Bármerre is nézünk az egészségügyben, új technológiákat látunk, amelyek segítenek hatékonyabban fellépni a betegségek ellen, jobb és hatékonyabb oltásokat tudnak fejleszteni és amelyek egészségesebbé tehetik a mindennapi életünket. Anyalapunk, az amerikai Forbes öt újítást, technológiai innovációt listázott, ami megváltoztathatja az egészségügy jövőjét.
Az elmúlt két évben több technológiai cég is a világjárvány problémáira igyekezett megoldást találni. Ezzel egyidőben azok az egészségügyi cégek, amiket hagyományosan nem hívnánk tech vállalatoknak, szintén újításokkal való kísérletezés és új tech-alapú termékek és szolgáltatások felé fordultak.
A pandémia pedig megsürgette az egészségügy digitalizációját és fejlesztését.
Az amerikai Egészségügyi Információs és Irányítási Rendszerek Társasága (HMISS) által kiadott jelentés szerint az egészségüggyel foglalkozók 80 százaléka tervez digitális technológiákba fektetni a következő öt évben. Anyalapunk, az amerikai Forbes a legjelentősebb technológiai trendeket gyűjtötte össze, amik a befektetések oroszlánrészét hajthatják.
Nem fogunk rendelőbe járni, és nem a távolságtartás miatt
A pandémia első néhány hónapjában az egészségügyi vizsgálatok száma rettentően megugrott, amelyek egy része telefonon vagy virtuálisan történt. Ennek az oka magától értetődő, de a vírusokon felül is rengeteg más tényező van, amely az egészségügyet arra késztette, hogy a pácienseket ne személyesen vizsgálják meg.
Azokon az elzárt és távoli régiókban, ahol kevés az orvos (például Kína vagy India több részén is) a távegészségügyi eszközök használata életmentő lehet.
Egészségügyi adatokat mérő és tároló okosórák is szegíthetnek a távorvoslásban. Fotó: Luke Chesser // Unsplash
A távegészségügy működéséhez olyan felszerelésekre van szükség, amelynek érzékelői viselés közben figyelik a beteg szívverését, stressz- és, véroxigénszintjét, és az eredményeket valós időben közvetítik az orvos felé. A vírushelyzet a virtuális kórházi ügyelet fogalmát is megteremtette, ahol a kommunikációs infrastruktúra segítségével egy orvos egyszerre több beteget is megvizsgálhat, akiknek ehhez ki sem kell lépniük a lakásukból.
A távegészségügy segíthet olyan helyekre is eljuttatni az orvosi ellátást, ahol a lakosság számára ez eddig nem volt elérhető. Persze ez attól is függ, hogyan fogadják az ötletet az emberek: rengeteg olyan helyzet van, ahol jobban érzik magukat, ha egy szakember személyesen segít rajtuk, nem pedig csak egy kamerán vagy telefonon keresztül szolgálja ki őket valaki.
A műtésre is virtuálisan készülnek majd fel
A kiterjesztett valóságot (augmented reality, AR), a virtuális valóságot (virtual reality, VR) és a kevert valóságot (mixed reality, MR) lefedő gyűjtőfogalom, a bővített valóság is segíthet az orvostudománynak. A VR headsetek műtétek és más beavatkozások kivetítésével segíthetnek az orvosok és ápolók kiképzésében anélkül, hogy valódi emberélet forogna kockán. A VR emellett a betegek számára is lehetőséget jelenthet: már korábban is használták terápiás célokra, autizmussal élő gyerekek szociális készségeinek fejlesztésére.
Az AR felhasználására is vannak már okos ötletek: Az Accuvein például megjelöli a beteg karján a keresett ereket, a Microsoft Hololens nevű rendszere pedig a műtőtermekben segít, információt ad a sebésznek arról, mit is lát pontosan. Az AR rendszerek ráadásul már mindennapi felhasználásra is elérhetők, mint például az AED4EU, amely elvezet a legközelebbi defibrillátorhoz.
Megelőzésen lesz a hangsúly
A mesterséges intelligencia (artificial intelligence, AI) segíthet a hatalmas mennyiségű rendezetlen adat feldolgozására és elemzésére. Az egészségügyben ez bármilyen adat lehet: röntgenfelvételek, CT vagy MRI-képek, vagy információ betegségekről, oltóanyagokról, sejtekről.
