Divat is, kell is, de mennyibe kerül valójában a fogszabályozás? Durvább, mint gondolnád. Én 2020-ban meghoztam a nagy döntést – aminek megvalósítását a covid 2021-re tolta –, de számos meglepetés ért. Tíz pontba szedtem őket, hogy te már képben legyél, amikor megnyomod a startgombot. (Az információk Budapestre és felnőttkori fogszabályozásra vonatkoznak.)
Az ember kisiskolás korában képes laposkúszásban közlekedni esténként, nehogy a szüleinek eszébe jusson, hogy be kell tennie az éjszakai fogszabályzót. A kamaszévei alatt semmi sem tűnik csúnyábbnak – és hátrányosabbnak –, mint egy klasszikus, rögzített fémszerkezet az ember szájában. Huszonévesen már bánja, hogy nem vágott bele a procedúrába, de se pénze, se ideje a fogaival foglalkozni, úgyhogy rapid megoldásokhoz folyamodik és legjobb esetben is csak félsikereket ér el. És akkor eljut harminc-negyvenéves korára a pontra, hogy hát tulajdonképpen van is már erre anyagi kerete, a fogai az egészsége fontos részét képezik, és hogy még mindig csak azok zavarják a külsejében, esetleg egyre több problémát okoznak az evés vagy az alvás során is. Na, így vágunk bele mostanság sokan a fogszabályozásba.
Természetesen a szabálytalan fogsor nem csak esztétikai ügy – sok esetben legalább akkora a funkcionális probléma is, ami nemhogy nem oldódik meg magától, de borítékolható, hogy idővel folyamatosan súlyosbodik. Szerencsére a fogszabályozásnak nincs életkori határa, 99 évesen is érdemes lehet belevágni. De az elhatározáshoz sok mindent át kell gondolni.
1. Érdemes több helyről ajánlatot kérni, de a konzultációk drágák.
Amikor a kerületi fogorvos egy rutinellenőrzésen a lelkemre kötötte, hogy végre komolyan átgondolom a fogszabályozás lehetőségét, csak egy kemény tanácsot adott: minimum három különböző szakorvoshoz menjek el állapotfelmérésre, és csak azután válasszak az ajánlatok közül.
Így is tettem. Kiderült, hogy sokféle szakmai nézőpont és gyakorlat van a fogszabályozás terén, és nem mindenkinél működik mindegyik. Ezen felül nem minden esetben működik az orvos-beteg közti kémia sem, ami egy ilyen évekre nyúló szoros együttműködés alatt nem mellékes szempont.
Számítani kell arra, hogy ezek a legjobb esetben is legfeljebb egy órán át tartó állapotfelmérések és konzultációk átlagosan egyenként 15-40 ezer forintba kerülnek, ennyiért már egy hozzávetőleges kezelési terv is jár értük.
„És akkor még nem történt semmi”, ahogy mondani szokás. Ugyanakkor egyes helyeken ezt az összeget, vagy egy részét levonják a kezelési költségből, ha az ember végül adott orvost választja.
2. Könnyen lehet, hogy az általad kiválasztott szakorvos várólistája több hónapos, akár több mint féléves.
Igen, jártam így. Ajánlottak valakit, aki állítólag jól dolgozik és az árai is viszonylag barátiak. 6-9 hónapos várólistát kellett kivárnom, hogy egyáltalán a számba nézzen.
Ez bizony néha fáj (Fotó: Atikah Akhtar / Unsplash)
3. Többféle röntgenre és CT-re van szükség, ami szintén drága.
Az kevés, hogy egy doki az ember fogaira kukkant. Ahhoz, hogy az orvos kezelési tervet tudjon készíteni, és ezáltal ajánlatot adni, képalkotó vizsgálatokra is szükség van, akár többféle fogászati röntegenre (egyenként kb. 5-15 ezer forint) és CT-re is (kb. 10-30 ezer forint).
Ráadásul ezeket a kezelés ideje alatt – ami éveket is jelenthet – többször is szükséges lehet elkészíttetni a változások ellenőrzése céljából.
4. Előfordulhat, hogy a különböző szakemberek egymásnak élesen ellentmondanak.
Sok várakozás és különböző konzultációkra mászkálás után az én eseteben eljött az a pont, amikor két kiválónak mondott, elismert szakorvos egymásnak tökéletesen ellentmondó kezelést javasolt számomra. A két ajánlat között két foghúzásnyi, két további műtétnyi, több százezer forintnyi különbség volt, továbbá az egyik kizárólag műanyag sínekkel történő kezelést, a másik kizárólag fém braketekkel történő kezelést látott megfelelőnek.
Na, ilyenkor a laikus az egy darab szájával és két darab fogsorával, dönt.
Szóval érdemes időben elkezdeni információkat és személyes tanácsadókat gyűjteni, mindennek utánajárni, az állapotfelméréseken pedig releváns kérdéseket feltenni.
