Soha nem pörgött még ennyire a lakossági hitelpiac, mint 2021-ben – a decemberi adatokra még várni kell, de a januártól novemberig tartó időszak adatai alapján elképzelhető, hogy rekordév volt a tavalyi.
Történetének legerősebb évét zárhatja a lakossági hitelpiac, legalábbis a Magyar Nemzeti Bank január–novemberi adatai alapján, írta meg hétfőn a Világgazdaság.
A növekedés elsősorban a lakáshiteleknek köszönhető: novemberben az egy évvel korábbinál majdnem 33 százalékkal több, 111,4 milliárd forintnyi lakáshitel-szerződést kötöttek Magyarországon. Összességében 2021 januárja és novembere között csaknem 40 százalékkal nőtt az új lakáshitel-szerződések összege, megközelítve az 1200 milliárd forintot. Az év végéhez képest szokatlanul erős kereslethez valószínűleg hozzájárult az októbertől elérhető Zöld Otthon Lakáshitel is.
A fogyasztási hiteleknél változatosabb a kép, a személyi kölcsönöknél 38,3 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket, ami némileg elmaradt az októberi szinttől, de jócskán meghaladta az egy évvel korábbi szintet (23,9 milliárd forint). A szabad felhasználású jelzáloghitelek iránt is stabil a kereslet, a november 9,3 milliárd forintnyi új szerződés nagyjából megfelel az előző havinak.
A babaváró kölcsön ezzel szemben történetének egyik leggyengébb hónapját zárta: az új szerződések értéke 37,6 milliárd forint volt, ami mind az októberi 44,5 milliárdtól, mind az egy évvel korábbi 49,7 milliárdtól elmarad.
Borítókép: Brina Blum / Unsplash
