Első pillantásra elég meghökkentő bejelentést tett az easyJet: ráhordja utasait egyik nagy versenytársa, a Norwegian járataira. Kicsit jobban belemászva a háttérbe azonban már úgy tűnik, a két fapados légitársaság együttműködésével megvalósulhat a jóllakott kecske és megmaradt káposzta ritka esete.
Az easyJet a második legnagyobb európai fapados, a Norwegian pedig a harmadik helyért hajt. Üzleti modelljük hasonló, a hagyományos diszkontmodellt követik, nem a Ryanair-féle ultra fapados verziót. Viszont nagy különbség köztük, hogy a Norwegian belevágott a hosszú távú, transzkontinentális repülésbe, az easyJet viszont maradt a kaptafánál, Európára fókuszál, sűrű járatokkal.
Egyik céget sem nagyon szerették a befektetők az elmúlt években, az easyJet folyamatosan gyengébb számokkal működik, mint az első számú fapadosnak számító Ryanair, a Norwegian pedig a vártnál nagyobb bukóval kezdte a hosszú távot. Ez azonban nem tántorította el, folyamatosan bővíti transzatlanti kínálatát, közben nagy bázisává növesztette a második számú londoni repteret, Gatwicket. Ahol amúgy az easyJet a messze legnagyobb szolgáltató.
Az egymásra találás egy folyamat eredménye. Egyre több fapados kezdett el az elmúlt évben átszállásos kapcsolatot kínálni, ami annyit jelent, hogy az utas összekötheti két járatát, egy foglalás keretében vehet meg két jegyet. Ennek továbbfejlesztése, amikor másik légitársaság jegyeit is árulja valaki, eddig már a Ryanair is eljutott, a Norwegian már rég.
De most először van az, hogy egyetlen foglalás keretében vehető meg a repülőjegy két különböző fapados légitársaság egymáshoz kapcsolódó, rövid és hosszú távú járatára.
Például Budapest-New York út is foglalható az easyJetnél, amiből Londonig a brit légitársaság viszi az utast, onnan pedig a norvég. Ami már csak azért is fura, mert a Norwegian is biztosít saját hálózatán átszállásos jegyeket, tehát mivel neki is van Budapest-Gatwick járata, ő is árul Budapest-New York jegyeket. Miért jó tehát nekik ez az együttműködés?
Az easyJet azt tapasztalta, hogy évente több százezer utasa repül tovább mással Gatwickről, tehát sokan használják járatait ráhordóként. Ő új szolgáltatást ad azzal, hogy egyben lehet jegyet venni, ami azt a nyugalmat adja az utasnak, hogy ha az első gépe késése, vagy törlése miatt lekési a hosszú távú járatot, akkor ingyen átfoglalják a következőre. Ezzel új utast is szerezhetnek bőven.
A Norwegian azzal küzd, hogy megtöltse gyorsan bővülő hosszú távú járatait. Persze az a legjobb neki, ha saját maga hord rá ezekre, de az easyJetnek sokkal nagyobb hálózata van Gatwickről, Jobb menetrendet adhat sok helyről, illetve olyan városokat is bekapcsol, ahova neki, tehát a Norwegian-nek nincs járata. Tehát ő is úgy számol, hogy jókora új forgalmat hoz neki az easyJet.
Ez szép, de az egésznek van egy alapfeltétele: az, hogy a közös jegyeik jóval olcsóbbak legyenek a hagyományos szállítókénál. Ami jórészt a hosszú részen, vagyis a Norwegian árazásán múlik.
Ezt kell tartaniuk ahhoz, hogy utasokat tudjanak szerezni, pontosabban elszipkázni a hagyományos légitársaságoktól. Mert a szép fapados összeborulás célja nyilvánvalóan ez.
Első ránézésre, gyorstesztünk alapján egyébként a példának hozott Budapest-New York viszonylatban nem olcsóbb annyival novemberre az easyJet-Norwegian kombó a legjobb hagyományos ajánlatoknál, hogy megérné az utasnak a gatwicki átszállással járó nagyobb kényelmetlenség – a hosszabb átszállási idő és az, hogy át kell venni, majd a csomagkiadásnál újra feladni a poggyászt, majd újra át kell menni a biztonsági ellenőrzésen. De ez persze változhat.