5. Akár egészen komoly műtétekre is szükséged lehet (akkor is, ha azt hiszed, hogy veled minden teljesen rendben van) és előfordulhat, hogy néhány fogadtól is el kell köszönnöd.
Tizenévesen azt hittem, a legrosszabb dolog, ami a fogszabályozás kapcsán velem történhet, az, hogy kihúzzák egy-két fogamat, meg hogy majd kiközösítenek az osztálytársaim.
Harmincévesen ezen már csak röhögtem. Aztán jól meglepődtem, amikor a fogorvos közölte, hogy nem vállalja a kezelésemet, ha én nem vállalok legalább egy csontmegerősítő parodontológiai műtétet, ami egy bölcsességfog eltávolításával is jár. Bevállaltam, aztán kettő lett belőle, így két foggal és bő 600 ezer forinttal lettem rövidebb, viszont jó pár milliméterrel vastagabb az alsó fogíveimen.
Bár a korral és a tudománnyal haladó szakemberek célja ma már az ember összes egészséges fogának megmentése, amíg csak lehet,
számos esetben szükség lehet fogeltávolításra, sőt problémakezelő vagy megelőző parodontólógiai kezelésekre is (ezek néhány tízezertől több százezer forintig terjedő költségeket jelentenek).
Utóbbiakra a fogszabályozó kezelés előtt, alatt és után is lehet számítani.
6. A fogszabályozás nemcsak komoly elkötelezettséget, de sok lemondást is jelenthet.
Amikor először olvastam arról, hogy a klasszikus fém fogszabályozóval nem szabad olajos magvakat, müzliket és aszalt gyümölcsöket, keményebb granolákat fogyasztani és kemény gyümölcsökbe harapni, majdnem lemondtam az össze konzultációt és úgy döntöttem, hogy hagyom a fenébe az egészet. Kevés dolog van, amiről borzasztóan nehezen tudnék lemondani, de ezeknek a reggeliknek és a nasiknak krónikus függője vagyok.
Több rögzített fogszabályozóval élő, vagy ilyen kezelésen átesett ismerősöm arról számolt be, hogy minden egyes „aktiválás”, vagyis a készülék meghúzása után csak pépeket képes enni az ezt követő fájdalom miatt.
Aztán különböző okokból átlátszó műanyag síneket (Invisalign vagy Clear Aligner) kaptam rögzített fémeszközök helyett. Ezeket bármikor kivéve továbbra is könnyedén ehetek bármit, amit csak szeretnék, viszont egész más lemondásokra kényszerítenek. Hideg vizen kívül ezekkel a sínekkel semmit sem szabad fogyasztani, mert bármi tönkre teheti vagy elszínezheti őket. Így minden egyes kávé, tea, pohár bor, csokikocka vagy csipszdarab esetén a síneket ki kell vennem, és fogyasztás után fogat kell mosnom, fogselymeznem, majd az egész rendszert a kiegészítőkkel együtt (lásd lejjebb) visszapakolni a számba, és mindezt egy nap csak annyiszor játszhatom el, hogy a kötelező 22-23 órányi sínviselési idő ne csökkenjen le. Szóval vannak ilyen készülékek meg olyan készülékek, de mindegyik jár bizonyos fajta lemondásokkal.
Ja, a pöszeséget is említsük meg – a fogszabályozót viselő ember a tiszta beszédét is elengedi egy időre.
Az itthon Clear Aligner vagy Invisalign néven futó “átlátszó”fogszabályozó (Fotó: Diana Polekhina / Unsplash)
7. Megesik, hogy csavarok, gumigyűrűk, zavaró fémhorgok is kerülnek a szádba a készülékkel együtt. Kényelmetlenek, külön odafigyelést igényelhetnek és többletköltséget is jelenthetnek.
Miután felébredtem a szükséges műtétek és az árak okozta sokkból és kézbe vehettem a kezelési terveimet, a következő dolog, amivel meg kellett küzdenem: elfogadni, hogy a fogszabályozóval együtt az állkapcsomba minicsavarok, a fogaimra ragasztott (a nyálkahártyát, nyelvet felsérteni képes) kis fémhorgok, és az állkapcsaimat különböző irányokból összekötő gumigyűrűk, akár akril harapásemelők és retenciós készülékek (kis akrillemezek) is járhatnak. Az ember először a fájdalomtól fél, aztán meg azon gondolkodik, hogyan fog beszélni, ne adj isten csókolózni az összegumizott szájával.
Megnyugtatásul hozzáteszem: a kampók ragasztásos rögzítése utáni első két nap pokla óta megszoktam a helyzetet, már nem okoznak problémát; a gumik pedig sokkal kevésbé feltűnőek, mint gondoltam, és gyorsan megtanulható ki- és behelyezésük és cseréjük.
Természetesen ezekre nem mindenkinek van szüksége, de nem ritkán használt kiegészítőkről van szó.
A kezelés ára a szükséges kiegészítő eszközöket nem minden esetben foglalja magában. Pl. az ínybe helyezett minicsavar darabja 30-45 ezer forint, és általában kettő kell belőle.
