatást az erősítést és segítséget egyre elkeseredettebben kérő Zelenszkijnek, de közben a hétvégén is arról beszélt több katonai, NATO és diplomáciai vezető, hogy a NATO semmiképp sem akar háborúba keveredni Oroszországgal.
- Putyin Erdogan török elnökkel tárgyalt, Törökország a NATO tagja és korábban lezárta a Boszporuszt az orosz hadihajók előtt. Erdogan azonnali tűzszünetet követelt, de Putyin azt mondta, erre csak akkor van lehetőség, ha az ukránok leteszik a fegyvert és teljesítik Moszkva akaratát.
- Putyin beszélt a francia elnökkel is, Macronnak azt mondta, hogy nem akar atomerőműveket támadni. A zaporizzsjai erőművet átvették az oroszok, az ott történt csatáról azt mondta, az ukránok tehetnek róla. Az orosz csapatok egy újabb atomerőmű felé vonulnak az ország belsejében, Harkivban pedig egy kísérleti reaktor mellett is volt rakétatámadás.
- A Visa és a Mastercard egymástól függetlenül, de szinte egy időben jelentették be, hogy felfüggesztik tevékenységüket az orosz piacon: vagyis az orosz kártyákat nem tudják majd külföldön használni, a külföldi kártyákat pedig Oroszországban.
- A kínai UnionPay kártyaüzemeltető rendszerére állnak át a legnagyobb, szankciók és/vagy nyugati bojkott sújtotta orosz nagybank.
- Ha már Kína: Peking jelezte, hogy az események olyan irányba tartanak, ami már nekik is kellemetlen. Két kínai fejlesztési bank múlt hét pénteken jelentette be, hogy egyelőre felhagynak a hitelezéssel az orosz piacon.
- A menekültek száma elérte a 1,5 milliót, az ENSZ már 7 millióra emelte becslését, szerinte ennyien hagyhatják el a háború miatt Ukrajnát.
Mire számíthatunk a héten?
- Az orosz csapatok nem nyomultak előre jelentősen, a nyugati szakszolgálatok szerint utánpótlást vártak, de a héten újabb komoly csapásokra készülhet az orosz sereg: délen haladhatnak tovább, hogy elvágják az ukránokat a Fekete-tengertől, Zelenszkij ukrán elnök szerint Odessza kikötővárosának bombázására készülhetnek. Harkivnál az ukránok a hétvégén még ellencsapásokat is tudtak indítani.
Az biztos, hogy nagyon nehéz hét elé néz az ukrán hadsereg és a civil lakosság is: az oroszok a múlt héten stratégiát váltottak, már mindenkire lőnek, nemcsak katonai célpontokra, a menekülő civil lakosság sem volt kivétel a hétvégén.
- Újabb gazdasági szankciók léphetnek életbe, és egyre inkább célpontba kerül az orosz energiaszektor, amihez a Nyugat eddig nem akart hozzányúlni.
Noha a fűtési szezonra Európa rendelkezik elég tartalékkal gázból, az EU is a Gazprom között nem akadt el a szállítás (még ha egy-egy vezetéken csökkentették is az oroszok a kapacitást, az emiatt megnövekedő gázárral, amúgy szintén ők járnak jól). Marad tehát a kőolaj.
Antony Blinken vasárnap arról beszélt,
vizsgálják az orosz kőolajimport betiltásának lehetőségét.
Borítókép: A magyar humanitárius segély részét képezõ, üzemanyagot szállító tehergépkocsik a záhonyi magyar-ukrán határátkelõhelyen, a kárpátaljai Csapon 2022. február 27-én. MTI/Nemes János
