A globális trendekkel összhangban már Magyarországon is megalakultak az első telekommunikációs infrastruktúraszolgáltatók: a három hazai mobilszolgáltató közül kettő külön cégbe szervezte infrastruktúrája egy részét. De mi a ráció és az üzleti modell a lépések mögött? A fenti kérdésekre vendégszerzőnk válaszol.
Az 5G-hálózatokról a legtöbben azt hallottuk, hogy sokkal gyorsabb internetezést, még megbízhatóbb kapcsolatot, és új szolgáltatások, üzleti modellek kialakulását teszik lehetővé. Mai tudásunk szerint valóban egyre inkább lebontják majd a fizikai távolság miatti akadályokat, elhozzák a „dolgok Internete” korszakát, amikor szenzorok tömkelege kommunikál egymással, hogy az automatizáció és a Big Data segítségével hatékonyabbá tegye a vállalatok működését, és egyben kényelmesebbé tegye mindennapi életünket is.
Ennek gyakorlati hasznát láthatjuk majd olyan felhasználási területeken is, mint az okosváros-megoldások és az önvezető autózás.
A hírközlés ma az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág, ami egyfajta katalizátorként aktívan elősegíti, hogy más iparágak és a társadalom is a digitalizáció haszonélvezőivé válhassanak.
Rádiós hálózatot építeni és üzemeltetni azonban nagyon időigényes és drága mulatság. Meg kell tervezni, majd meg kell keresni a megfelelő helyszíneket, bérleti szerződést kell kötni a tulajdonosokkal, fel kell állítani az adótornyokat, gondoskodni kell a megfelelő aktív eszközökről és azok áramellátásáról, klimatizálásáról és mindezek megbízható, folyamatos működéséről.
Ráadásul a következő generációs 5G-hálózatok idővel jóval kisebb cellamérettel is működnek majd, mint a korábbiak, vagyis sokkal sűrűbben kell elhelyezni a mobiltelefon-hálózat úgynevezett aktív eszközeit, a rádióhullámokat adó-vevő berendezéseket.
A technológia fejlődésével egyre több vállalatnak lesz szüksége saját hálózatra saját telephelyén, kisebb-nagyobb földrajzi területen. Ezeken az újgenerációs hálózatokon már fontos elvárás lesz, hogy a mobilkommunikációs szolgáltatás az egyedi üzleti felhasználói igényekhez testre szabható legyen.
Különböző üzleti célokra más-más minőséget lehet majd beállítani a kapacitás (le- és feltöltési sebesség), a válaszidő, a rendelkezésre állás és a biztonság tekintetében, illetve ezek tetszőleges kombinációját képesek kiszolgálni a komplex infrastruktúrákkal rendelkező szolgáltatók.
Nyilván nem racionális, sem gazdasági, sem fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontból, hogy minden cég saját tornyokat és rádiós infrastruktúrát telepítsen.
Logikus tehát, ha azok a szolgáltatók, amelyek már kiépítették a maguk országos hálózatát, a környezeti terhelés csökkentése és a minél gyorsabb megtérülés érdekében bérbe adnák kapacitásuk egy részét. Szolgáltatói, megrendelői és össztársadalmi szinten is ezzel érhető el nagyobb hatékonyság.
Ez azonban gyökeresen más tevékenység, mint mobil hang- és adatszolgáltatást nyújtani, így a tevékenység kiszervezése beleillik az elmúlt évtizedek egy újabb unbundling, vagyis az infrastruktúra és az azon nyújtott szolgáltatás különválasztása trendjébe.
Ebben az iparágban többféle modell terjedt el, hazánkban kettőre is van példa. Az egyikben a szolgáltató passzív infrastruktúrát kínál: helyet ügyfelei eszközeinek a tornyain, villamosenergia- és hűtés-fűtés ellátással. Ezeket hívja a szaknyelv „TowerCo”-nak, toronyvállalatnak.
A másik modell a független integrált infrastruktúra-szolgáltatóké: ezek rendelkeznek saját aktív rádiós eszközökkel, rádiós hozzáférési hálózattal, az egyes tornyok közötti kommunikációt szavatoló átviteltechnikával, adott esetben adatközponttal, IT-infrastruktúrával és kiberbiztonsági megoldásokkal.
Vagyis teljes, kulcsrakész megoldást, alacsonyabb beruházási költséget, ugyanakkor magasabb hozzáadott értéket kínálnak akár egy lokális, akár országos hálózat kiépítéséhez és üzemeltetéséhez.
Hisszük, hogy egyre több területen fontos lesz a saját infrastruktúra, legyen az fizikai vagy virtuális infrastruktúra. Ugyanakkor épp ilyen fontos lesz, hogy a vállalkozások ezt a saját igényeikre szabott, kulcsrakész szolgáltatásként vehessék igénybe fenntartható, környezettudatos módon, így ne kelljen maguknak beruházni olyan költséges aktív eszközökbe, amelyeket egyedül használhatnak.
A felhőszolgáltatóknál is választhatunk: van, akinek a puszta „vasra”, van, akinek magasabb szintű szolgáltatásra van szüksége. Két dolog biztos: az új, innovációt támogató partnerségek létrejöttével ez a digitális átalakulás végső soron a végfelhasználók életminőségét javítja majd, illetve az, hogy a versennyel a mi szektorunkban is az ügyfelek járnak jól.
Kozma Zsolt
Szabályozási és PR Igazgató, Cetin Hungary Zrt.
