A hidrogénmeghajtású vonatokat is gyártó Alstom a Mol-lal együtt megvizsgálja, hogyan lehetne alkalmazni a magyarországi vasúti közlekedésben az ilyen vonatokat, erről már egy szándéknyilatkozatot is aláírtak. A Mol évente csaknem 150 000 tonna hidrogént termel, így bőven van tapasztalatuk annak ipari célú felhasználásában.
Az Alstom, Forbes.hu-nak eljuttatott közleményében hangsúlyozza, hogy a szándéknyilatkozattal jelentős lépést tettek a magyar vasúthálózat dekarbonizációja felé.
A glasgow-i COP26 konferencián lefektetett irányelvek értelmében minden országnak fel kell gyorsítania azokat az intézkedéseket, amelyek segítségével 2 fok alatt tartható a globális felmelegedés. Az EU 2030-ra 55 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását 1990-hez képest, 2050-re pedig el kell érni a nettó zéró károsanyag-kibocsátást, ebből nyilván Magyarországnak is ki kell vennie a részét.
Németországban és Ausztriában már futnak a hidrogénvonatok
A világon elsőként az Alstom épített hidrogénmeghajtású, üzemanyagcellás vonatot, a Coradia iLint-et, amelyet 2018 szeptemberében a német piacon mutattak be. A motorvonatok kibocsátásmentes alternatívát kínálnak a nem villamosított vonalakon.
A Németországban és Ausztriában üzemelő Coradia iLint vonatok már több mint 200 000 kilométert tettek meg úgy, hogy egyetlen gramm szén-dioxidot sem bocsátottak ki, Hollandiában pedig sikeresen tesztelték őket.
Az Alstom hidrogéntechnológiáját már az SNCF (Franciaország) és az NFM (Olaszország) is megvásárolta. Magyarország a Nemzeti Hidrogén Stratégia részeként vizsgálja a hidrogéntechnológia alkalmazási lehetőségeit a vasúti közlekedésben.
„A jelenlegi együttműködéssel az a célunk, hogy megosszuk tapasztalatainkat az új technológia üzemeltetésével és műszaki vonatkozásaival kapcsolatban, hozzásegítve Magyarország vasúti közlekedését egy új korszak, a nettó zéró kibocsátás korának megkezdéséhez” – mondta a Mol-lal való kooperációról Balázs Gáspár, az Alstom Transport Hungária Zrt. vezérigazgatója. „Műszaki tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a hidrogénmeghajtású vonatok megbízható, tiszta és gazdaságos megoldást jelentenek a vasúti ipar számára”.
A Mol megvizsgálja, hogy a vasúti közlekedésben hogyan lehet kivitelezni a hidrogén-ellátást, és hogy milyen, kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztésre van szükség.
Infrastruktúraigényes műfaj
A hidrogénüzemű vonat kizárólag vizet bocsát ki és nem termel semmilyen káros anyagot vagy gázokat. Az üzemeltetéséhez hidrogén-töltőállomásokra van szükség. Az infrastruktúra kialakítása érdekében az Alstom együttműködést alakított ki olyan olaj- és gázipari társaságokkal, mint a német Linde vagy a lengyel Orlen.
Így működik a hidrogénvonat
A hidrogénüzemű Coradia iLint vonatok olyan, alapvetően elektromos motorvonatok, amelyek hidrogénnel táplált üzemanyagcellával, a vonat fedélzetén saját maguk számára állítják elő a működésükhöz szükséges villamosenergiát. A vonat elsődleges energiaforrása a hidrogén, az oxigént pedig a levegőből nyerik, az üzemanyagcella belsejében ég el a hidrogén, a melléktermék pedig csupán gőz és víz. A vonat fékezési energiáját egy vontató akkumulátor tárolja, ami rásegít a gyorsításra és biztosítja a segédüzemi berendezések áramellátását is. Egy intelligens energiamenedzsment-rendszer folyamatosan felügyeli a vonat energiafelhasználását és a pálya sajátosságait, a lejtőket és emelkedőket is figyelembe véve, így a jármű hatótávolsága akár az 1000 kilométert is eléri.
Az Alstom 660 főt foglalkoztat Magyarországon; Budapesten kereskedelmi irodát tart fenn, a vasúti forgóváz kereteket gyártó mátranováki gyára pedig Nógrád megye egyik legnagyobb munkaadója.
Az Alstom emellett a BKV egyik legnagyobb beszállítója is: a budapesti metró flotta 50 százalékát az Alstom által gyártott Metropolis metrószerelvények teszik ki.
A vállalat szállította a budapesti 4-es metróvonal vezető nélküli járműveit is, de a MÁV flottájában üzemelő 25 darab TRAXX mozdonyt is ők gyártották.
Címlapról ajánljuk:
Borítókép: Az Alstom hidrogénüzemű Coradia iLint vonata. Fotó: Alstom