Gotham városa még mindig sötét, még mindig velejéig korrupt, de ennyire földhözragadt talán még sosem volt, mint ebben a majd háromórásra duzzasztott, így is sallangoktól mentes detektívfilmben. Az új Batman legalább annyira Robert Pattinsoné, mint az ellenlábasoké, részben ezért is lesz annyira megkerülhetetlen, mint Christopher Nolan trilógiája. A film háborús időkben jutott vászonra, ami kétségkívül rányomja bélyegét az összhatásra.
Eltelik majdnem három óra. Kifelé kóválygok a moziterem félhomályából. Jó filmeknél amúgy is máshogy hatnak a kinti fények, most viszont kifejezetten nem vágyom rájuk. Hát még mennyire nem vágyhatják azok, akiket pár száz kilométerrel arrébb sokkal közvetlenebbül érint egy most zajló háború.
Hirtelen nem tudom eldönteni, hogy máskor is így talált volna-e meg az új Batman, mint az orosz invázió megindulásának napján. Elvégre a két világháború alatt sem véletlenül ugrott meg a mozizási hajlandóság: részben mert menekültek az emberek a mindennapokból, vagy mert egymás társaságára vágytak. Nem túlméltatva ezzel saját helyzetemet, félelmeimet, beszédes, hogy inkább a gothami sötétségben merengenék tovább.
Egy háború kellett, hogy megértsem a mozi lényegét.
Az eredeti cím, ahogy az a vásznon is egyből nagy, piros betűkkel felvillan, szimplán The Batman, magyarul Batman. Nem kezdődik, nem visszatér, nem felemelkedik, nincs vele Robin sem: szimplán csak Batman. Nem igényel semmilyen filmes előismeretet, nem akar újat mondani, ilyen értelemben tehát nincs túlbonyolítva. És talán pont így tesz a legjobban: még hasonlóan komor hangulata ellenére is merőben eltér Tim Burton vagy akár Christopher Nolan verziójától, sőt felér hozzájuk.
Hosszú évekig úgy volt, hogy a DC képregénygarázs denevérruhás szuperhősének új szólófilmjét majd Ben Affleck neve fémjelzi. Aztán a színészt a szerep és felerősödő alkoholizmusa egyszerre emésztette fel, így távolodott el először az író-rendezői feladatoktól, majd pedig a karaktertől is. Megkapta hát az a Matt Reeves (Cloverfield, A majmok bolygója: Forradalom, A majmok bolygója: Háború) a projektet, akiről – ahogy az ilyenkor szokás – az hírlett, ő aztán tényleg nagy rajongója a képregényeknek. Az efféle kijelentésekre a Zack Snyder-féle iterációk óta (Batman Superman ellen: Az igazság hajnala, Zack Snyder: Az Igazság Ligája) talán immúnissá vált a rajongótábor – nem alábecsülve ezzel az ő általa elért érdemeket sem.
Robert Pattinson mint Batman a Batman (The Batman, 2022) című filmben. Fotó: Warner Bros. Pictures
Reeves koncepciója, ami ismét egy külön mozgóképes világot teremt a több mint 80 éve kitalált képregénykarakternek, mégis szimpatikusnak, de legalábbis merésznek hatott. Nagyzolónak viszont semmiképp. Az ő Batmanét igazságosztó karrierjének második évében ismerjük meg. Pont olyannak, amilyennek a való életben is egy fiatal pályakezdőt: benne van a lendület, szélsebesen tanul, fejlődik, mégsem érzi magán, hogy egyről a kettőre jutna. Ez a Bruce Wayne – aki olyannyira Batmannek szenteli az életét, hogy még civilben is alig mutatkozik a nagyérdemű előtt – a bosszú fázisában ragadt, nevét, sziluettjét is inkább a gothami alvilág és annak züllött dagonyája ismeri jobban.
Erre a Gothamre nem pillant le sem sötétkék égbolt, se nem vöröses alkony, csak a fullasztó feketeség, melynek alakjait hol a szoba kallódó fénye, hol az éjszakai klub neonjai, de leginkább az utcákat, sikátorokat felemésztő korrupció emeli ki.
Filmekhez jobban értők ezt neveznék talán film noirnak. Batman rajongóit sem érhette eddig semmi váratlan. És mégis, eme képet Reeves lehengerlő filmes nyelven festi le a nézőknek. Nem tartva attól, hogy klisékbe hajlana, mer a kézenfekvő eszközökhöz nyúlni, tőmondatos narrációhoz, határozott kulcsszínekhez, még popkulturális hommage-okhoz is. Kamerája nem remeg bele sem a gyötrő atmoszférába, sem hősünk nyers ütéseibe, sem pedig Michael Giacchino filmzenéjének végtelenül egyszerűre vett, pont ettől túlfeszülő taktusaiba. Sőt, mintha csak a szigorúan papírra vetett képregénypanelek és szövegbuborékok elevenednének meg a nagy vásznon.
Mindennek megvan a maga helye, úgy nincs egy csepp sallang vagy üresjárat sem a snittekben, hogy még mindig egy majd háromórás darabról beszélünk.
