A mezőgazdaság egyszerre okozója és elszenvedője is a klímaváltozás negatív hatásainak. Bár Magyarország mezőgazdasági adottságai nemzetközi összehasonlításban is átlagon felüliek, amíg az EU-ban csökkentek az agrárium kibocsátásai, addig itthon nőnek.
Hazai összehasonlításban Közép-, Nyugat, és Dél-Magyarország kibocsátásai átlagon felüliek, míg az észak-keleti országrész jóval elmarad ettől. A szektornak úgy kellene csökkentenie a jelenleg növekvő ütemű üvegházhatású-gázkibocsátásait, hogy közben fenntartja az élelmiszerbiztonságot és biztosítja a benne dolgozók egzisztenciáját. Ebben nyújthat segítséget
a klímaorientált okos mezőgazdaság (Climate Smart Agriculture), ami alatt a különböző technológiai újításokat vagy a már meglévő technológiák újszerű felhasználását értjük – írja a Másfélfok.
2020-ban az Európai Unió mezőgazdasági termékeinek 2,1 százalékát Magyarországon állították elő, de az innovációs teljesítményünk jóval elmarad az uniós átlagtól. A hazai gazdákat az átállásban nemcsak a pénz- és tudáshiány, hanem sok esetben a bizalmatlanság is akadályozza.
A mezőgazdaságnak jelenleg ezzel a három kihívással kell egyszerre szembenéznie:
- termelékenység és élelmezésbiztonság biztosítása,
- alkalmazkodás a klímaváltozáshoz,
- az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése
A klímaorientált okos mezőgazdaság (Climate Smart Agriculture, CSA) erre a három kihívásra igyekszik megoldást találni. A smart, digitalizált eszközök és pilóta nélküli járművek használata önmagában nem feltétlenül eredményezi egy teljesen fenntartható és klímabarát mezőgazdaság kialakítását, de hozzájárulhat az átálláshoz.
Ilyen eszközök lehetnek például a drónok, amelyek segítenek felmérni a földeket, vagy az olyan érzékelő szenzorok, amelyek lehetővé teszik a gazdák számára, hogy részletes információkhoz jussanak a talaj savasságáról vagy hőmérsékletéről.
A negyedik legjövedelmezőbb ágazat, de nőnek a kibocsátásai
2020-ban az Unió mezőgazdasági termelése 1,1 százalékkal csökkent az előző évihez képest, ezzel szemben Magyarországon 2015 óta a mezőgazdasági termelésből származó jövedelem növekvő tendenciát mutat: 2020-ban a negyedik legjövedelmezőbb ágazat volt az EU-ban.
A szektor üvegházhatású-gázkibocsátásai is nőnek, 2019-ben a harmadik legnagyobb kibocsátó volt az energiaszektor és a feldolgozóipar után itthon.
A mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátása 2020-ban 4,6 százalékkal tovább nőtt az előző évhez képest.
A hazai felmérések alapján a magyar gazdák csak részben használják ki a klímaorientált okos mezőgazdasági megoldásokat és a digitalizáció lehetőségeit, pedig ezek segíthetnének a klímaváltozás mérsékléséhez és a termelékenységük növekedéséhez is.
Egy hazai felmérés szerint itthon az okoseszközök bevezetésében és alkalmazásának fő akadályozói a pénzügyi forráshiány (60 százalék) és a szakképzett munkaerő hiánya (38 százalék).
Magyarország az EU-n belül a mérsékelt innovátorok csoportjába tartozik, összesített innovációs mutatójának értéke csak az uniós átlag 66,4 százlékát éri el, holott az innováció jelentős szerepet játszhat a versenyképesség növelésében.
A magyar mezőgazdaság digitális érettségi szintjének fejlesztésére született meg a Digitális Agrárakadémia kezdeményezés, amely a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján történő regisztrációt követően segíti az érdeklődő gazdálkodókat abban, hogy megismerkedjenek a digitalizációval és annak alkalmazhatóságával.
Borítókép: Wikimedia Commons
