Az uniós szankciók részeként megfogalmazott Európai Uniós állásfoglalás olyan korábbi óriásprojekteket is leállíthat, mint Paks 2. A Brüsszelben kedden megszavazott dokumentum a kémbanknak nevezett beruházási bank betiltását, és az orosz állampolgároknak korábban kiadott letelepedési kötvények felülvizsgálatát is hozhatja.
Újabb szankciós csomagot „állít össze” az Európai Parlament (EP) Oroszország ellen, amihez ma több módosítót is befogadott – ezek közül valamennyi érinti Magyarországot és azt a kormánypárti Fidesz-KDNP képviselői is megszavazták.
Keddi rendkívüli ülésén az Ukrajna elleni agresszióról szóló EP-állásfoglalás módosító indítványairól és részleteiről szavaztak Brüsszelben. Az ajánlások között magyar szempontból is rendkívül fontos tételek szerepeltek, amelyeket a Fidesz EP-képviselői is megszavaztak – írta Ujhelyi István, ellenzéki EP-képviselő a Facebook-oldalán.
Léket kaphat a paksi orosz bővítés
Támogatták például azt a javaslatot, amely kimondja, hogy a tagállamok:
- szüntessenek be az Oroszországgal a nukleáris területen folytatott minden együttműködést,
- különösen a Roszatommal és leányvállalataival való együttműködést,
- így az Oroszországgal a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében folytatott együttműködést,
- valamint szüntessék meg vagy vonják vissza a Roszatom valamennyi leányvállalatának működési engedélyét.
Ennek magyar szempontból kiemelt jelentősége van, ugyanis a gyakorlatban azt eredményezheti, hogy leáll a Paks 2 atomerőmű-projekt, de legalábbis tartósan elhalasztják, amiről még hétfőn is az volt a hivatalos kommunikáció, hogy minden megy tovább, a Roszatom teljesíti szerződésben vállalt kötelezettségeit, és 2029-30-ban a két új blokk már termeli az áramot.
A projekt egyébként már most nagy csúszásban van, de az évenkénti Orbán-Putyin találkozókon eddig mindig megerősítették, hogy a felek elkötelezettek a projekt végrehajtásában, ami nagyrészt orosz hitelből valósul meg.
A nemzetközi szerződéseket a kormány titkosította, azt viszont lehet tudni, hogy az orosz hitelt már elkezdtük törleszteni.
A mai napig a magyar kormány álláspontja elég egyértelműen az volt, hogy folytatni kell a Paks 2 beruházást, szemben például Finnországgal vagy Romániával, az uniós ajánlások keddi támogatása így fontos fordulatot vetíthet előre.
Még két kritikus pont: kémbank és a kötvényprogram
Egy másik – ugyancsak megszavazott – ajánlás értelmében betilthatják a Budapesten működő, gyakran orosz „kémbanknak” nevezett Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) működését. Az NBB Moszkvából tette át a székhelyét évekkel ezelőtt Budapestre, tisztségviselői diplomáciai mentességet élveznek, legnagyobb részvényese Oroszország után Magyarország, tulajdonosa még Lengyelország, Szlovákia és Bulgária. Románia és Csehország már a háború miatt kiléptek a részvényesi körből.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ azt közölte a szerkesztőségünkkel, hogy
az NBB kiutasítása nem szerepel a kormány tervei között
– egyúttal hisztériakeltéssel vádolta az éppen a bank előtt tüntető ellenzéki pártokat. A közleményben ugyanakkor szerepel az is, hogy Magyarország a közösen elfogadott szankciókat támogatja. Az oroszok elleni szankciós politikában eddig azt láttuk, hogy az Orbán-kormány az EU közösen elfogadott döntései mögé beállt. Ha tehát az EP-csomagra rábólint a Bizottság és a Tanács, akkor a NBB, melynek a magyar kormány ingyen biztosít központot Budapesten, valóban költözhet. A nyugati szankciós listán amúgy ez a bank nem szerepel, mivel az ENSZ alá van bejegyezve.
A letelepedési kötvény felülvizsgálatát is követeli az EP, az ajánlás úgy fogalmaz, „felhívja a tagállamokat és a befektetési rendszerek révén tartózkodási engedélyt biztosító szövetséges országokat, hogy vizsgálják felül az ilyen tartózkodási jogállással rendelkező minden kedvezményezettet, és vonják vissza a vagyonos orosz magánszemélyek és családtagjaik, különösen a szankcionált magánszemélyekhez és vállalatokhoz kapcsolódó kedvezményezettek tartózkodási engedélyeit.”
Ilyen kötvényprogramja a magyar kormánynak is volt, Rogán Antal propagandaminiszter bábáskodása alatt, titkolt és offshore hátterű közvetítőcégek busás eljárási díjért cserébe bonyolították a programot, aminek keretében több kétes megítélésű politikus vagy bankár juthatott be a schengeni övezetbe. Letelepedési kötvény, jellemzően az adott országban vállalt bizonyos befektetés vagy ingatlanvásárlás mellett más EU-s országok is bonyolítottak, a magyar kötvényprogramnak ilyen feltétele nem volt.
Fontos tudni, hogy az EP állásfoglalása egyrészt jogilag nem kötelező érvényű, másrészt azt az Európai Parlamenti képviselők szavazták meg (a Fidesz EP-képviselői is), az nem feltétlenül a magyar kormány álláspontját tükrözi. Ahogy fent is írtuk, még több szavazási forduló hátra van ahhoz, hogy ezek egy valós szankciós csomagba bekerüljenek.
Borító: Süli János, a paksi beruházásért felelős kormánytag egy 2017-es fórumon, Budapesten. Fotó: Paks II Zrt.
