A kincstár egy százalékáról van csak szó, de közben kriptomennyországgá is varázsolnák Rio de Janeirot. A brazil kormány elég komolyan flörtöl a legismertebb kriptovalutával, az államfő pont olyannak tűnik, aki a kockázatos bevezetést meglépheti, az ország pedig akár jól is járhat vele.
A második legnagyobb brazil város, Rio de Janeiro polgármestere a hírek szerint betenné Bitcoinba a városi kincstár egy százalékát. A Cointelegraph helyi kiadása azt írta: Eduardo Paes, akkor közölte a szándékát, amikor a Rio Innovation Weeken arról beszélt: kriptovaluta-központtá akarja formálni a városát a Crypto Rio projekt keretében.
Ráadásul miközben erről beszélt, kvázi nyomatékosítva a szándékát, ott ült mellette Francis Suarez, Miami polgármestere, aki épp novemberben jelentette be, hogy a város elfogadja fizetőeszközként a Bitcoint.
Eduardo Paes, Rio de Janeiro polgármestere. Forrás: Facebook
„Elindítjuk a Crypto Riót és a Kincstár egy százalékát befektetjük Bitcoinba. A kormányzatnak ebben szerepe lesz” – mondta arra utalva, hogy a kormány adókedvezményeket fontolgat az ágazatnak.
A brazil kormány valóban flörtöl a legismertebb kriptovalutával, az ország pénzügyminisztere még novemberben rakott le egy javaslatot, miszerint az állam elfogadhatja a Bitcoint, mint a versenyszektor hivatalos fizetőeszközét. Ebből egyelőre nem lett semmi, de decemberben már arról írtak, hogy a kormányzat adómentessé teszi a bányászatot. A legutóbbi sajtóhírek szerint ezek a tervek azóta szelídültek, jelenleg csak adókedvezményt nyújtanának az ágazati tevékenységek.
A kormányzati tervek logikusak, ha ránézünk a brazil reál árfolyamára. Az elmúlt három évben a reál dollárral szembeni árfolyama 3,2-es szintről az 5,5-ösig gyengült. Ugyan nagyjából egy éve stabilnak mondható az árfolyam, de az ország fontosabb makromutatóira ránézve korántsem mondható megnyugtatónak a helyzet. Brazília nagyon magas, 12 százalékos munkanélküliséggel küzd (és nem a járvány miatt, előtte is ezen a szinten volt), az inflációs ráta 10 százalék fölött van, az ország ikerdeficites, tehát az államháztartás és a folyó fizetési mérleg is mínuszos.
Az ország államfője, Jair Bolsonaro pedig Recep Tayyip Erdogan török és Rodrigo Duterte fülöp-szigeteki államfőkhöz, vagy épp Orbán Viktor magyar kormányfőhöz hasonlóan ugyanannak az illiberális, populista politikának a híve, ami előszerettel avatkozik bele hatósági intézkedésekkel piaci folyamatokba. Amit viszont a piac nem igazán szeret, a piaci ellenszenvnek pedig általában jól látható következményei vannak a devizaárfolyamban.
Bankszámlájuk nincs, de okotelefonjuk van
És akkor itt érdemes felidézni a világ egyetlen országát, ahol a Bitcoin hivatalos fizetőeszköz. A közép-amerikai, mindössze 6,8 millió fős El Salvador 2001 óta nem rendelkezik saját devizával, azóta az amerikai dollárt használják. Tavaly ősszel jelentette be Nayib Bukele államfő, hogy ezentúl a Bitcoint is elfogadják hivatalos fizetőeszközként. És még az ország vulkánjait is Bitcoin-bányák fűtésére akarják használni.
A döntés okai pénzügyi jellegűek voltak és logikusak: rengeteg el salvadorinak nincs hozzáférése a bankszektorhoz (ahogy sok brazilnak sem), a legtöbbüknek viszont van okostelefonja, ami már elegendő a kriptovaluták kereskedelméhez. Eközben – a Time becslése szerint – az ország GDP-jének 22 százalékát teszik ki a külföldről hazautalt jövedelmek, amit a bankrendszer alaposan megsarcol, a Bitcoin hálózata jóval kevésbé. Illetve a Bitcoin birtokában nincsenek kitéve a dollár árfolyamingadozásának, a Bitcoint árfolyamát kizárólag a kereset és a kínálat mozgatja – azzal együtt is, hogy egyre inkább hatással vannak rá a makrogazdasági folyamatok. Az is igaz, hogy a kriptovaluták sokkal volatilisabb eszközök, mint a dollár, árfolyamuk széles skálán ingadozik.
Érdemes követni Nayib Bukele Twitter-fiókját – no nem azért, mert mély közgazdasági bölcseletekkel örvedeztetné meg a Twitter népét, hanem azért, mert a diplomácia világában szokatlan hangnemben kommunikál. Mémeket posztol, lazán beszélget a kommentelőkkel és úgy általában olyan megnyilvánulásai vannak, amelyek – talán Donald Trump kivételével – idegenek ettől a világtól. Egyszer például kiírta, hogy a telefonjáról vásárolgat Bitcoint az állam nevében.
Brazília a maga öntörvényű, a piacra fittyet hányó, járványszkeptikus és impulzív vezetője pont olyannak látszik, aki meglépheti a Bitcoin rendkívül kockázatos, egyben ellentmondásos bevezetését. Hivatalosan még nincs terv a bevezetésre, de a már említett, versenyszektorbeli bevezetést idén akár meg is léphetik.
A viszonylag törékeny makrogazdasági helyzetben akár még jól is járhat vele. A kriptopiac viszont biztos, hogy nagyon jól járna vele, nem véletlen, hogy a szaksajtó árgus szemekkel figyeli a helyi folyamatokat. Egy 210 milliós piacon válna elfogadottá egy új eszköz, tízmilliók léphetnének be a Bitcoin piacára, ami szinte biztos, hogy felfelé mozgatná az árfolyamot. Ráadásul már nemcsak egy olyan országban lenne elfogadott a kriptovaluta, amit a legtöbbünk meg sem tud mutatni a térképen, hanem a világ egyik legnagyobb és legnépesebb gazdaságában.