8. Könnyen lehet, hogy évekig kell majd egy szakorvost látogatnod, és jóval gyakrabban, mint szeretnéd.
„Legalább két év, legalább két műtét, legalább kétmillió forint” – ez volt az a mondat, ami a jelenlegi fogszabályozó szakorvosom száját elhagyta percekkel azután, hogy megismerkedtünk. Gyakorlatilag azonnal világgá szaladtam, és jó időbe telt, mire lenyugodva visszaültem a székébe.
Szóval bő három hónapja használom a síneket és véleménye szerint még két évig fogom. Ez idő alatt havonta látogatom, de kezeléstől és időszakoktól függően a találkozások sűrűbbek vagy ritkábbak is lehetnek. Ennek kapcsán nemcsak az utazás, parkolás költségeivel kell számolni (vagy a meg nem jelenés esetén fizetendő büntetőpénzzel). Egyes orvosoknál ezeket a konzultációkat és ellenőrzéseket, illetve az ilyenkor kapott újabb adag kiegészítő eszközöket (újabb sínek, kampók, gumik) az ember előre, a készülék árával együtt eleve kifizeti. Másoknál ezekért külön „aktiválási” díjat számolnak fel, 10-30 ezer forintot alkalmanként.
Olyan budapesti rendelő is van, ahol a készülék árán túl havi fix díja van a kezelésnek, akár több mint 100 ezer forint. Ez az aktiválásokat, kontrollokat és kiegészítőkezeléseket tartalmaz.
Komolyabb esetekben logopédiai segítségre és például légzéstréningre is szükség lehet, hiszen az átalakuló fogsorok az evési, nyelési, légzési, így akár az alvási szokásainkat vagy beszédünket is megváltoztatják.
Professzionális fogtisztításra (5-20 ezer forint) szintén többször, háromhavonta szükség lehet a kezelési ideje alatt. A változások ellenőrzéséhez pedig különböző időpontokban újabb CT-felvételeket kérhet az orvos.
Egyes szakorvosok a kezelés befejezésekor újabb összegről nyújtanak be számlát.
És a történet a fogszabályozó levétellével sem ér véget. Felnőttkorban már szükség van arra, hogy a fogakat új pozíciójukban rögzítsék. Nappali, majd éjszakai sínek használata, végül retenciós sínek felragasztása szükséges és évekig tartó kontroll. Ezeket az újabb eszközöket és kontrollokat is meg kell vásárolni, ami legalább 150-250 ezer forint.
9. A láthatatlan fogszabályozó is látható, és a fájdalommentes is tud fájni.
Nyugodtan kijelenthetjük, hogy minden fogszabályozó látszik, akárhogy is hívják vagy adják el. A kivehető átlátszó műanyag sínek például azért, mert ahhoz, hogy a fogsoron maradjanak, a fogakra úgynevezett attachmenteket kell ragasztani fogszínű kompozitból. Ezek kis dudorokat képeznek a műanyag alatt, és természetesen a sínek kivételekor is a helyükön maradnak és megváltoztatják a mosolyt.
A rögzített fogszabályozók legkevésbé feltűnő (és egyik legmodernebb) verziója porcelán bracketteket (tappancsokat) használ, de ezek is „kidudorodnak” a fogakról és egy fémszál köti őket össze.
A belső fogívre (nyelv felől) ragasztott, rögzített készülékek talán a legkevésbé feltűnőek. Ezek viszont csak néhány esetben használhatok és számos hátrányuk van mind a fogorvos, mind a viselőjük szempontjából. Ezen felül pedig ezek a legdrágábbak közé tartoznak.
10. Lehet, hogy a végén szinte maga a fogszabályozó lesz a legolcsóbb az egészben.
Az eszköz árát tekintve, fogszabályozókészüléktől és kiegészítőelemektől függően fogívenként 180-1000 ezer forinttal kell számolni, szóval meglehetősen széles a kínálati és az árskála. Az ár nemcsak a kezelés bonyolultságától és a készülék modernségétől függ, hanem az esztétikumától is: lényegében minél kevésbé feltűnő, annál drágább. Ugyanígy: minél lágyabb erőkkel dolgozik, minél kevesebb fájdalmat okoz, jó eséllyel annál költségesebb.
Összességében azt gondolom, hogy akinek valódi problémája van, annak legalább egymillió szabadon elkölthető forinttal érdemes belevágnia egy ilyen procedúrába. A bonyolultabb esetek vagy a nagyobb igényekkel érkezők inkább minimum kétmillióval számoljanak.
Én kaptam olyan kezelésiterv-ajánlatot is, ami közel hárommillió forintos kiadásról szólt.
Vannak már szakrendelők, ahol a részletfizetés is opció. Ugyanakkor egyes rendelőknek az árakat euróban adják meg, és az árfolyamváltozások befolyásolják, hogy végül is mennyi lesz az annyi.
Nyitókép: Rainier Ridao / Unsplash
