Hadüzenet nem volt, lövöldözés sem nagyon, Moszkva békefenntartásnak hívja, a Nyugat inváziónak. Hoztunk pár választ pár fontos kérdésre.
Update! Ez a cikkünk keddi, azután született, hogy Moszkva elismerte a szakadár területek függetlenségét. Az orosz haderő viszont csütörtök hajnalban bevonult Ukrajnába, több nagyvárost megtámadott. Kijev bevezette a hadiállapotot, most már hivatalos, hogy háború van.
Furcsa az a háború, amikor a felek nem lövöldöznek egymásra. Pedig keleti szomszédunknál nagyjából ez a helyzet: egyes orosz csapatok az első hírek szerint ellenállás nélkül vonultak be olyan területekre, amiknek többségét a hozzájuk hűséges, paramilitáris erők tartottak ellenőrzésük alatt. Videók és felvételek érkeztek, hogy katonai konvoj vonul Donyeck környékén, bár egyelőre nem tudni, hogy mekkora és milyen felségjelzésű haderő lépett be a területre, az az orosz hadsereghez vagy a szakadárokhoz tartozik-e.
Moszkva ma éjjel nem hadat üzent, hanem elismerte szuverén államként a két területet, a luhanszki és donyecki régiót. Putyin aláírt a két terület vezetőjével egy tízéves baráti szerződést, aminek egyik pontja, hogy mindkét régió engedélyt ad az állandó orosz katonai jelenlétre. Ez az indok, ami alapján az orosz haderő ellenőrzése alá vonhatja a területet, már be is jelentette, hogy csapatokat küld a régióba. Moszkva békefenntartó missziónak hívja azt, amit a nyugati világ inváziónak.
Háború van a szomszédban?
Nem, nincs, hadüzenet egyik fél részéről sem volt. Bár az ukrán kormány 2014 óta de facto hadban lévőnek tartja magát az oroszokkal. 2014-ben szállta meg Oroszország a Krím-félszigetet, az akkori forgatókönyv szerint paramilitáris csapatok jelentek meg a félszigeten, a fegyveresek árnyékában megtartott népszavazáson pedig a helyi, döntően orosz lakosság arról döntött, csatlakoznak Oroszországhoz. Putyinnak már csak el kellett fogadnia, hogy a Krím-félsziget újra Moszkva fennhatósága alá kerül.
A 2014-es eseménysort súlyos gazdasági szankciók követték, de Oroszország nem vonult ki a területről. A mai napig alig van ország, ami elismerné, hogy a Krím Oroszország része.
Viszont Moszkva ki tudott jönni a szankciók okozta lejtmenetből, ami bátorságot adhat Vlagyimir Putyinnak: most sem kell visszafordulniuk.
Mi lesz Kelet-Ukrajnában?
Várhatóan ugyanaz, mint a Krímben: orosz megszállás, de facto függetlenség és a nyugati világ szankciói. Arra egyelőre kevés esély mutatkozik, hogy az orosz hadsereg egyből Kijev ellen vonulna, de nagyobb ellenállás nélkül szakíthat le további területeket Ukrajnáról.
Az ukrán államfő, Volodimir Zelenszkij nem akar nyílt háborús konfilktust, de készek megvédeni országukat – már ha tudják a nagyjából 170-190 ezer fős orosz haderőtől.
Az Egyesült Államoktól ma várható, hogy bejelenti a szélesebb körű szankciókat. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa is válságértekezletet hívott össze, ám a BT hamar döntésképtelenné tud válni: az öt állandó tagból (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország) egy vétója is elég, hogy ne szülessen határozat.
Az Európai Unió várhatóan szankcionálni fog, bár ennek hatásfoka erősen vitatott. Európa nagyon erősen függ az Oroszországból érkező földgáztól, Vlagyimir Putyin korábban többször belengette, hogy akár el is zárhatják a csapokat. Ennek ellenére biztos, hogy lesz közös uniós fellépés, ami az orosz bankok és cégek nemzetközi mozgásterét szűkítheti, illetve orosz üzletemberek nyugati vagyonát zárolhatja. Még januárban felmerült, hogy egyes orosz pénzintézeteket leválasztanak a SWIFT-rendszerről, ami gyakorlatilag a globális pénzügyi rendszerből való kizárást jelenti. Ám ez olyan súlyosan megrázná a nemzetközi pénzpiacokat, hogy inkább letettek róla.
Ami szinte biztos nem várható, hogy jelentős NATO-haderő jelenik meg a környéken és harcolnak az Oroszokkal. Putyin valószínűleg nem kockáztatna meg egy éles háborút az atlanti szövetséggel és a NATO sem akar katonákat feláldozni Ukrajnáért.
Üzleti, gazdasági következményei lesznek?
A térségünket és hazánkat is érintheti a konfliktus, ahogy a tőkepiacokat máris megrázta. A kereskedők ilyenkor eldobnak minden eszközt, ami kicsit is kockázatos, így a régiónk részvény- és devizapiaca is súlyos mínuszokban van. A Budapesti Értéktőzsdén szinte minden vörös, a blue chipek 1,5-3 százalaékos esésben vannak, de reggel még rosszabbul nézett ki a parkett. A forint és a régiós devizák is esésben vannak.
Erősödnek viszont a biztonságos eszközök, az arany és az ezüst árfolyama emelkedik, úgyszintén a legnagyobb gazdaságok állampapír-hozamai esnek, tehát a befektetők zsákolják a papírokat. A konfliktus egyik legnagyobb nyertese, az olajár is köszöni, jól van, csak ma 3,4 százalékot emelkedett, 96 dollár fölött van a hazai benzinkutasok legnagyobb bánatára.
A további gazdasági, üzleti hatások annak fényében lehetnek tiszták, hogy pontosan milyen szankciókat jelentenek ma be Moszkvával szemben.
