Interjút adott a Szabad Európának Surányi György volt MNB-elnök. A közgazdász beszélt az EU-ból érkező támogatás mértékéről, az adósságszerkezet egészséges egyensúlyáról, és arról is, mit hozhat az infláció és az emelkedő kamatok a közeljövőben.
Az Európai Uniótól érkező támogatások összege messze felülmúlják a Marshall-segély mértékét, mondja Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke. Utóbbi az adott ország GDP-jének 2-3 százaléka volt, mi évente a magyar GDP 3-4 százalékának megfelelő tranfszert kapunk az EU-tól. Mindezekről a Szabad Európa podcastjében beszélt, melynek leirata szerdán jelent meg az újság oldalán.
„Kivételes, példátlan mértékű külső támogatás érkezik Magyarországra”,
mondta a beszélgetésben Surányi, hozzátéve: ennek ellenére a magyar gazdaság teljesítménye 2010 és 2020 között nem nevezhető kiemelkedőnek. „A magyar gazdaság termelékenységnövekedése évi átlagban egy százalékra tehető, messze elmarad a régiós országok teljesítményétől. Láthatóan bekövetkezett a felzárkózás a nyugat-európai országokhoz, de a mértéke elmarad Szlovákia, Románia, Lengyelország felzárkózásának mértékétől.” Az MNB volt elnöke ugyanakkor hozzátette, az uniós tranfszereknek köszönhetően van egy olyan terület, ahol jelentős a javulás: csökkent az ország nemzetközi adóssága.
Surányi szerint ezzel normális szintre állt vissza az egyensúly az adósság szerkezetében, de a másik véglet felé való kilendülés volt, hogy a kormányzat „erőltetetten a magyar jövedelemtulajdonosokkal kívánta finanszíroztatni az államadósságot”.
Az interjúban elhangzott az is, hogy teljesen nyilvánvaló, hogy
idén veszteséges lesz a jegybank, a veszteség jelentékeny részben pedig abból következik majd, hogy kifejezetten téves monetáris politikai döntéseket hozott.
Surányi beszélt az inflációról is, ezzel kapcsolatban azt mondta, a megugró inflációnak kétharmad arányban belföldi okai vannak, noha a kormány és a jegybank szereti a külső hatásoknak és a pandémiának tulajdonítani az emelkedést.
A volt MNB-elnök úgy látja, januártól lesz 2-3 hónap, amikor „a kormány egészen példátlan pénzszórása miatt ideiglenesen úgy fogják érezni a magyarok, hogy jobbá válik a helyzetük. Majd keserűen fognak ébredni, mert ennek hatására az infláció még magasabbra fog menni. Amikor a pénzszórás, a szavazatvásárlás lezárul, akkor szembesülnek azzal, hogy újabb pénzszórásra nincs lehetőség. Ellenkezőleg, vissza kell fogni a költekezést. Ugyanakkor az árak már magasan lesznek.”
Surányi György két alkalommal, 1990. július és 1991. november, valamint 1995 és 2001 között volt a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
A teljes beszélgetés itt olvasható.
A borítóképen az MNB épülete látható
