Egyelőre még a szalagcímek rángatják a globális és a régiós piacokat, de már érződik az orosz-ukrán konfliktus hatása a magyar piacon is. Legnagyobb vállalataink közül sokan jelentős kitettséggel rendelkeznek kelet felé, erősen negatív irányt vehet a piac, ha tovább eszkalálódik a helyzet. A Forbes.hu szakértőket kérdezett a kilátásokról.
Mélyülhet az orosz-ukrán konfliktus: kedd reggelre kiéleződött a helyzet, miután az orosz államfő Vlagyimir Putyin elismerte két ukrán szakadár terület függetlenségét, és katonai konvojokat láttak Kelet-Ukrajnában.
A háborús kockázat nemcsak a régiós, hanem a globális gazdaság mozgásait is jelentősen átírhatja a következő hetekben, de már érződnek a hatásai a magyar gazdaságban is.
A konfliktus eszkalálódására a Budapesti Értéktőzsde különösen érzékenyen reagálhat, és a forintnak sincsenek túl jó kilátásai. A BUX Index szerda reggeli mélyrepülése normalizálódni látszik, de a magyar blue chipek jelentős keleti kitettsége miatt nem túl jók a kilátások. Piaci szakértőket kérdeztünk a lehetséges irányokról.
A szalagcímek rángatják a bizonytalan piacot
Az, hogy milyen tartós, és milyen mélységű hatása lesz az orosz-ukrán konfliktusnak a régiós, és azon belül a magyar gazdaságra, természetesen attól függ, mennyire eszkalálódik a helyzet. „Történelmi kapaszkodóként ebben az esetben a krími konfliktushoz tudunk visszanyúlni: 2014-ben a bizonytalanság, a konkrét háborús veszély negatívan hatott a régió piacára, így a forint eszközökre is. A végül csak a Krím-félszigetre koncentrálódó konfliktus tartósan nem befolyásolta a szomszédos országokat, rövid ideig tartó, limitált hatást figyelhettünk meg a régióban” – mondja Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője.
2022 elején, a mostani orosz-ukrán konfliktus azonban abszolút a globális befektetői figyelem középpontjában áll, és ennek megfelelően mozognak a piacok is.
A helyzet egyelőre bizonytalan, a szalagcímek rángatják a tőzsdéket: ha úgy tűnik, hogy diplomáciai úton sikerül a konfliktust kezelni, az pozitívan hat a kockázatos eszközökre, a háborús konfliktus eszkalálódása pedig értelemszerűen negatív irányba löki a piacot.
Egyelőre gazdaságilag nettó vesztes lehet Putyin, ha tovább feszegeti a határokat.
„Ezt látjuk a mai napon is. A most megfigyelhető negatív hatások közvetlen kiváltó oka a hétfő esti fejlemények, miszerint Oroszország függetlenként ismerte el a szakadár területeket, és aggasztó hírek érkeznek a katonai csapatok mozgásáról is – tette hozzá a szakember. – Nyilvánvaló, hogy amíg a piac nem lát tisztán, addig a bizonytalanság is marad, ami kisebb nyomás alatt tartja a régiós eszközöket. De egy tartósabb negatív hatásra fel lehet készülni a komolyabb háborús helyzet kialakulása esetén.”
Trippon szerint ha Putyin csak a gazdasági szempontokat veszi figyelembe, jelenleg nettó vesztesként jöhet ki a helyzetből Oroszország. Az orosz tőzsde ugyanis két napja zuhanórepülésben van, akár az Európai Uniótól, akár az Egyesült Államoktól érkező komolyabb szankciók bevezetése az orosz gazdaságnak rendkívül fájna. „Ezt a rubel és az orosz részvények is nagyon megsínylenék” – mondja az elemző.
Félhetnek a magyar blue chipek
„Kialakult egy általános piaci hangulat, és mivel Magyarország a régióhoz tartozik, ez fokozottan kihat a Budapesti Értéktőzsdére és a magyar eszközökre” – mondja Török Lajos, az Equilor vezető elemzője, aki a magyar blue chipek közvetlen keleti kitettségét említi jelentős kockázati szempontként. „A négy közül három, a BUX Indexet legnagyobb mértékben befolyásoló vállalat – azaz az OTP, a Richter és a Mol is közvetlen módon van jelen ezeken a piacokon” – tette hozzá a szakértő.
Emiatt nem véletlen, hogy a BUX a konfliktus kiéleződését követően a Budapesti Értéktőzsde nyitásakor hatalmasat, körülbelül 7 százalékot zuhant: az eladási hullám a keddi, 48 470 forintos záró árfolyam reggel 9 óra 10 perckor 45 ezer forintra esett.
Ez egyelőre rövidtávú hatásként figyelhető meg a tőzsdén, a másfél óra leforgása alatt 2.500 pontot javított az index, de a negatív hírek ugyanilyen irányba tolhatják a BUX-ot. „A konfliktus eszkalálódásának és az ezt követő gazdasági szankcióknak ilyen szempontból a legnagyobb vesztese az OTP lehet. Az ő esetükben egy orosz és egy ukrán leányvállalatról is beszélünk, természetesen mind a kettőt nagyon negatívan érintené a háborús kockázat mélyülése” – mondja Török.
Nagyot esett a BUX a nyitás után, de valamivel normalizálódott az index árfolyama. Kérdés, hogy meddig. Forrás: BÉTA blue chipek közül a Richternek is nagyobb a kitettsége Oroszország felé: esetünkben nagykereskedelmi tevékenységről beszélünk, ez azonban a vállalat eredményéhez aránylag nem járul hozzá jelentős mértékben. A Mol szibériai és azerbajdzsáni kitettségei szintén kockázatossá teszik a vállalat papírjait. „Ha a helyzet nehezíti az ott előállított nyersanyagok szállítását Magyarország felé, negatívan fog hatni a BUX Indexre” – tette hozzá a szakember.
A forint egyelőre jól tartja magát, az Equilor elemzője szerint az orosz-ukrán konfliktus mellett a kamatdöntő ülések szintén nagy szerepet töltenek be ebben. „Nagyon sokat számít, hogy a Magyar Nemzeti Bank keddi és csütörtöki ülésein hogyan dönt. Ha a kamatemelések csak a szokásos 50 bázispontos emelést jelentik az alapkamat, és 30 bázispontos emelést az egyheti betéti kamat szempontjából, akkor előfordulhat, hogy gyengülhet a forint. De ha tudja tartani magát, akkor nem kell beavatkozni a következő kamatdöntő gyűlésig” – mondja Török Lajos.
A konfliktus mélyülése természetesen negatívan hathat a magyar-ukrán kereskedelmi egyenlegre is, a magyar külkereskedelem fizetési mérlege negatív irányba mozoghat, ha Ukrajnába nem tudunk annyit exportálni.
Ez azonban az ukránokat kedvezőtlenebbül érintheti, mint a magyarokat: 2019-es adatok alapján országunk a 9. legfontosabb kereskedelmi kapcsolata Ukrajnának, míg Magyarország szempontjából Ukrajna tizennegyedik.
„Inkább az Oroszország felé irányuló szankciók lehetnek rosszabb hatással a keletre exportáló magyar cégekre” – tette hozzá az Equilor elemzője.
