Magyarországon jelenleg csak közvetve érezhetőek a változások, a régióban azonban szinte mindenhol mélyebben kell a pénztárcába nyúlniuk az embereknek. A G7 összegyűjtötte, melyik országban mekkora növekedést hozott 2022 januárja.
Óriási rezsinövekedést hozott az új év Közép-Európában, írja a G7 gazdasági hírportál. Az energiaárak növekedését a Magyarországon élők jobbára csak közvetve érzékelhetik, a környező országokban azonban a rezsiszámlán is meglátszódnak a világpiaci trendek.
2022-ben tehát tovább nyílik az olló a Magyarországon és a többi uniós tagállamban tapasztalható áram- és gázárak között, a magyar hatóságilag szabályozott árak ugyanis nem változnak.
A visegrádi térségben a lengyelek szenvedték meg a legjobban az áremelkedést, a 38 milliós országban becslések szerint 24 százalékkal emelkednek a villanyszámlák, míg a gázszámlák 54 százalékkal január elsejétől. Szlovákiában a lakosság által fizetett áram- és földgázárakat a kormány szabályozza: előbbinél 15, utóbbinál 24 százalékos növekedésre számíthatnak a szlovákok.
Csehországban kevésbé szabályozott az energiahordozók lakossági piaca, a fogyasztók emiatt különböző ütemben szembesülhetnek az áremelkedéssel. Ami az áramot illeti, a harmadik legnagyobb piaci szereplő, a PRE már szeptemberben megemelte az áram árát, de a kisebb cégek is követték a példáját. A legnagyobb szereplő, a ČEZ januártól harmadával növeli a legtöbb fogyasztó villanyszámláját változatlan fogyasztás esetén. Ugyanennél a szolgáltatónál a gázárak még jelentősebb, akár kétharmados növekedéssel is szembesülhetnek. Az ország ipari és kereskedelmi minisztere összességében 30-50 százalékos áram-, illetve 50-70 százalékos gázárnövekedést jósolt 2022-re december közepén.
Az árak emelkedését az osztrákok sem ússzák meg, Bécsben a villanyszámla átlagosan 18 százalékkal emelkedik változatlan fogyasztás mellett, de a fővárosi szolgáltató 2022 végéig garanciát vállalt az új árak érvényben tartására.
Borítókép: Dmitry Goykolov / Unsplash