Az AI felhasználási területe lehet még a fentebb említett AR-műtétek közbeni monitorozás, vagy a betegekkel való kapcsolatfelvétel. A Babylon Health vállalat például mesterséges intelligenciát alkalmaz a chatbotokkal, hogy információkat gyűjtsön a betegek tüneteiről, amit egyből továbbít a szakembereknek.
Az AI valószínűleg nagy szerepet fog játszani az ún. megelőzési orvoslásban is, amely azt hivatott kiszűrni, hol és mikor fog kialakulni betegség, majd erre megoldást javasol, mielőtt ez bekövetkezne.
Ez jelentheti egy vírus kirobbanásának megjóslását, vagy akár azt is, hogy egy bizonyos életmód, táplálkozás, vagy a környezet hatásai milyen népességbeli, vagy geográfiai változást hozhatnak egy adott területen.
Embermodelleken könnyebb kísérletezni
A digitális, vagy virtuális ikrek módszere több iparágban is egyre népszerűbb: lényege, hogy valós információk alapján modelleket hoznak létre, amelyekkel rendszereket vagy eseményeket szimulálhatnak.
Az orvostudomány is használhatja a megoldást: „virtuális betegeket” építhetnek, akiken gyógyszereket és eljárásokat tesztelnek azzal a céllal, hogy egy új gyógymód tesztelési fázisát lerövidítsék. Bár egyelőre csak zárt, egyedüli szervekre hasznosítható a módszer, a tudósok azon igyekeznek, hogy teljes testeket is lehessen modellezni.
Az operálás is jobban menne, ha mesterséges testeken gyakorolhatnának az orvosok. Fotó: Olga Guryanova // Unsplash
Emberi szervek és szervezetek virtuális ikreinek létrehozása a legközelebbi cél, hogy különféle boncolásokat és kísérleteket lehessen végezni valós emberi vagy állati test nélkül. Ennek jó példája az Élő Szív Projekt, amely 2014-ben indult és célja, hogy egy valós emberi szívmodellt hozzanak létre. Hasonló ehhez a Neurotwin projekt, amely az agy működésének elektromos aktivitását igyekszik lemodellezni, ezzel pedig jelentős áttörést lehetne elérni az Alzheimer-kór kezelésében.
A virtuális iker-technológia gyorsabb és olcsóbb megoldásokat hozhat az orvostudomány számára, emiatt az év egyik legfontosabb technológiai kutatása lehet.
Egyéni gyógyszerkészítmények jöhetnek
A gyógyszereket hagyományosan úgy készítik, hogy a lehető legtöbb beteg számára működjön a lehető legkevesebb mellékhatással. A modern technológia, a genomtan, a mesterséges intelligencia és a virtuális ikrek együttesen egy olyan áttörést hozhatnak, amely személyre szabja az orvostudományt.
A svéd Empa egészségügyi központ AI- és modellező szoftverek használatával igyekszik megjósolni, hogy egy adott beteg számára mekkora dózisban kell milyen gyógyszereket adni. A norvég Novo Nordisk a Glooko nevű egészségügyi céggel karöltve egy olyan cukorbetegséget figyelő rendszert alkotott, amely saját étrendet, edzéstervet állít össze a betegeknek, vércukorszintjük és más tényezők figyelembevételével.
A genomika, vagy genomtan, a gének tanulmányozásával foglalkozó tudományág szintén hasznos lehet a személyre szabott gyógyszerek előállításában. A beteg génjeinek, DNS-szerkezetének feltérképezésével gyógymódot találhat olyan súlyos problémákra is, mint a daganatos megbetegedések, ízületgyulladások vagy az Alzheimer-kór. A genomtan egyik ága, a nutrigenomika a gének alapján állít össze étrendet, amely szintén elősegítheti az orvostudományt.
Az idei évben rengeteg technológiai újítást várhatunk az orvostudománytól, amely nemcsak a jelenlegi vírushelyzetre adhat választ, hanem több olyan problémára is, amelyeknek megoldása eddig elképzelhetetlen volt.
Borítókép: Bermix Studio // Unsplash