Jeffrey Wright mint James Gordon és Robert Pattinson mint Batman a Batman (The Batman, 2022) című filmben. Fotó: Warner Bros. Pictures
A Batman részben a Hosszú Halloween képregényből inspirálódik, kezdve azzal, hogy természetesen halloweenkor játszódik, odáig, hogy egy sorozatgyilkos utáni nyomozás adja a film cselekményének gerincét. Reeves egy interjúban bevallotta: tartott attól, hogy ez a szál idővel untatni fogja a közönséget, de az első tesztvetítések eredményei végül nem ezt mutatták. Bele-bele lehet bóbiskolni ebbe a nagyívű, mégis földhözragadt nyomozósdiba, de minden apró elemnek, kitérőnek helye van a történetben, és ha kell, nagyszerűen csavarja ki, akár forgatja is fenekestül fel az alapanyagot, persze, csak a maga diszkrét módján, nem újratalálva a kereket sem.
A szereplőválogatás annyira megfontoltnak tűnik, hogy azt érezni: minden egyes szerepet a számára most épp megfelelő színészt kaphatta meg.
Sosem jó ómen egy képregényfilmben ennyi ellenlábas, de ha úgy vesszük, a Batman inkább az ő eredettörténetük, mintsem a címszereplőjéé vagy szövetségeseié.
- Paul Dano főgonosza, a szűk harminc éve még kalapban, harsány zöldben bohóckodó Jim Carrey-vel megálmodott, ma már kegyetlen sorozatgyilkosként a rejtélyeit szétszóró Rébusz hol csak hangjával, hol pixeles képernyőkön bukkan fel, jelenléte így is jelenetről jelenetre egyre felkavaróbb. Halk megjegyzés: a szerepet eredetileg Jonah Hillnek szánták.
- A macskajelmezes Selina Kyle-ként látva Zoë Kravitztől egyszerűen minden pillanatában megdobban a szív, pont annyi játékosságot hoz csak be, amennyit az összkép még elbír.
- Ugyanez mondható el a Colin Farrell-féle Pingvinről is, aki igazi pitiáner gazfickóként lubickol a szerepben. Nem csoda, hogy ővele is, valamint a korrupció széles spektrumában rohadó gothami rendőrökkel is már külön streamingsorozatokkal terveznek.
- Ha már gothami zsaruk, a Jeffrey Wright-féle Gordon rendőrhadnagy nemcsak vakmerő bátorsággal, de önzetlen odaadással szolgálja városát. Mi más lehetne egy zöldfülű, hangját kereső igazságtevő számára, ha nem követendő példakép?
- Andy Serkis mint Alfred, Bruce/Batman segítője elsősorban epizódszerepben tárja fel fájó mélységekig nemcsak saját szerepe, de a Wayne család örökségét is, ily módon azért a hős eredetét is újravizsgálva, második év ide vagy oda.
- Mindeközben John Turturro, korunk egyik legkimagaslóbb karakterszínésze szerényen csempészi be manírjait teljes életművéből Carmine Falcone karakterébe, hús-vér fehérgalléros Batman-gonoszt teremtve meg ez által.
Zoë Kravitz mint Selina Kyle és Robert Pattinson mint Batman a Batman (The Batman, 2022) című filmben. Fotó: Warner Bros. Pictures
Így jutunk el Robert Pattinsonhoz, aki az Alkonyat-filmek után egy évtizeddel élheti most meg saját közönségfilmes reneszánszát. A színész, aki deklaráltan művészfilmekben, a független filmes szcénában edzette magát és a vámpíros tinifranchise által megpecsételt imázsát,
talán a legjobb pillanatban adja meg magát a szuperhősőrületnek.
Teszi mindezt úgy, hogy aláveti magát a gúnyának, ami az elmúlt évtizedekben vagy így, vagy úgy, de sorra kikezdett viselőivel Michael Keatontől kezdve Val Kilmeren és George Clooney-n át a már említettt Affleckig, de még Christian Bale-ig is, aki, mint maga mondta, „jobb Batman” is lehetett volna. Pattinson játékában épp a csend, a megtörtség, így pedig a hirtelen kitörések a legizgalmasabbak, és hogy ott van benne a továbblépés esélye is, mind Batmanként, mind Bruce Wayne-ként. Ha valóban zöld utat kap az a folytatás (erre mérget lehet venni), úgy ki tudja, mivé érhet ez a figura. Pláne annak tudatában, hogy eközben más, közelgő DC-filmekben (The Flash, Batgirl) pont a régi Batman-változatokkal, Keatonével és Affleckével kokettál a stúdió a mostanság oly népszerű multiverzumtrend jegyében.
Megromlott egy kicsit a viszonyom a mozival a koronavírus elmúlt két évében, ezt nem tagadom. Ma már semmi nem igaz abból, hogy „a legjobb kép és hang”, a mellettem ülők megállás nélkül duruzsolnak, maszkot kell hordani, és a többi. De mikor pár órán belül már harmadjára fejteném le alkaromról a bőrt, annyira ki van feszítve a jelenet, és mert annyira hatni tud kifele a vászonról minden ráfestett részlet, ráadásul a teremből kilépve még hosszú másodpercekig pislogok, hogy melyik világból hova léptem ki és hová vágynék most inkább vissza:
na, ott értettem meg igazán a mozi lényegét. Bámulatos (képregény)film.
Paul Dano mint Rébusz a Batman (The Batman, 2022) című filmben. Fotó: Warner Bros. Pictures
A Batman (The Batman, 2022) 2022. március 3-tól látható a hazai mozivásznakon, április 18-tól elérhető az HBO Max streamingszolgáltató hazai kínálatában is.
Borítókép: Warner Bros. Pictures
